Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-17

17. eriEágoi fiiéi november 15. 1878187 területen megint össze hagyta jönni Szerbiát és Montenegrót úgy, hogy jóformán csak egy katonai át maradjon közttük, és azután a török birodalom azon két provinciáját, a melyekkel a muszka háború előtt sem birt, s melyeket az alatt sem tudott lecsendesíteni, meghagyta neki azon kötelezettséggel, hogy csendesítse le. Bulgária szervezését teljesen az orosz hatalomra bízta, — a mely magának hosszú éveken át ott nagy haderőnek tarthatását kikötötte. Ezek voltak főbb vonásai a san-stefanói praeliminaris békének. A berlini congressus, azt, hogy egy háború lezajlott, melyben az egyik fél győzött, teljesen nem ignorálhatta: de Bulgária határait visszaszorította úgy Konstantinápolytól, mint elszorítva az aegei tengertől, a török terület contiouitását meghagyta. Az alkotott Bulgária szervezését nem orosz, de európai commissióra bízta és az orosz hadsereg kivonulására az előbbihez képest aránylag rövid határidőt szabott. Boszniát és Herczegovinát pedig meghagyta a szultán jogara alatt, de annak occupatióját és kormányzatát az osztrák-magyar monarchiára bízta; bízta pedig, — most csak ezen oldalát említem, majd visszatérek még e themára — bízta — miként ezt úgy Lord Beaconsfield, mint mások határozottan kimondották, — épen első sorban magának Törökországnak érdekében (Ellenmondás halfelöl), mint a melynek ily módon meg akarta adni a lehetőséget, hogy — megmaradt erejét nem lévén kénytelen szétforgácsolni — a többi hozzá közelebb fekvő területen békés és rendes állapotokat létesíthessen. (Derültség a balon és szélsőbalon. Halljuk! Halljuk!) Föltenni, supponálni lehet mindent, — de ha meggondoljuk, hogy épen ezen tartományokban a muszka háború által erejében még meg nem tört Törökország a rendet felállítani éveken keresztül képes nem vala; ha tapasztaljuk, hogy ma is a kormányzata alatt közvetlenül megmaradóit területeken a rend helyreállítása mily nagy feladatnak mutatkozik rá nézve; ha meggondoljuk, hogy ma is és ily viszonyok közt a rend fentartási kísérletnek egyik legjelesebb hadvezére is áldozatul esett: akkor nem fogjuk azt mondhatni, hogy ezen föltevés, melyből ezen szempontból kiindultak, alapot nélkülöz. Én t. ház, tudom azt, elismerem, hogy critizálni, helyteleníteni lehet ezen eljárást; de azt mondani, hogy egy oly hatalom érdekében történt, a mely győzelemmel bevégzett háborúja folytán e győzelem eredményeinek egy tetemes részéről lemondani volt kénytelen, teljesen lehetetlen. (Zaj balfelöl. Igaz! jobbfelöl.) Reflektálnom kell arra, mi itt is ismételten hangsúlyoztatott, hogy az által, hogy Bosznia és Herczegovina occupáltatott, a kormány megcsalta az országgyűlést, kijátszotta a nemzetet. (Igaz! j a szélső balfelbí. Halljuk!) Én azt hiszem, hogy j nem igaz! (De igaz! a szélső balfelöl.) De nem igaz! Én ezen alkalomból hallottam fejtegettetni igen szép és ékes theoriákat arra nézve, hogy soha sehol másutt oly valami, hogy ilyenek a parlament előleges megkérdezése nélkül történjenek, nem szokott megtörténni. E theoriáknak fejj tegetésébe, — mert megígértem s megtartom, hogy nem polemizálok, — nem bocsátkozom ma; de azt csakugyan kénytelen vagyok megjegyezni, hogy azon állítás, hogy ily valami másutt soha sem történt és nem történik, a valóságnak még csak látszatát is nélkülözi. Nem kell messze | visszamenni; most, egyidejűleg történt. Anglia ! kormánya hitelt kért a parlamenttől; Anglia korI mánya — meg is támadták értté — fegyveres erőt hozott át Indiából s Anglia kormánya nem csak Cyprus sziget occupatiójára, hanem a török ázsiai birtokok garantirozására — ezen, valóban kiszámithatlan eredményű kötelezettségre — kötött szerződést és erről addig, mig megkötve nem volt, | igazán még csak sejtelme sem volt senkinek. 1 (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Már pedig Angliától 1 azt, hogy parlamentaris ország, talán mégis megtagadni nem lehet. De a mi már most a mi hely| zetünket illeti, ha nem volt is, a mint hogy ily í esetekben — hivatkozhatom az összes történei lemre — nem is lehet, előzetes törvényhozói | intézkedés, mert hiszen ily módon, szemben más 1 államokkal, külpolitikát vezetni senkinek sem I sikerült még; meg sem kísérletté senki és meg vagyok róla győződve, hogy azon t. képviselő I urak, kik a túlsó padokon ülnek, ha rájuk kerülne a sor, hasonlag nem kisérlenék meg: de hogy az ország tudta nélkül, sejtelme nélkül, vagy tiltakozása ellen történt volna ez, ismétlem, határozottan nem áll! Nem hivatkozom kormány-nyilatkozatokra, I melyekre nézve magam részéről legalább nyugodtan mondhatom, hogy valahányszor nyilatkozatomból megkísértetett annak kimagyarázása, hogy soha semmi esetben ez történni nem fog, e magyarázat ellen mindannyiszor itt e ház kebelében tiltakoztam. De hivatkozom arra, a mi a 60 milliós hitel fedezetének megszavazásakor történt. A 60 milliós hitel fedezetének megszavazásakor az 1878. május 14-ikén tartott ülésben történt, hogy a tisztelt ellenzék egyik árnyalata által egy határozati javaslat lett benyújtva. Mikor e határozati javaslatra nézve szerencsém volt az alkalommal nyilatkozni — emlékeztetem azokat, a kik e háznak már akkor tagjai voltak, kimondtam, hogy én ezen határozati javaslatot alaki | scrupulusoknál fogva nem tartom elfogadhatónak; I de minthogy annak lényegével úgy magam, amint — úgy látom — a ház minden tagja, — kivételével legfeljebb azon t. uraknak, kik akkor a szélső baloldalon még kevesebb számmal ültek, 24*