Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

40 382. országos ülés áprll 11. 1878. .De azonfelül, hogy megszavazhassuk az < gy vagy más útvonalra szükséges költségeket, múl­hatlanúl szükséges már végre-valahára tudnunk, hogy az érdeklett törvényhatóságok a közmunka váltságot miként értékesítették és mikép értéke­sitik (Zaj a középen.) Ez nem olyan kisszerű dolog, mint a milyen­nek egyelőre látszik; (Ugy van! balfelül.) mert vannak megyék, melyek az utak érdekébon mit­sein tesznek; az állam tesz helyettök, és ők a közmunka költségeket elpazarolják, a közmunkát olcsó pénzért 1 frt, 1 írt 20 krért megváltatják, az illető amicék meg fráterek a befolyt pénzt el­pazarolják, és a váltságból semmi haszna a me­gyének. Másfelől jó lélekkel merem állítani, hogy vannak az országban törvényhatóságok, melyek a közmunkát a leglelkiismeretesebben kezelik s ezen kezelés miatt a közadóknak legalább 1 j i ré­szét terhül róják az illető adózókra. Azért, midőn arról van szó, hogy valamely útvonal kiépíttessék: tudnunk kell, hogy mennyi közmunkával rendelkezik az illető törvényhatóság? mikép használja fel s vajon a közmunka-váltság valósággal azon czélra íbrdittatik-e, a mely ezólra a közmunka törvény fordíttatni rendeli? Itt épen olyan út javasoltatik a nélkül, hogy tudnók, mennyi közmunkával rendelkezik azon törvény­hatóság? lelkiismeretesen felhasználja-e és mily értékben engedi megváltatni ? Midőn azt tapasz­taljuk, t. ház, ami végett, e házban többször történt felszólalás, hogy a vasutakkal parallel folyó állam ­utak szüntettessenek meg mint ilyenek, és fentar­tásuk a törvényhatóságokra bízassanak. Erre az volt a válasz, hogy ezt nem lehet a törvényha­tóságokra bízni, mert a törvényhatóságok az or­szágnak azon kincsét, melyet az útakba ruházott, ezen utak elhanyagolása által könnyen rnegsetn­misithetnék. Most pedig egy uj útnak építését kí­vánják elhatározni anélkül, hogy tudnánk, hogy évenként mennyi terhet vállalunk az államra anélkül, hogy biztosítékot nyújtana a törvényha­tóság, hogy ha fel lesz építve azon útvonal: an­nak jó karban tartását a saját költségén képes lesz-e eszközölni. Ilyen körülmények között a be­adott, indítványnak a pénzügyi bizottsághoz való utasítását indokoltnak nem látom Nem látom pe­dig annyival inkább, mert a múlt napokban folyt tárgyalás alkalmával épen a jelen költségvetést előadó t. képviselőtársain volt az, a ki itt szem­rehányást tett, hogy mi nem vagyunk elég mun­kás emberek és ugyan ezt a szemrehányást tette már egyszer a t. pénzügyminister ur is az or­szág lakóinak. Nekünk mindenütt a takarékossá­got és feszitett munkásságot ajánlják. Mi nem vagyunk meggyőződve, hogy vajon feszitett mun­kássággal nem volna-e felépíthető ezen út a tör­vényhatóság által. Hiszen azon törvényhatóságban, melynek egyik kerületét ón vagyok szerenesés képviselni, egyet­len egy útvonal van, a mely némiképen megfelel a fejlettebb közlekedésnek; a többit a maga költ­ségén tartozik a törvényhatóság felépíteni. Ha a t. kérvényezők annyi munkásságot fognak kifej­teni azon általok oly szükségesnek jelzett útvonal kiépítésére: merek hivatkozni a t. közlekedésügyi minister úrra: vajon nem segíthettek volna-e so­kat a maguk rósz útainak állapotán? De akkor, | mikor mindent az államtól várunk és az államot j akarjuk minden partialis érdekek előmozdítására igénybe venni: akkor méltóztassanak elhinni, hogy | semmivel tovább nem viszszük deficitünk apasz­| tását, hanem még megnöveljük azt Mindezen okok­nál fogva én a magam részéről ezen indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni nem akarom. (Helyeslés balfelöl) Péchy Tamás közlekedési minister: T. I ház! Egy pár szót kényfelen vagyok azokra meg­i jegyezni, a miket az előttem szólott t. képviselő | ur mondott. Igaz, kész vagyok azt beismerni, hogy ha j minden megye ugy teljesítené közmunka kötele­zettségét, mint Hontmegye, igen kevés bajunk | volna az utakkal; mert Hontmegye felismerte a maga kötelességét és teljesiti is azt. De niéltóz­; tassanak meghinni, hogy egészen más viszonyok vannak ott, ahol a szóban levő út kiépítendő. ; mert a mint volt szerencsém felolvasni, óriási összegek, százezerek szükségeltetnek arra, hogy ott valami czélt érjünk. Utalok egyedül arra, hogy ott kő nincs, már pedig kővel építeni vagy anélkül építeni óriási I különbség. De meg kell jegyeznem, hogy, amint j első felszólalásom alkalmával mondtam, Kolos­megye közmunka erejét számítottam 300 ezer írtra | és ezt Kolosmegye fel is használja. Ezen kérdé­: seknek rendezése azonban addig, míg a közmun­j katörvény keresztül nem megy: méltóztassanak ! moghinni, lehetetlen. Akkor fog meglátszani, a i közmunkatörvény ereje és ellenőrzése mellett, hogy | mit képes egyes törvényhatóság keresztülvinni; akkor lehet megmondani, hogy mennyiben érde­I mélnek az országtól segélyezést azon munkán ! felül, a melyet maguk teljesítenek; de előbb ezt | alaposan megítélni nem lehet. Az összeg, ami itt felvétetni czéloztatik, nem | olyan nagy, hogy azt az ország elviselni ne bírná, és a viszonyok, a melyeket első felszólalásom alkal­mával jeleztem, olyanok, a melyek figyelmet érde­melnek. Azért most is arra kérném a t házat, hogy méltóztassék a pénzügyi bizottsághoz utasi­tani a kérdést, az fogja legjobban megítélhetni, hogy mennyiben van, vagy nincs alapja ezen ut kiépítésének. (Szavazzunk!) Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az in­dítványt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom