Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-399
398 országos ülés május 20. 1878. 385 „az 1867. évi XIV. és XVI. törvényezikkek, az 1869. évi II. lőrvónyezikk, és az osztrák-magyar Lloyddal 1871. november 18-án kötött postaszerződós hatályának ideiglenes meghosszabbításáról, valamint az osztrák nemzeti bankkal szemben a tényleges állapotnak ideiglenes fen tartásáról" Fel fog olvastatni a pénzügyi bizottság jelentése. Gulner Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Elnök: Ha a t. ház a törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatik venni, akkor az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. (Felkiáltások : Nem kivan szólani.) ! Elnök: Az előadó ur szólani nem kíván. Molnár Antal: T. ház! Nekem, a ki annak idején ezelőtt két évvel a kormánynak immár lomtárba került májusi stipulátióit az ország jogos és méltányos érdekeinek szempontjából elfogadhat- j Janóknak tartottam és a ki ezen stipulatiók léte- I sitóse érdekében sem voltam hajlandó egy pro- j visorius intézkedés segédeszközét megszavazni, j nekem bizonyosan el fogja engedni t. ház annak j indokolását, hogy miért nem szavazhatom ón meg 1 most, midőn a kormány ama stipulatióknak rútiil j megnyirbált ós megcsonkított foszlányait tartja j csak kezében, az ujabb provisoriumot; miért nem szegődöm ama foszlányok hívének, és miért nem vágyott hajlandó a most már még rosszabbá vált czélnak javasolt eszközét elfogadni. Nem is azért szólaltam fel, hogy ezt kijelent- j sem, erre elég lett volna az egyszerű szavazás; j de felszólalok azért, hogy egy pár egészen tárgyilagos megjegyzést tegyek annak kimutatására, miként az előttünk fekvő provisorium jelen alakjában j igénytelen nézetem szerint még azok által sem | fogadható el, a kik meg a legutóbbi stipulatióknak | elfogadására is elég önmegtagadást éreztek ma- j gokban. T, ház! Nehezen lesz a háznak egy tagja is ! a ki ugy a dualistikus államforma megszilárdi- I tásának, mint átalában a kormányzat tekintélyének érdekében méltányosnak tartaná azt, hogy ismét ós ismét hónaponkint uj meg uj provisorium iránt tétessenek a házban javaslatok, és hogy ezáltal a I dualistikus államforma ellenségeinek azon tárna- i dása, mely a „Monarchie auf Kündigung" szavakban nyer stereotyp kifejezést, a modus viven- | diknek ilyen miorosoopious adagai által valóban j jogosulttá tétessék. Pedig ha ezt nem akarjuk, akkor meggyőződésem szerint még a legutóbbi kiegyezési eapitulatió aláírására hajlandóknak sem szabad oly provisoriumhóz járulni, mely ha nem is szükségkép bekövetkezővé; de valószínűvé teszi még egy ujabb provisorium szükségét. Mi — a háznak ez oldaláról — annak idején, midőn az előbbi egy hónapos Í provisorium iránti javaslat a házban tárgyaltatott, KBPV. H. JNAPLÓ 1875-78. XVII. KÖTET. már megmondottuk, hogy az egy hónapi provisorium nem lehet elégséges a, függőben levő kiegyezési kérdések elintézésére. És az események, és azon körülmény, hogy a jelen javaslat a t. ház tanácskozásának tárgyát képezi, a mi részünkről tett akkori kijelentést teljesen igazolta. A kiegyezési kérdésekkel ma is csaknem ott vagyunk, a hol akkor voltunk. Azóta, hogy ezen provisorium megszavaztatott a házban, kiegyezési kérdés jóformán tárgyalás alá sem került. Ma is, ugy, mint akkor a függő kiegyezési kérdéseknek egész sora várja az elintézést. Itt van mindenekelőtt a legközelebbi ülések napirendjére kitűzött quóta-kérdés, melyben a kormány indokolandó lesz azt, hogy minő méltányossági tekintetek parancsolják, hogy mi még azon adóképessógi mértéken tul is, melyet a quóta-deputatió kiszámított, az ország terhére egy nagyobb quóta-arányt fogadjunk el. Itt vannak a bank-előterjesztésekre vonatkozó igen fontos módosítások, melyekkel szemben a kormány indokolandó lesz, mennyivel felelnek meg azok inkább Magyarország anyagi érdekeinek s a magyar államiság tekinteteinek mint a háznak előbbi megállapodásai. Itt van a 80 milliós bankadósság kénlése, melynél a kormány és az őt támogató többség bebizonyítandó lesz félhivatalos lapjai azon famozus kijelentésének igazságát, hogy hiszen ezen megoldás által az országra semmi ujabb teher nem nehezedik. Itt vannak a vámtarifára vonatkozó módosítások, melyeknek egyikét, a szövetek osztályozására vonatkozót, a kormány padjain annak idejében lehetetlennek állitották, midőn a mi részünkről tétetett annak alkalmazása iránt indítvány; most pedig nemcsak lehetségesnek, de érdekeink szemponjából szükségesnek fogják azt mondani. Egyszóval itt van egész serege a még függő kiegyezési kérdéseknek, a melyek meglehet, hogy elintéztetnek az egy hónapi provisorium ideje alatt, de ez semmi esetre sem bizonyos. És a házat annak kitenni, hogy ujabb provisorium kéressék, magának a dualistikus államformának érdekében sem tanácsos. De a kérdés súlypontja nem is a monarchia két állama közti függő kiegyezés elintézésében, hanem a monarchia és a külföld közti közgazdasági viszonyok szabályozatlanságában fekszik. Tudva van, hogy május utolsó napjával lejár az olasz szerződés, június utolsó napjával pedig a német kereskedelmi szerződés meghosszabbítása. Az elsőnek törvényhozási actus nélkül június végéig való meghosszabbítására a kormány fel van hatalmazva. A másodikat, a német kereskedelmi szerződést törvényhozási intézkedés nélkül június végén tul a kormány egy nappal sem hosszabbithatja meg. Már most t. ház, ha meg is történik az, a mi iránt még semmi biztositókot nem nyertünk 49
