Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-402

402. országos Illés május 28. 1878. 61 a kezdet nehézségeinél, a dolog újdonságánál és be nem gyakorlottságuknál fogva nem képesek kellően vezetni. A nagy rendetlenségnek egyik főoka külön­ben az, hogy mikor az illetékszabási hivatalok felállíttattak, feldolgozni kezdették a régi illetékhát­ralékokat, átkutatták az ezeket magokban foglaló lajstromokat és ezen illetékhátralékoknak — me­lyek között volt bizony olyan is, mely az egyes adóhivataloknál és a pénzügyi igazgatóságnál an­nak idején nem kifogás nélkül kezeltetett: — ezen illetékhátralékoknak feldolgozása alkalmával támadt azon sok panasz, a melyet hallunk. Méltóztassék elhinni, hogy száz panasz közül, mely hozzám jön, 99 nem egyenes adóügyre, hanem illetékügyre vonatkozik és a 99 közül legalább is 90 van olyan, mely régi időkből származott illetékhátralékokra vonatkozik. Ezen régi időkből származott illeték­hátralékok tisztázásával kell tehát ezen ügyet rendbe hozni. {Helyedén a középen) Megmondom, hogy mit akarok tenni. (Hall­juk!) Először is az illetékszabási hivatalokat aka­rom az előbb jelzett vizsgálat nyomán véglegesen szervezni, kellő létszámmal ellátni, és ha lehet, min­den megyében illetékszabási hivatalt felállítani, mert némely megyében ma ilyen nincs. És ezen illeték-szabási hivatalokat a nyilvántartás és a be­hajtás szempontjából, de nem a kiszabás szem­pontjából, az adó felügyelői intézménynyel és az egyenes adókra vonatkozólag fennálló eljárás rend­szabályaival közelebbi összeköttetésbe akarom hozni. {Tetszés.) Másodszor egyszer valahára tisztába akarok jönni a régi illeték-hátralékokkal, rendkívüli mun­kaerő felhasználása mellett is. Ezen hátralékokat én végre fel akarom dolgoztatni, liquidáltatni, hogy ettől a ballasttól szabaduljunk. (Helyeslés a középen.) Ha ez irányban annak idejében törvényho­zási intézkedésre lesz szükség, nem fogok késni javaslatokkal járulni a t. ház elé. A mennyiben azonban ezen ügynek ezen irányban való rendbe hozatalára administrativ intézkedések elégségesek, azokat ezen utón kívánom életbe léptetni. (Helyeslés a középen.) Engedjen a t. ház még egy megjegyzést ten­nem arra nézve, a mit b. Simonyi Lajos képviselő ur abban az irányban mondott, hogy nálunk az a rendszer létezik, a mely egy culturállamban sem fogadható el, a mely gúnyja minden rendezett jog­állapotoknak ; hogy az egyszerbeszedett adót, akár­miképen bizonyittatik is be, hogy illetéktelenül hajtatott be, vissza nem adják, az általam javas­latba hozott és a t. ház által megalkotott törvény­nek egyik §-ából be bírom bizonyitani, hogy ezen rendszer nálunk nem áll fenn. (Élénk ellenmon­dás a baloldahn.) Engedelmet kérek, mint rend­szer nem áll fenn. Méltóztassanak kegycsen meg­hallgatni. (Halljuk]) Ismétlem, mint rendszer nem áll fenn, és ha a törvény 1876-ban lépvén életbe és nem menvén még minden tekintetben át az administratiónak — hogy ugy mondjam — véré­be, ebben az irányban fordultak elő visszaélések ós fordulnak elő: akkor méltóztassék b. Simonyi Lajos t. képviselő urnák szavamra elhinni, hogy a pénzügyi ministerium és első sorban ón, nem vonakodom és nem habozom minden ilyen esetben az illető félnek eclatans példát szolgáltatni, ós t. ház, én határozottan tagadni vagyok kénytelen azt, hogy itt azon eljárás követtetnék részemről, a melylyel a t. képviselő ur engem vádolni mél­tóztatott, hogy ón szidom az adóhivatali orgánu­mokat akkor, hanem járnak el erélyesen, és talán még dicsérem őket, vagy elnézem nekik legalább, ha rendetlenül járnak el. Én sem nem dicsérem, sem nem nézem el az ily eljárást. A mi a hely­telenül beszedett illetékeknek visszaadását illeti, ha nem akarja elhinni a t. képviselő ur, hát kér­dezze meg pl. a tőle nem messze ülő Irányi Dá­niel képviselő úrtól is, a kit megpillantva, épen eszembe jutott, hogy neki tudomása van egy ily eset­ről—: nem az történik-e, nem az történt-e az oly esetnél, hogyha az illető be tudta bizonyitani, hogy illetéktelenül hajtatott be rajta az adó és e miatt panasz érkezett: az az illetéktelenül behajtott adó nem számíttatott be neki a jövőben, hanem vissza­szolgáltatott neki. Hogy ily eset nem egy van, azt ennek a háznak sok tagja tanúsíthatja, a ki ez irányban hozzám fordult. Mindezek tanúskodhatnak a mel­let, hogy ha az illető be tudta bizonyitani állítá­sának alaposságát, orvoslás nélkül soha nem ma­radt. Azt, t, ház, megengedem, mert én nem állok ám jót minden eljáró közegnek a rendességéről, pontosságáról, lelkismeretességéről, hogy fordultak elő visszaélések; de ott, a hol panasz nincs, ott nem tudok orvosolni. A panaszoknak fórumai fel vannak a törvénybe állítva, minden ember oda for­dulhat. Akkor méltóztassanak engem vádolni: ha valaki igaz ügyében hozzám fordul és én nem orvosolom a baját. A mi pedig azt a dicséretet és elnézést illeti, — és ezt a kérdésnek teljes felderítése, nem pedig védekezés czéljából, hanem azért mondom, hogy e házon kívül is lássák, hegy nem mind arany a mi fénylik, bármily ékesen mondatik is cl az ellen­zéki padokról, — leszek bátor egy pár esetet fel­hozni, a hol nem hogy jutalmat kapott volna az illető tisztviselő, nemhogy elnézésben részesült volna, a mikor szabály ellenére intézkedett és járt el, hanem megkapta büntetését. Elősorolom a ne­veket, hogy ne mondhassák önök, hogy csupa frá­zis az, a mit mondok. Ezek a legközelebb történt esetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom