Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-25

25. országos tiiés november 25. 1878. 385 töröltettem magamat; miután az a nélkül is felette kiterjedt vitában nem óhajtottam a t. háznak a nélkül is már kifáradt türelmét igénybe venni: azonban tegnapelőtt elmondott ékes beszéde a t. ministerelnök urak felhí engem arra, hogy bele menve a vitába, s némely elmondottakra elmondjam igénytelen nézeteimet. Uraim! mi képezi a vita tárgyát? a berlini mandátum, melyre vonatkozólag öt válaszfelirati javaslat fekszik a t. háznak asztalán. Az első ezek közül Polyt Mihály képviselőtársam javaslata; Ő nem barátja az occupatiónak és e tekintetben javaslata liberálisabb magánál a 21-es bizottság fölíratánáí; mert nem akarja a Keleten felszabadult államok köztti harmonikus érintkezést megzavarni, ez a mily őszinte eljárásnak látszik, ép oly gyanús. De a t. képviselő ur legalább nem kivánja a nemzetnek annyi s netán további véráldozatait igénybe venni. A t. horvát képviselő urak válaszfelirati javaslata túllő a 21-es bizottság munkálatán és ez olyannyira természetes, miszerint ezen körülmény indokolásába s annak további magyarázatába bocsátkozni ezúttal nem kívánok. A harmadik válaszfelirati javaslat a függetlenségi párt nyilatkozata. Mélyen meghajlóm én azon szent emlékek előtt, melyek a Bocskayak, Thökölyek és Rákóczyak által akár a vallási, akár pedig a politikai szabadság érdekében felemelt ^fegyvereknek adtak zománczot! Én lelkem mélyéből elismerem ezen pártnak létjogát: azonban a jelen válságos viszonyok köztt, midőn a haza s vele együtt az alkotmány is veszélyben forog, sőt nyíltan kimondva a monarchia s egyúttal a dynastiának érdekei is koczkáztatva vannak ; én nem látom helyén, hogy a mig egyik kezemmel széttépem a berlini mandátumot, a másikkal megsemmisítsem az országnak ez időszerinti magna chartáját, az 1867-iki kiegyezést a nélkül: hogy a hazában a jelen válságos viszonyok közt még nagyobb bonyodalmakat ne idézzek elő, — nem járulhatok éhez annyival inkább sem, mert ezt kivánja pártunk erkölcsi reputatiója, ezt kivánja annak tekintélye s hivatottsága, hogy akkoron , a midőn a kormánynyal nyíltan szembeszáll, legyen egy archimedesi pontja, a melyre rááílhasson, mert különben pártactióba s kizárólag a jelenlegi kormány ellen irányzott komoly küzdelembe nem bocsátkozhatik. A 21-es bizottság javaslata elitéli magát az occupatiót és aggodalmait fejezi ki azon financzialis állapot fölött, a mely ekkorig a nemzetre nehezedett. Végül azon párt, a melyhez tartozni szerencsém van, magát a berlini mandátumot utasítja vissza s egyáltalában nem osztva a kormány politikáját, nyíltan, férfihez illő hangon szól az KÉPVH. NAPLÓ. 1878-—81. I. KÖTET. uralkodóhoz s elitélve a kormány jelenlegi politikáját, kéri azon tanácsosoknak elbocsátását, kik a fejedelmet tévúton vezetik! A jelen válságos helyzetben még a kormánypadokról is különböző értelmet tulajdonítanak a a 21-es bizottság javaslatának. Ott van mindenekelőtt Tóth Vilmos képviselő ur. O nyilt őszinteséggel beszél, ő az occupatióval tovább ment, mert nyíltan kimondotta, hogy a lezajlott események ekkoráig csak első felvonását képezik e véres drámának; a lepel le fog hullni és be fog következni a második felvonás, melyben már most is szemlélhetjük az annexiónak körvonalait. Ott van a volt kormányelnök Szlávy József; ő határozottan kárhoztatja azon tendentiákat, a melyekbe jelenleg a monarchia bonyolítva van és fölhozza példa gyanánt, hogy neki úgy tetszik hazánk helyzete, mint agy roppant adósságokkal megterhelt vagyon, s ép ezen terheknek közepette nem látja szükségét és helyét a további beruházásoknak a nélkül, hogy maga az alapvagyon koczkára ne tétessék ; mégis, noha elmondotta aggodalmait a t. képviselő ur, s noha recrimiuálta a kormány, valamint a külügyi hivatalnak helytelen eljárását: végeredményben mégis a 21-es bizottság javaslatára adta szavazatát. — Mondhatom, lesujtólag hatottak rám az ilynemű nyilatkozatok; miglen megvigasztalt a kormánypárt részéről kilépett néhány bátor képviselőnek nyilatkozata; ezek egyike volt még t. képviselőtársam Zsedényi Ede, kinek hazafias törekvéseit egy félszázadot meghaladott szeplőtelen politikai múlt dicsőíti, ő nem osztja azon nézeteket, melyek a 21-es bizottság javaslatában foglalvák és rá mutatva a sebre, jelzi, miszerint a mellett, hogy a súlyos anyagi terheket megbírni képtelenek vagyunk, még különösen félti az idegen nemzetiségek és heterogén fajok szaporításával saját nemzetiségünknek jövőjét, s azért kétszeresen kárhoztatja a kormány keleti politikáját. És ez így áll, t. ház! Mert ha elmondhatjuk azt, hogy Anglia képezi Európában a politikai és egyéni szabadság őrtüzét, úgy elmondhatom egész őszinteséggel, hogy Magyarországban a magyar nemzetiségnek végvárait azon kulturális intézetek képezik, melyek a reformatió korszakában keletkeztek, és e védvárakon belül biztos menhelye van a magyar nemzetiségnek, ezen sánczokon belől honol a tiszta magyarság"; feltartván különböző nemzetiségi áramlatok halálos csapásait ; méltán lehet azonban tartani attól, hogy az esetben, ha még szaporíttatnak a heterogén elemek, ezen védvárak a hullámok csapásait megbírni nem fogják. T. ház! Akár occupálunk, akár nem occupálunk, Törökország integritásának felbontása folytán jövőnk mindinkább válságossá fajul, csak49