Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-26
26. országol ülés november 36. 1878= 397 lehet, mint Tisza Kálmán ministerelnök urat. (Derültség bab-ól.) És én hiszem erősen, t. képviselőház, hogy ott Berlinben majd fel fog elevenittetni egy régi német calembour, a mely szól egy szintily jeles capacitásra, a ki költő is volt mint hadvezér, és egyszersmind nagy statusférfiú, és a kiről azt mondja a vers: „Als Dichter, Staatsmann und Sóidat", így fogják travestálni, ha a ministerelnök ur Magyarország nevében mint diplomata oda megy bennünket képviselni: ,, Als Regent, G-eldmann , Diplomát, ist er zugleich Skis, Mont, Pagát, drei Matadur in Einem." (Nagy derültség a baloldalon.) Az orosz túlterjeszkedésre nézve a tisztelt ministerelnök ur egész kedélyesen kijelenti, hogy ha a balpartról lett volna szó, az más, annak ő nem tulajdonít fontosságot, hanem a Duna jobbpartjáról van szó és úgy a Duna jobbparfját, azt már nem engedi át az orosznak. A tisztelt ministerelnök urnak egész örömmel kijelentem, itt az egész baloldal nevében, hogy minket e nyilatkozat tökéletesen contentál; mert méltóztassanak ide tekinteni, a mint szemben ülünk, a mi a ministerelnök urnak a jobb Dunapart, az nekünk ez oldalon a bal Dunapart, a Dunának a topographicus helyzetét pedig tekintve, az a mi kártyán a jobb Dunapart, az itt jobb kezünkre fekszik és így mind a két part megvédelmezendő. De az orosz hatalomnak nem az ám a feladata, hogy mint pajkos gyermek a kugelhupfból kiszedje a mazsolyát, hanem azt mondja : „médium tenere beatis" stb., én szépen rámegyek a közepére, a Duna hullámira, (Helyeslés a baloldalon) és ha azután a Dardanellákon keresztül juthatok, akkor már elmegyek szépen akár Donauwörthig. (Derültség.) Azt méltóztatott továbbá mondani, hogy még arra is hajlandó, ha a házszabályok ilyetén indulgeutiáját leleményes eszükkel ott a túloldalon ülő férfiak ki birják magyarázni, arra is hajlandó a ministerelnök ur, hogy a gr. Apponyi Albert által beterjesztett felirati javaslat tűzessék ki először a szavazásra. T. ministerelnök ur! A házszabályokat mi a mi védelmünkre tartjuk fel, mint kisebbség; a házszabályokat mi mindig respeetáltuk és önök által is respeetáltatni kívánjuk. Nem egy eset volt e házban, mikor erős harcz folytattatott azok értelmezése iránt; mi mindenkor a házszabályok épségben való tartása mellett küzdöttünk; önök voltak azok, a kik a házszabályokat csürték-csavarták, hogy azokat hasznukra felhasználhassák; (Igaz! balfelöl) hanem hát őszintén megvallom, nem küzdhetem le magamban azt a kis furfangosságot, hogy ne keressek egy arriere penseét. A ministerelnök ur ezen nyilatkozata mögött és ez egy avis aux lecteurs volna gr. Apponyinak mondván, hogy most ez alkalommal nem, hanem igyekezzél jó ember oly operatummal előrukkolni, a mely ebből a kellemetlen helyzetből engem is kisegítsen és bennünket leszavazzatok, ti pedig jöjjetek a tapétre: akkor azután, ha csakugyan a gr. Apponyi feladata leend a kabinetet alakítani, s ő a t. ministerelnök urat épen úgy, mint a fusió alkalmával történt, invitálni fogja, hogy vállaljon tárczát az Apponyi kabinetben, akkor talán-talán a t. ministerelnök ur, propter bonum pacis, mint jó kálvinista ember tisztelendő és tudós Szalkay Máté urammal ily formán fogna neki válaszolni: „De hogy én is vegyek szivet lerázni a scrupulust — Megtartom az elnökséget s az excellens titulust, — S ha lészen majd országgyűlés, az enyém az első ülés, — S melléje két votumom." (Zajos derültség, taps bal felöl.) A felirati javaslatok közül, t. ház, igen természetes, a pártom által beterjesztett felirati javaslatot pártolom. Ezen felirati javaslat indokolásában megkívánom említeni különösen azon visszás helyzetet, mely úgymond, a kormány ideiglenességéből származik. No de hát a ministerelnök urnak providentiális esze már ezen aggodalmon is túljárt. Ha azon erdélyi hírlapnak, melyet ma olvastam, hitelt lehet adni, nem tudom micsoda „Magyar Polgár" vagy mi, melyet produkál ma a mi pártlapunk, s melyből az olvasható ki, hogy Tisza szerdán szándékozik a szabadelvű párt értekezletén kitárni a kormánynak jövőben követendő politikáját és programmját az esetben, ha nagyon természetesen a kormányon marad, mert hiszen józan észszel fel sem tehető, hogy most a jövőben statuálandó kormány részére programmot készítsen, melyet a dolog természetéből folyólag épen ellenlábasaiból kell összeállítani. (Derültség.) T. ház! Feliratunkban csak a magyar ministeriunmak feleletre vonásáról van szó, mert az 1867: XII. t. ez. szerint a közös külügyminister felelős a delegatióknak, nem pedig a magyar országgyűlésnek. Én nem ezen nézetben vagyok, hanem vagyok azon nézetben, hogy mindenki, a ki Magyarország sorsának intézésében, mint a korona tanácsosa befoly, az felelős tetteiért a magyar hazának, melynek fia. (Helyeslés balfelöl.) Tudtommal Andrássy gr. terebesi illetőségű, terebesi birtokos; Terebes pedig Zemplénmegyében van; Zemplén Magyarországban és így Andrássy gr. mint magyar polgár azon tanácsaiért, a melyeket a magyar koronának ad, igenis felelős; és habár hazánk törvényei, lehet, hogy azokat a közösügyek megalkotói a nagy jurisprudensek és status-politikusok elfeledték megnyirbálni, mondom, hazánk törvényei, nevezetesen 1507., 1542., 1662. világosan kijelölik azon utat, a melyen az országgyűlés köteles eljárni a korona azon tanácsosai ellen, kik az ország érdekeit,
