Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-20

266 20. országos fiiéi november 10. 18Í8. megörvendeztetni, ismét kisért a hivatalos közlönyökben az angol és osztrák-magyar szövetség eszméje. És rámutattak a hivatalos közlönyök azon bámulatos összhangra, a mely lord Beaconsfield és az igen t. ministerelnök nyilatkozata közt létezik; és csodálatos, épen most jár gr. Suvaloff Pesten és azt híresztelik a hivatalos lapok, hogy az ő küldetése teljesen meghiúsult. A magyar parlamenti körökben, vagy legalább ezek némelyikében ama bizonyos harczias hangulat aggasztó előjelei ismét kezdenek mutatkozni. Tartok attól, hogy ezen harczias hangulat át fog harapódzni a delegatióba is. Kétségtelen, t. ház, hogy itt, vagy meglepő véletlennel, vagy pedig bizonyos rendszerrel állunk szemközt: t. i. a hangulatcsinálás ama rendszerével, a mely a milliók megszavaztatását szokta eredményezni. (Tetszés balfelöl.) Ezért én nem zárkózhatom el azon aggodalom előtt, hogy az igen t. ministerelnök ur ezen nyilatkozata — nem értem én a trónbeszédnek ezen passusát, úgy mint a trónbeszédbeu foglaltatik, és a mely teljes objectivitással van tartva, de értem ezen passust az igen t. ministerelnök eommentálásával és interpraetatiójával — az én szerény felfogásom szerint első sorban capacitáló nyilatkozat; és pedig talán ilyformán: Nyugodjatok bele, uraim, Bosznia oecupatiójába; támogassátok a kormányt, szavazzátok meg az összes költségeket és póthiteleket még e télen; tavaszszal azután majd történni fognak nag}

T események, (Derültség a baloldalon) történni fognak nagy dolgok; és akkor be lesz bizonyítva, hogy az igen tisztelt külügyi kormány csakugyan nagyszabású politikát követett. Ennyiben van szerintem az igen t. kormányelnök ur nyilatkozatának actualis jelentősége. A mi a nyilatkozat belértékét illeti, t. ház, csak annyit jegyzek meg, hogy az szerény nézetem szerint talán egy kissé problematicus. Mondám már, hogy látszólagos éle Oroszország ellen van iráuyozva, a mely hatalom azon gyanúban áll, hogy ő a berlini békét nem akarja megtartani, azonban valósággal ezen nyilatkozat éle Törökország ellen is lehet irányulva. Egyátalában nem valószínű — ez különben az én szerény felfogásom — hogy Oroszország a berlini békét meg fogja szegni; még pedig azon egyszerű okból, mert az ő érdekében fekszik az, hogy e béke pontozatai végrehajtassanak, vagy ha ezen pontozatok végrehajthatók nem lennének, akkor más hatalom legyen az, a mely a congressus határozatait megszegje. T, ház! Azon időben, midőn az orosz-török háború kitört, Bécsben, Berlinben és Péterváron azon felfogás uralkodott, hogy voltakép Törökország oka a háborúnak, mert nem teljesítette Oroszország követeléseit; meglehet, hogy ha majd Törökország nem lesz képes végrehajtani a berlini pontozatokat azon egyszeríí okból, mert talán nem fog bírni alattvalóival, akkor ismét azon felfogás fog uralkodni, hogy Törökország oka mindennek, így azután, ha csakugyan Törökországon múlnék az, hogy a berlini béke végrehajtható nem lesz, vagy ha például csak ráfogatnék Törökországra az, hogy ő oka annak, hogy semmi végre nem hajtható, akkor a t. ministerelnök ur nyilatkozata szerint az osztrák magyar monarchia hadai Törökország ellen vonulnának, hogy rá kényszerítsék őt az elvállalt kötelességek teljesítésére. Én nem tehetek róla, nekem már az a szokásom, hogy a t. kormány nyilatkozatából soha sem következtetem azt, a mi a világos értelem szerint a legegyszerűbb okoskodással, a legnagyobb valószínűséggel következtethető lenne, hanem részemről mindig azt következtetem, a mi abból kizárva nincs, s erre engem a t. ministerelnök ur múltkor is feljogosított, mikor azt mondotta, hogy nyilatkozatából Bosznia occupatiója kizárva nem volt; (Derültség.) s rendesen mindig az szokott bekövetkezni, a mi kizárva nincs. Hogy a t. kormány komoly szándékkal bír a berlini béke határozatainak eleget tenni s ezek érvényesítésére törekedni, ezt megengedem, ez előttem kétséget nem szenved, de azért kizárva nincs, hogy pl. egyátalában nem lehet ezen határozatokat végrehajtani s azokra ezután azt fogja mondani: ad impossibilia non datur obligatio. De más részről kizárva nincs az sem, hogy Oroszország helyett a renitens Törökországot kell megfenyítni; s akkor a t. ministerelnök ur nyilatkozatának elvész azon tenorja, melyet ő a múlt alkalommal kölcsönözni méltóztatott. A komoly események, a kilátásba helyezett nagy események, t. ház, pedig egészen más terI mészetűek lesznek, mint azt egyelőre feltenni lehetne vagy kellene; és könnyen megeshetik, hogy a jövő félhomályában a monarchia számára egy újabb európai mandátum hajnala dereng. (Igaz! Ugy van! a balon.) Ennyit akartam aa igen t. ministerelnök ur nyilatkozatára röviden megjegyezni. T. ház! (Halljuk!) A monarchia külpolitiI kajában hiában keresünk Yezéreszméket, Inában j keresünk egy állandó, változatlan irányt s e tekintetben én teljesen egyetértek az én t. barátommal Pulszky Ágosttal. De egy vezérfonalat én mégis feltalálok abban. Ez az: a Balkán félsziget keleti részét átengedni Oroszországnak, a nyugati részen pedig foglalni és elvenni annyit, a menynyit lehet, azaz: a Balkán félszigeten párhuzai mosan haladni és foglalni Oroszországgal, Törökország örökségében osztozkodni Oroszországgal, vagy is: a Balkán félsziget gazdagabb, boldogabb részét az orosz uralomnak, az orosz háta-