Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-382
883. országos ülés ápril 11. 1878. 49 gyarország ott anyagilag is érdekelve van, de másrészt azon tekintetből is, hogy csakugyan e két romániai vonal együttes megnyitása volt Magyarország czélja, a minek kifejezést is adott: kénytelen voltam ragaszkodni azon állásponthoz, hogy Magyarország az egyik vonalnak a másik előtt való átadását nem tartja helyesnek, t. i, hogy a Magyarországon Orsováig terjedő vonaírész megnyitandó, de Orsovától a határszélig való összeköttetést Magyarország nem létesítheti: míg a predeáli-i Tonalrósz kiépitve nincs; mert kétségtelen, hogy Predeálig a kiépítés, ha Eománia minden erejét megfeszíti is, lehetetlen a még hátralevő időben, mert az idő rövid. De hiszem, hogy azon simulékony szellem folytán, mely jelenleg Eománia ós Magyarország közt létesült, nem lesz nehéz | feltalálni azt a módot, hogy Magyarország érdekei teljesen megóva legyenek, és a mellett Eománia érdekei is t. L, hogy az összeköttetés velünk létesíttessék. A predeáli-i összeköttetés létesítésére Romániában is meg van a teljes készség, sőt a kötelezettség is mindig fenáll. Ennek folytán én azt hiszem, hogy ez ügy ugy fog elintéztetni, hogy e részben az országnak kára nem lesz. A mi a határ-forgalmi állomást illeti, melyre a t. képviselő ur czélozni méltóztatott, én részemről szintén azt tartom, hogy ez oly fontos kérdés, mely nem csupán Brassó városára, hanem Erdély kereskedelmi forgalmára is nagy fontossággal bír s én igenis e kérdést olyannak tekintem, mely ez ügy ujabb megvitatása alkalmával'szőnyegre kerül és megoldandó lesz. (Helyeslés) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a brassó-törnös határszéli vasút építésére 1.200,000 frtot megszavazni ? (Megszavazzuk!) Megszavaztatott. Horváth Gyula jegyző (olvassa-.) 5. czirn. A budapesti összekötő vasút építésére 125,000 forint. Elnök: Méltóztatnak megszavazni ? (Megszavazzuk !) Megszavaztatott. Gr. Szapáry Gyula előadó: T. ház : A beruházások utolsó pontjául a pénzügyi bizottság ujabb előirányzatot hoz javaslatba a t. háznak, s ez a tiszai átmetszések létesítésére a költségvetésbe felveendő összeg. Méltóztatnak emlékezni, hogy már midőn a t ininisterelnök ur beterjesztette a folyó évi előirányzatot, ahoz mellékelt jelentésében kifejezte azt, hogy a tiszai munkálatokra és az azokra szükséges összegre nézve ujabb előterjesztést fog tenni. Midőn a pénzügyi bizottság e jelentést tárgyalta, helyesebbnek gondolta, hogy ezen összeg állapíttassák meg és vétessék fel az államköltsógvetés előirányzatába, hogy ez által a folyó évi előirányzatnak mérlege már egész teljességében megállapítható és a t. ház elé terjeszthető legyen. KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVII. KÖTET. A pénzügyi bizottság azért felhívta a közmunka- ós közlekedési minister urat, hogy ezen kilátásba helyezett előterjesztést még a pénzügyi bizottság tárgyalása alatt nyújtsa be. Ezen felhívásnak a t. minister ur megfelelvén, előterjesztette az összes tiszai munkálatok előirányzatát s ebből meggyőződött a pénzügyi bizottság arról, hogy addig, míg a felső Tiszán készült átmetszések a viz nagyobb sebességénél fogva már is nagyobb mérvben kiképződtek, addig az alsó Tiszán, a hol a viz lassabb folyású és a talaj is más, ezen átmetszések nem képződtek ki azon sikerrel; igy tehát egyrészt a viz a töltések által összeszorítva, másrészt az átmetszések a Tisza felső részén sikerült állapotban lévén, ebben keresendő oka annak, hogy a Tisza alsó részén oly sok a baj, s hogy egyes városoknál, hogy többet ne említsek, például Szegednél nagymérvű bajok fordultak elő, melyek heteken át izgalomban tartják a lakosságot és egy nagy vidék anyagi jólétét a, végpusztulással fenyegetik. Ezen bajok elhárítása tekintetéből a minister előterjesztésében az mondatik, hogy erre nincs más mód, mint az átmetszéseket annyival mélyebbre és annyival szélesebbre készíteni, hogy azok az eliszaposodástól mentessenek meg, és azok ki is képződhessenek, Ezen munkára Csongrádon alul a kormány előirányzata szerint szükséges 2.270,000 frt. Kijelentette azonbau a minister ur, és a pénzügyi bizottság is osztozik ezen véleményben, hogy ezen munkálat nem vezet czélra, ha hosszú időn át eszközöltetik, mert addig, míg a munka teljesíttetik, a költségek nagy része kárba megy, a mennyiben az átmetszések eliszaposodnak és azok végleges kiépítésére annál nagyobb összeget kell fordítani. Sokkal gyökeresebb orvoslás tehát az, ha a szükséges összeg rövid idő alatt fordittatik ezen munkálatokra, illetőleg, hogy a minister előterjesztése szerint 3 év alatt eszközöltessenek a Csongrádon alul levő átmetszések. A kérdés az, hogy ki köteles ezen munkálatokat teljesíteni ? Egyrészt világos az, hogy a parti és a töltési munkálatok költségeit kizárólag az egyes érdekeltek, t. i. az illető társulatok kötelesek viselni, magát pedig a meder szabályozását mindenesetre az állam feladata eszközölni. És itt is nem töUözésről, nem partmentésről lóvén szó, hanem csakis, a> folyammeder szabályozásáról: ezen költség kétségkívüli az államot terheli. A Csongrádon aluli átmetszésekre szükséges 2.270,000 frt a minister előterjesztése szerint 3 évre volna felosztandó és ezen öszszeg első részlete fejében 700,000 frtot javasol a pénzügyi bizottság a költségvetési előirányzatban megszavazni. És épen ezen okoknál fogva, hogy nagy vidékek nifgkárosodását ós nagy városok elpusztulását akarjak megakadályozni, a pénzügyi bizottság javaslatát ajánlom a t. háznak elfogadás végett. 7