Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-401

401. országos ülés május 22.1878. 37 teher, tekintettel azonban a várható anyagi fejlődésre, akkor a képviselőház többsége elfogadta a 30 százalékos arányt. Most azonban, midőn ezen perspectivák nem valósultak, midőn a pénzügyi bizottság bevallása szerint is a közjogi kiegyezés folytán várt anyagi gyarapodás nem következett be : mégis hozzunk Ausztria érdekében évi 1 millió áldozatot ? Tisztelt ház! Én azon meggyőződésben vagyok, hogy lehetett volna talán csupán méltányossági alapon, avagy az úgynevezett politikai opportunitás alapjára helyezkedve, egy magasabb quotát megállapítani akkor, hogyha a többi kiegyezési törvények életbeléptetése folytán várni lehetett volna, hogy a jövő 10 évben ezen különbözet ki fog egyenlittetni, mint vártuk ezt 1867-ben. {Helyeslés balfelöl). De miután épen megfordítva meggyőződésem szerint az arány még roszabbá fog változni, — Magyarország gazdasági ereje még inkább fog hanyatlani, és igy legkevésbbé lehetett azt várni, hogy épen a jelen kormány, a mely ezen kiegyezést megkötötte, még a quotakérdés megoldását is akként vegye kezébe, miszerint ismét nagyobb terhek háruljanak Magyarországra, mint a minők a törvények és a magy. regnicolaris deputatió megállapodásai értelmében Magyarországot megilletnék : — ezeknél fogva a törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem hozzájárulok az elvtársaim által beterjesztett különvéleményhez. (Élénk helyeslés balfelöl), Elnök: A főrendiháztól üzenet érkezett. Nyáry Jenő báró főrendiházi jegyző: Méltóságos elnök ur! T. képviselőház! Tiszteletteljesen jelentem, hogy a képviselőháznak a szeszadótörvényjavaslatra vonatkozó határozatának legnagyobb részéhez a főrendek hozzájárultak, és az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém bemutatni. Elnök: Ezen jegyzőkönyvi kivonat fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a főrendiházi jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A főrendiháznak ezen jegyzőkönyvi kivonata ki fog nyomatni, szét fog osztatni, s előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Kerkapoly Károly: T. képviselőház! Az általam is aláirt különvélemény indokolása érdekében nem kívánom ismételni azokat, a melyeket ugyanazon irányban az előttem szólottak, különösen az azt tüzetesen indokolt szónok Lukács Béla képviselő ur elmondott. Ha azok egynémelyikére mégis kifogok terjeszkedni, azt csak azért és annyiban teszem, a mennyiben az általa mondottakkal szemben az igen t. pénzügyminister ur részéről felhozottak egynémelyikére észrevételem van. (Halljuk!) A kifogások, a melyek ugy a pénzügyi bizottság véleménye, mint a kormánynak ezzel beterjesztett törvényjavaslata ellen is eddigelé tétettek, mint a pénzügyminister ur igen jól formulázá, kétfélék. Először formaiak, másodszor magát a dolog érdemét, a hozzájárulás arányát illetők. Azon formai észrevétel vonatkozik arra, hogy a visszatérítés módozata ebben a törvényben legyen elintézve, nem hát arra, hogy ugy legyen elintézve, miként itt terveztetik. Az előttem szólók különbség nélkül elismerik, hogy annak külön törvényben való elintézése formailag megfelelőbb, helyesebb lenne; nem vonja ezt kétségbe maga a pénzügyi bizottság sem, de kiemeli, hogy annak mostani különválasztása által a kiegyezés halasztása nem látszik motiváltnak s a pénzügyminister ur hozzá tette, hogy nem lát semmi bajt az együtthagyásban, s igy nincs ok, a miért a halasztás koczkázíatásával azt különválasztanék. T. ház ! Én ugyan a törvényhozásnál a formai correctséget is nagyra becsülöm és ennek sokszor előre nem láthatott hasznát is figyelembe kívánom venni, mert ha csak formai is a helytelenség, annak előre nem látott következményei is rendszerint felmerülnek később. A jelen esetben azonban azt vélem, hogy nemcsak nem közönyös azon kérdés, hogy itt vagy másutt legyen-e az adóvisszatérités ügye elintézve, hanem annak itten megoldását valóban bajnak látom, miután nemcsak causalis nexusban nincs a két dolog egymással egyesítve, de sőt annyira különbözik e kettő egymástól, hogy nem csak nem kívánkoznak együvé, de különtartásukat igénylik, legalább szerény véleményem szerint. Miután a külőntartásnak correct voltát a túlsó oldalról is elismerni szíveskednek, reményiem, hogy ha csakugyan valónak bizonyul, hogy az együtttartás bajjal, jelentékeny bajjal lehet összekötve, nem tagadhatom meg magamtól azon reményt, hogy legalább ezen formai kérdésben méltóztatnak a mi álláspontunkat elfogadni, és pedig annyival inkább, mert az időt elegendőnek tartom arra, hogy ugy "mezen stipulatió, habár külön törvénynyel is létesíthető legyen azon idő alatt, a mely rendelkezésre áll, arra, hogy a kormány szándéka szerint a kiegyezés bevégeztessék, kötelezettségemnek a mondottak folytán azt ismerem, hogy rámutassak azon bajra, mely az együtttartással jár. Ez abban áll, t. ház, legalább az én felfogásom szerint, hogy mig az ezen törvényjavaslat tárgyát képező egyik ügy, t. i. magának a hányadnak kérdése különféle módon lelheti a maga elintézését, vagy ugy, hogy az illető quota-bizottságok megegyeznek ós egyértelmű javaslatot tesznek, mit a törvényhozás elfogad, vagy ugy, a mit most intendálunk, hogy a két országgyűlés egyez meg a kormány kezdeményezése folytán, vagy pedig