Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-19

u% 19. országot aiés uovomber 18. l8?8. történt, azt mondta: ha népem kívánja, én nem leszek azon kő, melyen megbotolnék; mert én önkényt magam proclamálom a köztársaságot. (letszés a szélső balon.) Én azt hiszem, hogy királyunk szintily nézetek által vezéreltetik, és ha eljő azon idő, melyet én óhajtok, Magyarország köztársasága: (Elénk derültség) akkor a fejedelem ép ugy fog felállni, mint Leopold belga király. Pártolom a felirati javaslatot, melyet Verhovay Gyula t. barátom beterjesztett. (Elénk helyeslés a szélső' balon.) Hegedüs Sándor: Tisztelt képviselőház! (Halljuk!) A helyzet nehéz; a nemzetet nagy aggodalmak hatják át és ezekből az ellenzék vádakat formái a kormány és pártja ellen. E helyzettel, ez aggodalmakkal, e vádakkal szemben Őszintén, határozottan kell szembeszállani; őszintén, nyíltan kell indokolnunk szavazatunkat és nem riasztatni vissza magunkat abban sem az álfélelem, sem mások ellenvéleménye által; s midőn megígérem a t. háznak, hogy ép oly őszinte, a mily tárgyilagos leszek: akkor nem fogom Eötvös Károly képviselő urat azon térre követni, melyen jónak látta egy nagy pártot, a törvényhozás többségét általános s be nem bizonyított vádakkal illetni; oly vádakkal, melyek alapján a törvénycsarnokban és más téren keressen fel és ne itt. Őszinte és tárgyilagos akarok lenni és ez igéret fejében kérem a t. ház becses figyelmét. (Halljuk!) Minden nagy történelmi esemény úgy megzavarja a kaiiársak Ítéletét, sőt többet mondok, lelkiismeretét, hogy nem tudják megítélni sem a bekövetkező események jelentőségét, sem azoknak jó vagy rósz hatását, akár közvetlen hazájukra, akár a világeseményekre. Csak egy Gröthének adatott, hogy elmondhassa, midőn Valmynál eldördült az első ágyú, hogy világesemények fognak következni; és még ő sem volt képes annak phasisait sem a hazára, sem a világ fejlődésére, sem a főbb tényezőkre nézve megítélni. Nálunk e tekintetben sokkal könnyebben veszik igen sokan úgy az ítéletet, mint az elhatározást. Oly apodicticus Ítélettel és oly bizíos következtetéssel modják meg a még csak processusban levő fejlődésnek minden eredményét hazánkra és Európára, hogy egy törvényszéki bíró sem mondhatja ki biztosabban az előtte levő acták alapján az Ítéletet. Oly határozottan látják már megvalósulni a Pan-szlaviát, oly biztosan látják tönkrejutni Magyarország alkotmányát és pénzügyeit, és e három feltevés alapján oly határozottan mondják ki az ítéletet, mintha a nagy dráma már lezajlott volna, mintha biztosan, előre látnák az eredményt. És midőn ily biztosan előre látják és megmondják e nagy eredményét a világra kiható eseményeknek, akkor ezt visszaviszik ministeri találkozásokra és reichstadti megállapodásokra. Ha a nagy eseményeknek nagy eredményeket akarnak tulajdonítni: akkor azoknak okait keressék mélyebben, mert csak nagy eseményektől, rég előkészített fejlődésből lehet azokat következtetni. És akkor nem fognak kizárólag, vagy legelső sorban ministeri jegyzőkönyvekből és császárok találkozásából következtetni; hanem a történelem színhelyén ott, a hol az események kitörtek, mert az okokat bizton ott fogják találni. Ne gondolja a t. ház, hogy ebből a ministeri felelősség vagy a párt felelősségének megszűntét akarnám következtetni; csak meg akarom különböztetni, hogy mennyiben tulajdonítható az általam említett okoknak az, a mi még most is csak processusban van, de egyáltalában nem eredmény; azonban meg akarom óvni a felelősséget annyiban, a mennyiben a factorokat megilleti. A keleti események kezdetét, nem szándékozom századokra visszavinni. Én egyszerűen azon hagyományos és gr. Apponyi Albert képviselő ur által eonservativ érzelmeinél fogva oly nagyon dicsért politikára mutatok, mely a legközelebbi 25 év alatt monarchiánk keleti politikáját képezé, azon politika, mely Törökország integritását külsőleg megőrizte: tette lehetővé Oroszországnak uralkodását keleten Konstantinápolytól Montenegróig egész Törökország felett; az a politika, mely Törökország irányában a passivitást tartotta az egyedül iidvezítőnek, tette lehetővé a keleti kérdésnek ilyetén fejlődését. Ez a politika sem zsinórmértékül nem ajánlható, sem orvosszerül elő nem írható most, midőn eredményképen mutatkozik a megváltozás; mely a keletet megrázkódtatja és megrázkódtatja azon tényezőket is, melyek kezében van a helyzet, s melyek annyira kihozzák sodrából Európának sok jeles politikusát. Hiszen csak legközelebb lépett ki az angol kabinetből annak egyik legjelesebb tagja, épen azért, mert a kabinetnek a keleti kérdésben követett politikáját nem helyeselhette ; de azért széles Európában sehol sem jut senkinek eszébe ebből valamely politika mellett, vagy az ellen fegyvert kovácsolni; ez csak nálunk van szokásban. De mi, az ítélet tekintetében még azon hátrányban vagyunk, hogy az események szomszédságunkban folynak, azok hatása, azoktól való félelem és aggodalom nyomása alatt is állunk, és így nem vagyunk azon helyzetben, hogy elmondhassuk, miszerint képesek vagyunk teljes objektivitással ítélni. (Halljuk!) Bekövetkezett tehát a nagy válság, bekövetkezett — mint Irányi Dániel t. képviselőtársam is tegnapelőtti beszédében teljes objektivitással beismerte — állandó okokból, melyeknél fogva Törökország bérviszonyait ő is tarthatatlannak