Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-25
386 SS- «»•*&»* HIé» hogy a nem oeeupatiő által mégis azon szerencsés helyzetbe jöhet a nemzet, hogy ki nem adott és jövőre ki nem adandó anyagi erejének visszatartása mellett fejlesztheti erejét úgy az anyagi, mint szellemi téren, hogy a majdan biztosan bekövetkező katastróíá alkalmával birjon azon alapfeltételekkel, melyek egy nemzetet politikai souverain hatalom s így vezérszerepre képesítenek, — míg ellenben, ha erőnk az occupatió által elforgácsoltatik, méltán attól kell tartani, hogy a veszélynek pillanatában, mely kikerülhető nem lesz, ép azon nemzetiségek fognak bennünket tönkre sújtani, melyeknek érdekében — mint azoknak testvérei — századokon át oly sok anyagi és véráldozatot hoztunk. Nem félek én attól, t. ház, hogy a berlini mandátumot Oroszország végrehajtani nem óhajtaná, hiszen ő is kifáradt a harczok hosszú folyamában, kimerittettek pénztárai, s szóval pihenésre van szüksége, de nem is áll érdekében a gyors támadás. Méltóztassék a t. háznak visszaemlékezni azon időre, a midőn a mexikói invasió egy osztrák főherczeg érdekében keresztülvitetett ; mielőtt Miramareban az egyezkedő felek elhatározták volna, hogy egy dicső emlékezetű" férfiú lépje át az óceánt és foglalja el Mexikót: az észak-amerikai congressusban interpellatió intéztetett ez iránt, vájjon nyugodt szemmel nézheti-e az Egyesült-Államok kormánya, hogy egy idegen földről importált fejedelem vesse meg uralmát Mexikó földjén? A congressus egyszerűen kinyilatkoztatta, hogy nem ; és örökké fog tiltakozni az ellen, hogy az egykori Montesumák köztársaságának romjain monarchikus intézmények keletkezzenek. S midőn továbbbá felhivatott volna a cougressus, hogy vessen gátat ezen beavatkozásnak, oda nyilatkoztak, hogy az ő vétója messze időkre kiható, s ezt ez időszerűit foganatosítani sem kell; miután nem áll érdekében elfoglalni egy oly országot, melynek kebelében a polgári harczok sok éveken át dúlva, megsemmisítettek minden jólétet, hanem igenis érdekében álland ezen országot akkoron meghódítani, a midőn annak szellemi és anyagi haladottsága teljes fejlődésnek indult. Méltóztassanak elhinni, Magyarország elforgácsolhatja anyagi erejét a két meghódított tartományra; Oroszország csak lesi a kedvező pillanatot, és midőn az bekövetkezett, akkor be fog következni Nagy Péter végrendeletének utolsó pontja: „Isten akarja, a czár parancsolja" és minden investitiót elfoglal azon két tartományban, melynek lakosai kezet fognak nyújtani Pétervár felé, hogy az óriási szláv áramlattal ölelkezhessenek. Igen t. ház! Mik voltak a vita folyamában tett észrevételei magának a t. ministerelnök urnak, mindazon nézetekkel szemben, melyek a vita folyamában kifejtettek, s melyeket 8 oly uAvembtr 25.18?8. modorban tett, a mely egyáltalában tőle, mint ministerelnöktől nem volt várható. A többi között kijelentette, hogy e házban a discussió folyama alatt, midőn a berlini mandátum kérdése jött szőnyegre, oly megjegyzés is tétetett, mintha a berlini szerződés aláirói nem is volnának arra hivatott diplomatiai férfiak; azt is kijelentette a t. ministerelnök ur, hogy az ellenzék a részéről az illető szerződés aláirói olyan kis embereknek, s oly törpéknek tekintetnek, hogy be fog következni az idő, midőn Francziaország vagy Anglia a magyar ellenzéket fogja felkérni arra, hogy tagjai közül néhányat államférfiakul kölcsönözzön. Méltóztassék elhinni, hogy ezen kicsinylő nyilatkozatok az ellenzékkel szemben mindenkitől inkább lehettek várhatók, mint egy szabadelvű kormány ministerelnökétől; annyival inkább, mivel ilyen nyilatkozatok az ellenzék padjairól az egész vita folyama alatt nem hangzottak. Azt mondja továbbá a t. ministerelnök ur, midőn magyarázza a május 14-iki határozatot, hogy azon határozat nem úgy volt magyarázandó, mint annak idején azt a t. ház értelmezte, mert az, ha például én valakinek azt mondom, hogy e teremből 11 óráig nem szabad kimenni, nem azt teszi-e ez, hogy ezen idő lefolyása után ki lehet menni? Ha a kormány azt monda, hogy a hatalmak beleegyezése nélkül nem fogja Boszniát megszállani, nem azt teszie-e ez, hogy ezt meg lehet tenni a hatalmak beleegyezésével? A kormány rámutatott, hogy Bosznia occupatiója be fog következni, ha a viszonyok követelni fogják. Igen t. ház! Ha nekem valaki megtiltja, hogy tizenegy óráig e teremből kilépni ne merjek, az nekem mindenesetre parancsol, s e szerint azon helyzetben vagyok az illetővel szemben, hogy nekem engedelmeskednem kell. Ha azon számos interpellatiónak, melyet egyes képviselők részéről, a kormány által követni szándékolt politika miatt a t. ministerelnök úrhoz intéztek, sikeres nem lehetett, mindakkoráig, míg végre a május 14-iki határozattal a t. ház teljesen megnyugtatta magát a kormány jó szándékai iránt, melyek Törökország integritásának fentartását, valamint az occupationalis politika mellőzését nyilvánították. Ezen ministeri nyugtatásnak ép ellenkezője nem is következett be, azon időtartamán át, míg a képviselőház együtt volt. A ház feloszlatása után azonban elérkezett a ll-ik óra, melynek eltelte után a t. ministerelnök ur a kormánynyal egyetemben jónak látta egy oly politikába bocsátkozni, mely a jelen szerencsétlen helyzetbe vezetett. És kimondta, hogy Bosznia occupatióját én nem óhajtom, azt az európai nagyhatalmak tették vállainkra, én annak ellent nem állhattam; Ígértem, hogy nem fogom megtenni, de az európai mandátum rám rovta.
