Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

1 §0 882. országos iü Paczolay János: T. képviselőház ! Lehetet­len, hogy ebben a tárgyban fel ne szólaljak ; fel­szólalok pedig azért, mert ón, noha teljes biza­lommal viseltetem a t. előadó ur irányában, de azt mégsem tartom correct dolognak, hogy a Ti­sza-szabályozás ügyét, ugy a pénzügyi bizottság­ban, mint a képviselőházban épen a Tiszaszabá­lyozási társulatnak alelnöke referálja, mert az kérdést sem szenved, hogy a pénzügyi bizottság előadói bizonyos fokig hatással bírnak a ház tag­jaira, s igy az magában véve is igen nagy előny a Tisza-szabályozási társulatra nézve, hogy annak alelnöke egyszersmind referense ezen ügynek. De felszólalok annyival inkább, mert a t. előadó ur még érdekelve is van ezen ügyben, t. i. a Tisza­szabályozás ügyében. Ha tekintjük az 1871-ben a törvényhozás által elfogadott azon irány-elvet, a mely szerint még a megyei hatóságoknál sem tartatott correct­nek azon eljárás, hogy az érdekelt felek a bizott­sági ülésekben szavazhassanak, hanem azokat onnan kizárta és a tanácskozásban részt venni nem engedte: annyival inkább elvárhatjuk a kép­viselőháztól, hogy a mit nem tartott helyesnek egyik esetben, nem fogja helyesnek találni már fontosabb esetben sem. Másik észrevételem pedig az, tudom, hogy a képviselőház méltóztatott egy alkalommal — helye­sen-e avagy nem helyesen, annak a kérdésnek megvitatásába bocsátkozni nem akarok — meg­állapítani, hogy a folyók medreinek szabályozása, illetőleg azok kimélyitése ós ásatása az állam terhére esik. Már, miután a t. képviselőház el­határozta : igen természetes dolog, hogy a minister urak a képviselőház határozatainak engedelmes­kedni tartozván, az erre szükséges költségeket a ház elé terjesztették. De ez sem egészen igazságos; nem igazságos pedig azért, mert, ki merné tagadni azt, hogy a folyók medreinek szabályozása nélkül bármely viz, bármely folyó a töltések építése, a a partok biztosítása tekintetében szabályozható legyen, hogy ez már magának a szabályozásnak előmozdítására mulhatlanul szükséges költségeket foglalja magában, t. i.: hogy a mennyibe kerül­nek az ily medrek kiásatásai és szélesbitései, már ezen költséggel a folyónak szabályozása valósággal, tettleg és az egyes individuumok hasznára is eszközölhető. {Ellenmondás,.) És igy van. Nem is fog találkozni szakértő vizi mérnök, a ki azt merné állítani, hogy a medernek szabályozása nem első szükség arra nézve, hogy a folyó sza­bályoztassék. De az illető társulatoknak, ha jól emlékszem, ugy látszik 15 évre adózásuk el van engedve azon költségek fejében, a melyekbe nekik ezen folyó vizeknek szabályozása kerül. Ha jól emlékszem, azon igen nagy figyelmet ébresztett beszéd adataira, melyet a t. előadó ur éprll 11.18Í8. a Tisza-szabályozó társaságban méltóztatott tartani és a melyben kimutatta, hogy hány hold terület fog ez által az ország területére gyümölcsözővé és hasznossá válni, és melyben kijelenteni méltóz­tatott, hogy teljes hite ós reménye van, hogy az országgyűlés e szabályozást elő fogja mozdítani azzal, hogy 15 évig az adót nem emeli fel a föld­nek azon minőségéhez képest, a minő az a sza­bályozás által lesz, ha az én számításaim akkorá­ban nem csaltak, mintegy 13—14 milliónyi nye­reség háramlik azon vidékre, a mely a Tisza vizét szabályozza. No már miután egy részben vesztesség által, másrészt kiadás által az ország­gyűlés ily nagy költségű áldozatokat képes hozni azon vidék jólétére, a mely vidékre vonatkozólag a t. képviselő ur egyik előbbi beszédében azt méltóztatott mondani, hogy t. i. dologtalan embe­rek stb. vannak, ha ez igaz : akkor az országnak a dologtalan emberek segélyezéséből nem nagy haszna lenne. De továbbá azt tapasztaljuk, hogy valamint a Szamos folyónál, ugy a Tisza folyónál is, sőt mindenütt a folyó vizeknél nem tervszerű, nem czélirányos szabályozás következtében annyi hiába való költség és kár hárul az országra, hogy megvallom, most is félek attól, hogy megint csak annyi költségbe fog kerülni az országnak, mint a mennyit okozott eddigelé a Szamos ós a Tisza felvidéki szabályozása az által, hogy a viz gyor­sabban eresztetvén le, mint a hogy az alvidéken az lefolyhatnék: ez által nagy területek öntetnek el és terméketlenné válnak, mert a Tisza nem önálló folyó és nekem biztos tudomásom van arról is, hogy ha a Duna véletlenül egyszer meg­árad a Tiszával együtt, akkor a Tisza folyó igen messzire felfelé hajtja a vizet, és ez által ismételve eliszapodást és oly következéseket idéz elő, a mely azon vidéknek tetemes kárt okoz ós az eddigi beruházások kárba vesznek. Én tehát, mielőtt küldőim nevében ily nagy összeget megszavazni képes lennék, mindenesetre igen szerettem volna és szeretném, ha a t. köz­lekedésügyi minister ur igen alaposan kifejtette volna azt: vajon a Dunának ezen szabályozat­lan állapotban való maradása mellett, melynek következtében sokszor magasabban áll vize, mint a Tiszáé, visszafolyás következtében nem fognak-e azon vidékek újólag károsodni és az állam pénze kidobatni. Ezek iránt nékem aggodalmaim vannak, s igy igen természetes, ha, mint olyan, a ki kötelességének tartja a választók érdekei felett mások hátrányai nélkül felügyelni, ne hogy ennek is azon következménye legyen, hogy a közleke­dési minister elnézéséből és bizonyos körülmények figyelembe nem vételéből, mint ez Szeged váro­sánál történt, mely saját intézkedései következté­ben jutott veszélyes hetyzetbe, — oly építkezések tétessenek, a melyek következtében a beruházások

Next

/
Oldalképek
Tartalom