Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-384

384 országos ülés május 1. 1878. 81 tassanak elhinni, hogy ha a megye saját maga rendelkezhetnék a maga adója felett: azokról a dolgokról, a melyeket szükségeseknek tart, gondoskodni fogna. Csak a legutóbbi közigazgatási ülésről emlékszem meg Pestmegyében. A földmivelés, ipar és keresk. minister urnák egy rendelete olvastatott fel. a melyben felhívja a "közigazgatási bizottságot, hogy jelöljön ki kebeléből a mezőgazdászaira vonatkozó szakfórfiakat; de azt mondja, hogy azoK kormányi tagok nem lehetnek. Lehetnek tehát csak azok, a kik a közigazgatási bizottságba a megye által beválasztatnak. Igen helyes, az eszme maga igen jó, kétségkívül Pestmegyében a közigazgatási bizottság elvileg el is fogadta ezt mint egy üdvös eszmét.hanem hol van a kivitel lehetősége ? ki fogja ezen embereknek a költséget fizetni ? Azt mondja a minister ur rendeletében, hogy minden három hónapban jelentést tegyenek a megye gazdasági állapotáról, és ezt a gazdasági állapotot 12 pontra osztja fel. Az illetőknek tehát több izben be kell utazni a megyét, különben teljes lehetetlen hiteles jelentést tenniök, mert hallomás utján ezt nem lehet tenni. Már akkor sokkal többet ér, ha a szolgabirákra bízzák ezt a dolgot, ha ugyan van azoknak üres perczeik, hogy azok csinálják ; mert hiszen másképen a közigazgatási bizottsági tag sem csinálhatja meg a jelentést. Ki fogja nyújtani erre a módot, honnan veszi a megye a pénzt, hogy ezt tegye ? pedig ez csakugyan üdvös intézmény volna, ha eszközölhető volna ; és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy az előrehaladott kor és a civilisatió igényeihez képest a megye maga is meg fogná ezt tenni : ha önmaga rendelkezhetnék pénzügyeiről, ha önmaga adóztathatná meg polgárait, hogy a szükséges költségeket fedezhesse. A kormánytól ily módon függő állapot valóban tarthatatlan, folytonosan összeütközésekre ad okot a ministerium és a megyék között, a melyek egyáltalán nem mondhatók díszeseknek. A ministerium a képviselőházzal és a törvényhozással szemben minél nagyobb megtakarításokat igyekszik tenni budgetjében és annálfogva szorítja a megyéket. A megyék pedig tapasztalva azt, hogy nem az ő zsebükből megy — ámbár hibásan gondolkoznak, mert azt bizony esak ők fizetik — bőven akarnak költekezni. És ezen két ellenkező törekvésből azután előjön egy valóban dísztelen tusa a ministerium és a törvényhatóságok között, a melyet elenyósztetni ugy hiszem a kormány és a közadministratió érdekében szükséges volna. Annálfogva bátor vagyok azon kérdésemet ismételve intézni a ministerelnök úrhoz : vajon szándékozik-e a kormány benyújtani törvényjavaslatot, a mely a megyei domestika cassa felállítását fogná czélozni. Tisza Kálmán ministerelnök s belügyminister: T. ház! A t. képviselő ur beszédje elején azt kérdezte, hogy letett-e a kormány végOPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVII, KÖTET. legesen a domestika eszméjéről; beszédje végén pedig azt kérdezte, szándékozik-e a domestika pénztár behozatala iránt törvényjavaslatot benyújtani ? A mi engem illet, én a megyéknél a házi pénztár behozatalának eszméjéről véglegesen, mint ő monda, le nem tettem, de meg kell jegyeznem, hogy azt, tekintettel az ország minden részére, oly könnyen, mint azt talán a t. képviselő ur gondolja: behozhatónak nem tartom. Ez egyike a legnehezebben megoldható, sok combinatiót igénylő, és ugy a ministerium, mint a ház részéről nyugodt és hosszú időt kivánó kérdéseknek. Mert vannak az országban törvényhatóságok, melyek mai költségeiket, nem pedig azokat, a melyek még szükségesek volnának, hogy saját működésükben tovább haladhassanak, összes egyenes adójuknak húsz, sőt vannak olyanok, a melyek harmincz százalékával sem volnának képesek fedezni. (Ellenmondások a szélső baloldalról) Van megye, és ezt mondhatom, mert tanulmányoztam a kérdést, a mely kiadásait tizenkét, van a mely tíz, a mely nyolez és a mely 6—7%-kal képes fedezni; de ismétlem, hogy vannak, és pedig terjedelemre és népességre nézve nagy, más törvényhatósággal nem egyesíthető és fekvésüknél fogva igen fontos megyék, a melyek — ismétlem — még 20%-on fölül sem képesek fedezni költségeiket, a melyek pedig ma, mondhatom, szigorúan szűkebb arányban, mint azt az administratió érdeke megkívánná, utalványoztatnak számukra. Én tehát végleg a domestika eszméjéről le nem tettem ; de azt, hogy ezen ülésszak alatt ez iránt törvényjavaslatot nyújtsak be, őszintén megmondom a t. háznak, nem ígérhetem. (Helyeslés a középen.) Beőthy Algernon jegyző: IV. Főispánok és a budapesti főpolgármester fizetései 245,000 forint. Paczolay János: Azon átalakulás folytán t. ház, mely az 1875. évi törvény következtében a megyei hatóságokat érte, nem tudom, hogy miért tartatik fen a megyékben a főispáni és alispáni hivatal. Én meglehetősen látogatom a közigazgatási bizottságokat és közgyűléseket, én azokból semmi néven nevezendő más előnyt nem tudok kimagyarázni, mint azt, hogy a megyékben most a dualistikus administrationalis rendszer hozatott be, a melynek következtében egy erélyes fő- és erélyes alispán folytonosan harezot és háborút folytat egymás ellen. Különben is t. ház, elérkezettnek látom az időt, a melyben a főrendiháznak a kormány által fizetett tagjai a törvényhozói testületet nem képviselhetik, ós a melyben gazdálkodási rendszerünk oda jutott, hogy fölösleges tisztviselőket egyáta11