Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-6
36 6. országos ülés október 28. 1878. az országgyűlésre menet és jövet egyaránt illeti meg (a törvény szavai szerint „itu et reditu ad Diaetam regni proficiscentes") s azok bántalmazói súlyos büntetésekkel rovatnak meg; tekintve, hogy a képviselő azzá válik azon pillanatban, midőn a választás színhelyéu őt a választási elnök megválasztott országgyűlési képviselőnek kijelenti — mire nézve őneki a jegyzőkönyv igazolásul szolgál: Ug3 r anazért a képvis előház elnöke utasitta tik, hogy mindenekelőtt Lukács Béla és Verhovay Gyula országgyűlési képviselők ellen a mentelmi jog sérelmére megindított törvénytelen eljárást beállittatni — s valamint a pesti kir. törvényszéket •— úgy a kir. közvádlót és a sajtóbíróságot is a törvényszabta rendes útra visszavezetni kötelességének ismerje. Kelt Pesten, 1878. október 28-án. Beadta: Németh Albert, országgyűlési képviselő. Elnök: Én azt gondolom t. ház, hogy helyesen tettem, hogy midőn nem tárgyaltatik azon kérdés, hogy a törvényszékek ezen esetben helyesen jártak-e el, vagy sem ? — nem figyelmeztettem a t. képviselő urat, hogy tulajdonképen nem a tárgyhoz szól; s azért nem tettem meg a figyelmeztetést, mert a mentelmi jogot oly fontosnak tartom, hogy annak mindenkor való felemlítése és megvitatása a ház méltósága által igazoltatik. En, ha a t. képviselő ur határozati javaslatát fel nem olvassa, azzal akartam kiegészíteni azokat, miket e tárgyban teendőknek vélek, hogy mindenekelőtt szükségesnek tartom megtudni, hogy mi a valóságos tényállás, és hogy írni fogok a törvényszékeknek — hogy melyeknek irjak, az iránt az illető képviselő uraktól kérek felvilágosítást — hogy a mennyiben bejelentetett a képviselőháznak, hogy ezen képviselő urak egyike ellen gondolom bűnvádi, másika ellen sajtóügyi eljárás van folyamatban, a tényállás miben létéről körülményesen tudósítsanak, és a mennyiben oly lépések tétettek volna, a melyek a mentelmi jogot sértik, minden további eljárást szüntessenek meg. Erről én a t. háznak annak idején jelentést fogok tenni. Azt hiszem, hogy ezek után a t. képviselő ur talán szives lesz határozati javaslatát visszavenni, a melyről még csak azt kívánom megjegyezni, hogy azt máskor az indítványok beadásának napján, szerdán szíveskednék bejelenteni. (Derültség.) Németh Albert: Ha a t. elnök ur hozzá intézett kérdésemre azonnal adja meg ez utóbbi felvilágosítást, akkor én a határozati javaslatomat fel sem hozom. Most pedig, miután a t. elnök ur utóbbi nyilatkozata által megnyugtatva érzem magamat, határozati javaslatomat visszaveszem, és az elnök urnák annak idejében teendő jelentését elvárom. Elnök: Ennélfogva a t. képviselő ur határozati javaslatát visszavette. A napirend előtt Helfy képviselő ur kivan még szólani. Helfy Ignácz: A holnapi ülés napirendjére, a mint tudni méltóztatnak, a ház bizottságainak megválasztása van kitűzve. A ház bizottságainak helyes megállapításától igen sok függ, mert az országgyűlésen tárgyalandó dolgok ott készíttetnek elé. Mentől jobban készíttetnek elő ottan a tárgyak, annál könnyebb a munka a házban, és azért szoktak minden parlamentben arra figyelni, hogy a bizottságokban a pártárnyalatok kellőleg képviselve legyenek, mert ez által megkönnyittetik, sőt rendesen meg is rövidíttetik a vita a plenumban. Hogy milyenek egy parlamentben a pártárnyalatok, azt nem a kormány, nem a többség határozza meg, hanem a nemzet. A nemzet határozta meg, mily arányban küldi az egyik és milyenben a másik pártot a házba. így például ezúttal köztudomással az történt, hogy a nemzet, mely eddig azon pártból, melyhez én tartozom 32-öt, most körülbelői 76-ot küldött ide. A nemzet úgy vélte jónak, hogy az illető pártok két harmadát a kormánypártból, egy harmadát az ellenzékből küldje. Ez jelzi szerintem a pártok számarányát és a mely perezben ez constatálva van, kötelessége a háznak és szerintem első kötelessége a ház elnökének, — a mint az más parlamentekben is történik, kijelölni az arányokat mint mindenre, úgy a bizottságokra is. (Mozgás a jobboldalon.) Igen, én példákra hivatkozom, mert az nem függ egy párt kegyétől és mindenütt az elnökség szokta kijelölni, milyenek a ház alakulása után a pártarányok. (Ellenmondás ä jobboldalon.) Tudjuk a hírlapokból és különböző pártkörökhöz intézett értesítésekből, hogy például az oly bizottságokban, melyek száma 21 tagból áll, a kormánypárt jónak látta magának 17 tag helyét fentartani, és csak 4-et engedni át az összes ellenzéknek. Már most kérdem, van-e önök között csak egyetlen tagja a pártnak, ki képes lenne azt állítani, hogy ez méltányos eljárás, megfelelő akár az igazságnak, akár a méltányosságnak? Nem szenved kétséget, hogy önök tehetnek, a mit akarnak; önök többségben vannak, tehát önkényök szerint járhatnak el: de én nem hiszem, hogy az ügy és a haza érdekében álljon az, hogy egy párt mindjárt azon kezdje, hogy egyedül csak saját erejére támaszkodva, ne vegyen tekintetbe semmit, sem igazságot, sem méltányosságot, hanem azt mondja: ez felel meg czélomnak, így fogok eljárni. Ne méltóztassanak elfeledni önök, hogy rendkívüli országgyűlés küszöbén állunk, oly ország I gyűlésén, mely oly dolgok felett van hivatva ] dönteni, milyenek e hazában századok óta nem ; fordultak elő! Ha valaha, most van szükség arra, ! hogy a szenvedélyeket fel ne korbácsoljuk és
