Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-17

17. eriEágoi fiiéi november 15. 1878­187 területen megint össze hagyta jönni Szerbiát és Montenegrót úgy, hogy jóformán csak egy katonai át maradjon közttük, és azután a török birodalom azon két provinciáját, a melyekkel a muszka háború előtt sem birt, s melyeket az alatt sem tudott lecsendesíteni, meghagyta neki azon köte­lezettséggel, hogy csendesítse le. Bulgária szer­vezését teljesen az orosz hatalomra bízta, — a mely magának hosszú éveken át ott nagy haderőnek tarthatását kikötötte. Ezek voltak főbb vonásai a san-stefanói praeliminaris békének. A berlini congressus, azt, hogy egy háború lezajlott, melyben az egyik fél győzött, teljesen nem ignorálhatta: de Bulgária határait visszaszorította úgy Konstantinápolytól, mint elszorítva az aegei tengertől, a török terü­let contiouitását meghagyta. Az alkotott Bulgária szervezését nem orosz, de európai commissióra bízta és az orosz hadsereg kivonulására az előbbihez képest aránylag rövid határidőt szabott. Boszniát és Herczegovinát pedig meghagyta a szultán jogara alatt, de annak occupatióját és kor­mányzatát az osztrák-magyar monarchiára bízta; bízta pedig, — most csak ezen oldalát említem, majd visszatérek még e themára — bízta — miként ezt úgy Lord Beaconsfield, mint mások határozottan kimondották, — épen első sorban magának Törökországnak érdekében (Ellenmondás halfelöl), mint a melynek ily módon meg akarta adni a lehetőséget, hogy — megmaradt erejét nem lévén kénytelen szétforgácsolni — a többi hozzá közelebb fekvő területen békés és rendes állapotokat létesíthessen. (Derültség a balon és szélsőbalon. Halljuk! Halljuk!) Föltenni, supponálni lehet mindent, — de ha meggondoljuk, hogy épen ezen tartományokban a muszka háború által erejében még meg nem tört Törökország a rendet felállítani éveken keresztül képes nem vala; ha tapasztaljuk, hogy ma is a kormányzata alatt közvetlenül megmara­dóit területeken a rend helyreállítása mily nagy feladatnak mutatkozik rá nézve; ha meggondol­juk, hogy ma is és ily viszonyok közt a rend fentartási kísérletnek egyik legjelesebb hadvezére is áldozatul esett: akkor nem fogjuk azt mond­hatni, hogy ezen föltevés, melyből ezen szem­pontból kiindultak, alapot nélkülöz. Én t. ház, tudom azt, elismerem, hogy criti­zálni, helyteleníteni lehet ezen eljárást; de azt mondani, hogy egy oly hatalom érdekében tör­tént, a mely győzelemmel bevégzett háborúja folytán e győzelem eredményeinek egy tetemes részéről lemondani volt kénytelen, teljesen lehe­tetlen. (Zaj balfelöl. Igaz! jobbfelöl.) Reflektálnom kell arra, mi itt is ismételten hangsúlyoztatott, hogy az által, hogy Bosznia és Herczegovina occupáltatott, a kormány megcsalta az országgyűlést, kijátszotta a nemzetet. (Igaz! j a szélső balfelbí. Halljuk!) Én azt hiszem, hogy j nem igaz! (De igaz! a szélső balfelöl.) De nem igaz! Én ezen alkalomból hallottam fejtegettetni igen szép és ékes theoriákat arra nézve, hogy soha sehol másutt oly valami, hogy ilyenek a parlament előleges megkérdezése nélkül történje­nek, nem szokott megtörténni. E theoriáknak fej­j tegetésébe, — mert megígértem s megtartom, hogy nem polemizálok, — nem bocsátkozom ma; de azt csakugyan kénytelen vagyok megjegyezni, hogy azon állítás, hogy ily valami másutt soha sem történt és nem történik, a valóságnak még csak látszatát is nélkülözi. Nem kell messze | visszamenni; most, egyidejűleg történt. Anglia ! kormánya hitelt kért a parlamenttől; Anglia kor­I mánya — meg is támadták értté — fegyveres erőt hozott át Indiából s Anglia kormánya nem csak Cyprus sziget occupatiójára, hanem a török ázsiai birtokok garantirozására — ezen, valóban kiszámithatlan eredményű kötelezettségre — kötött szerződést és erről addig, mig megkötve nem volt, | igazán még csak sejtelme sem volt senkinek. 1 (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Már pedig Angliától 1 azt, hogy parlamentaris ország, talán mégis meg­tagadni nem lehet. De a mi már most a mi hely­| zetünket illeti, ha nem volt is, a mint hogy ily í esetekben — hivatkozhatom az összes történe­i lemre — nem is lehet, előzetes törvényhozói | intézkedés, mert hiszen ily módon, szemben más 1 államokkal, külpolitikát vezetni senkinek sem I sikerült még; meg sem kísérletté senki és meg vagyok róla győződve, hogy azon t. képviselő I urak, kik a túlsó padokon ülnek, ha rájuk kerülne a sor, hasonlag nem kisérlenék meg: de hogy az ország tudta nélkül, sejtelme nélkül, vagy tiltakozása ellen történt volna ez, ismétlem, határo­zottan nem áll! Nem hivatkozom kormány-nyilatkozatokra, I melyekre nézve magam részéről legalább nyugodtan mondhatom, hogy valahányszor nyilatkozatomból megkísértetett annak kimagyarázása, hogy soha semmi esetben ez történni nem fog, e magyarázat ellen mindannyiszor itt e ház kebelében tiltakoztam. De hivatkozom arra, a mi a 60 milliós hitel fedezetének megszavazásakor történt. A 60 milliós hitel fedezetének megszavazása­kor az 1878. május 14-ikén tartott ülésben tör­tént, hogy a tisztelt ellenzék egyik árnyalata által egy határozati javaslat lett benyújtva. Mikor e határozati javaslatra nézve szerencsém volt az alkalommal nyilatkozni — emlékeztetem azokat, a kik e háznak már akkor tagjai voltak, kimond­tam, hogy én ezen határozati javaslatot alaki | scrupulusoknál fogva nem tartom elfogadhatónak; I de minthogy annak lényegével úgy magam, amint — úgy látom — a ház minden tagja, — kivé­telével legfeljebb azon t. uraknak, kik akkor a szélső baloldalon még kevesebb számmal ültek, 24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom