Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

iü 382. országos ülés ápril 11. 1878. idejében szintén szükséges lesz; de nem tartja a bizottság ezt oly mellőzhetlen szükségnek, hogy az előirányzott egyél) nagy költséggel járó és el­halaszthatlan munkálatokkal egyidejűleg vétessék foganatba s mivel ezen munkálat, ha elhalászta­tok, sem a dunaszabályozásra, sem a főváros biz­tonságára semmi hátrányos befolyással nincsen : annak elhalasztását és ennek folytán az erre elő­irányzott összegnek az 1878-iki előirányzatból való törlését javasolja a bizottság. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik a t. ház a pénzügyi bizott­ság javaslata szerint a budapesti dimaág szabályo­zására 537,018 frt megszavazását elfogadni? (El­fogadjuk !) Elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző (olvas:) A fiumei kikötő építésére 880,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Horváth Gyula jegyző (olvas-.) A Reeina (Fiumara Patak) szabályozására 7,G0O frt. Gr. Szapáry Gyula előadó: A Eeeina (Fiumara patak) szabályozására előirányoztatik 7,600 frt. Az indokolásban kifejti a minister ezen patak szabályozásának szükségét, melyben az ál­landó vízmennyiség biztosítása főleg az annak partján fekvő ipartelepek érdekében vau, — elő­adja továbbá, hogy ezen patak szabályozása össze­sen 37,802 frt 98 krba kerül, — hogy ezen költ­ség 60°/ o-át készek viselni a horvát kormány, Fiume városa és az ott létező ipartelepek, 20%-át a magyar kormány, 20%-át az osztrák kormány. A tárgyalás folyamán kijelentette azonban pótlólag minister ur, hogy ezen munkálat végre­hajtásában nem lévén érdekelve az osztrák kor­mány : készségét jelentette ugyan ki, hogy a munká­latnak osztrák területben leendő végrehajtására az engedélyt megadja, a költséghez hozzájárulni azon­ban nem hajlandó, és igy a magyar államnak ezen munkához leendő hozzájárulását 40%-ban kellene megállapítani, minek folytán szükséges c ezélra előirányozni, a költségvetésbe felvett 7,600 frt helyett 15,120 irtot. A bizottság figyelembe véve ezen munkálat hasznát a vidékbeli ipartelepek szempontjából ós figyelembe véve, hogy ezen munkálat létesítéséhez maguk az érdekeltek is hozzájárulnak, ezen összeg­nek egyszer mindenkorra való megszavazását ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a Eeeina (Fiumara patak) szabályozására a pénzügyi bizottság javaslata szerint 15,120 frt megszavazását elfogadni? (El­fogódjuk !) Elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző (olvas:) A brassó­tömös határszéli vasút építésére 1.200,000 frt. Trauschenfels Emil: T. ház! Nem szándé­kom e tételt difficultálni; sőt inkább a mint érte­sültem, az építkezések ott a legjobb mederben vannak és folynak is. Administrativ szempontból tehát a közlekedési minister ur érdemét elisme­rem ; a közlekedési politika szempontjából azon­ban vannak aggodalmaim. Tudva van, t. ház, hogy a Tömösön túl, Románia területén, nem folytattatott ezen építkezés, aminek oka a közlekedési minister ur természetesen nem lehet. De igenis Jezen pontot kapcsolatosan kell tekinteni az orsovaival s arra nézve nagy a nyug­talanság az érdekelt vidéken, mondhatom, egész Erdélyben, vajon azon körülmény, hogy a Prede­altól Plojestig a román kormány egészen abba hagyta az építkezést ós alkalmasint évekig fog tar­tani, a míg az orsovai vasút összekapcsolva lesz. Orsováig pedig ki van építve : nem fogja-e ez a körülmény azt eredményezni, hogy a minister ur kénytelen lesz a szerződéssel szemben engedve a tényállásnak, megengedni, hogy Orsovánál előbb fog létrejönni a vasúti köziekedós, hogy t. i. azt a forgalomnak át fogja adni. Ez bizonyosan nagy csapás volna szegény Erdélyre, mely az általános üzleti pangás folytán talán még sokkal többet szenvedett, mint az or­szág többi része. A jelen helyzet nekem ugy tűnik fel, mintha lehetséges volna a Romániával való érintkezés utján ezen bajon némileg segíteni, t i. őt a predeali vasút építésének siettetésére rábírni. és talán azt is elérni, hogy a vámszedésre ren­delt indóházat, melyet a szerződés alapján román területre kellene építtetni, lehetne a határvárosok­hoz közelebb hozni. Erre nézve bátor lennék a t. minister úrtól felvilágosítást kérni. Péchy Tamás közmunka és közleke­désügyi minister: Kétségtelen, hogy azon nem­zetközi szerződés, a mely Magyarország és Ro­mánia közt 1874-ben köttetett, tökéletesen végre­hajtva nem lett. Románia megkezdte ugyan a predeali-i vasút építését, hanem a vállalkozóval bi­zonyos differentiák merülvén fel, az épitést végre nem hajtotta, Magyarország ellenben a maga kö­telezettségeinek teljes mértékben eleget tett, mert a vasút a román határig azon időpontra, melyre Magyarország kötelezte magát, készen is lesz. En­nek következtében ón már a múlt évben, midőn értésemre esett, hogy e vonal folytatása meg nem történik Predeali felé, lépéseket tettem a külügy­ministerium utján az iránt, hogy e részben Ro­mánia részéről biztosítékot nyerjünk s hogy e tekintetben Magyarország érdekei megóva le­gyenek. Ezen lépéseim folytán a román kormány kész­ségét nyilatkoztatta ki az épités folytatása iránt s csakis pénzügyi viszonyait s a jelenleg ott dúló háború körülményeit hozta fel okokul, melyek az e részbeni kötelezettség teljesítésében Romá­niát gátolják. Én nagyon természetesen fentartottarn Ma­gyarország e részbeni jogait és a mennyiben Ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom