Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-21

íl. orsaágo* Bléi n«Temb«r 20. 1378. 275 Maga a boszniai occupatió nem egyéb, mint paralell actio, már azért is, mert annak katonai és kereskedelmi értéke nincs. Felmerült azon kérdés, és épen gr. Szapáry vetette fel, mikor azt mondta, hogy ma Magyar­országnak helyzete ép oly kedvező, hogy fel­vegyük az oroszszal szemben a harezot, mint volt a, keleti bonyodalom kezdetekor. Én ezt határozottan tagadom. Oroszország egy nagy birodalom, melyben kevés a népesség; vasutai nem voltak kiépítve és azért hadserege könnyen nem volt eoncentrál­ható ; másfelől idő folytán mind rohamosabban szaporodik a népesség, mert ott a fejlődés estensiv, míg minálunk a fejlődés csak intensiv lehet. Az orosz-török háború kezdetekor Orosz­ország oly csekély mérvével bírt a gyors mozgó­sítás feltételeinek, hogy daczára aunak, mikor a szerbek megkezdették Törökországgal a háborút, már tudni és látni való volt, hogy Oroszország fogja felvenni a keztyüt, és a Prutlmál már hat hónappal előbb kezdték concentrálni a hadsereget, mint a hogy megkezdődött a támadás, ennek daczára, mikor a Dunához felvonultak, nem tudták megkezdeni sikerrel a háborút, először: mert a birodalom vasúti erői nem voltak elégségesek egy gyors mozgósítás keresztül vitelére, másod­szor, mert a Bulgáriába előtörő orosz hadsereg háta mögött csak két sín tartotta fenn az össze­köttetést, melyen keresztül kellett élelmezni és ellátni egy nagy hadsereget, a mi, mint tudjuk, a mostani lőszervesztegetés és nagy szükségletek mellett képtelenség Hanem midőn kiépült a galacz-benderi vasút, és ezzel megnyílt Orosz­országból egy másik út a hadsereg számára: akkor vált lehetővé, hogy a háború tizedik tizen­eg}'edik hónapjában Oroszország új seregeket dobjon a csatatérre, melyek aztán győzelmét két­ségtelenné tették. Most máskép áll a helyzet. Oroszország bírja nem szerződésileg, de tényleg, mint hadi állomást Oláhországot. Bulgáriában orosz tisztek alatt szervezik a bulgár hadsereget és bizonyos, hogy e bulgár hadsereg a dunai várakra támaszkodva, vissza fogja adni Orosz­országnak emberekben azon veszteséget, melyre gróf Szapáry hivatkozni méltóztatott; pénzügyi veszteségeire nézve pedig Oroszországnak meg kell jegyeznünk, hogy mivel Oroszország a világ­forgalomba igen kevéssé van bevonva, ott az állami bankjegyek forgalma és azok szaporítása nem annyira veszedelmes, mint olyan országok­ban, melyek a világforgalomba inkább be vannak vonva; tehát az államjegyek szaporításával is megnyeri a háború eszközét. Azért a helyzet most, midőn Szerbia és Mon­tenegró a törökkel való háborúban karczedzett­séget nyertek; midőn a bulgárok már rendes had­szervezetet kaptak, ránk nézve nem hogy ked­vezőbbé, hanem sokkal hátrányosabbá vált. Hát azon prestige, melyet a czár, mint a szlávok pro­tectora nyert, nem számba veendő-e? Tények igazolják, mert alig hogy Európa helybenhagyta az orosz erőszakoskodásokat, alig hogy Európa a berlini congressuson gyöngeségét megmutatta: rögtön megindult az osztrák-magyar monarchiában is a szlávoknak ütemszeríí felébredése, és tették a csehek azon lépéseket, melyek ismeretesek; ezt a morva felirat követte, mire Horvátország fel­irata következett, melytől a szláv tendentiákat megtagadni nem lehet. Vájjon erősebbek vagyunk-e most mi pénz­ügyileg, mint voltunk akkor, midőn a keleti bonyodalmak szőnyegre kerültek ? Nemcsak azon embererő, melyet vesztettünk, gyöngítette az államot, hanem azon milliók is, melyek elköl­tettek, gyöngítették az állam pénzügyi viszonyait, s a helyett, hogy minden pénzügyi erőnket fen­tartva, a nagy harcz esetére hagytuk volna meg, ily apró kalandos vállalatokban vesztegetjük el azon összegeket, melyek arra lettek volna talán hivatva, hogy a döntő pillanatban a döntő győ­zelmet a monarchia számára biztosítsák. Beszélünk pénzügyi aggodalmakról, kifejti ezen pénzügyi aggodalmakat azon felirat is, melyet a 21 -es bizottság nyújtott be: de nem mondja meg senki, mi vár reánk, pedig igen szomorú jövő az, mely reánk vár. Azon 100 mil­lión kívül, mely elköltetett a boszniai occupatióra, aligha nincs még több millió elköltve, melyeket még ma nem mer bevallani a hadügyi és kül­ügyi kormányzat, de melyek majd a jövő évi delegatioiialis ülésszakban póthitel alakjában fog­nak előterjesztetni, s a jövő évben újból ezeket is hozzászámítva, lesz iijabb 100 millió szük­séglet, hogy a megszállást folytathassuk és fen­tarthassuk. Magyarország, küzdve a nagy folyó deficittel, képtelen lesz pénzügyi szükségleteit fedezni, kölcsönnel, melynek záloga az állam­javak s az állam birtokában levő állampapírok lesznek, és be fog következni az, hogy az állasn­papirok kamatjait fizetni fogjuk, de az évenkinti kisorsolás, mely a tőke törlesztésére fordittatik, be fog szüntettetni; mert nem lesz a birodalom­nak módjában, hogy a hitelezőivel szemben elvállalt ezen kötelezettségének szükségletei fede­zése mellett eleget tegyen, s nehogy azt higyjék önök, hogy azon férfiak, kik a kormány háta megett ülnek és aggodalmaikat kifejezik, de egészen fel nem tárják, a pénzügyi helyzetet ép oly gyászosnak nem ismernék fel, mint én! Teszik pedig önök azt, hogy a két parla­ment ellenére folytatnak ily külpolitikát, teszik ezt egy titkos hatalomért, mely útját állja mindig ezen képviselőháznak, valahányszor a szabadsági törekvések útján megindul, a mely titkos kéz előtt meg kell hajolnunk, ha a trieszti Lloyd 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom