Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-398
376 398. országos ülés május 18. 1878. tikai közöny még sohasem uralkodott az országban, mint jelenleg; és merem állítani, hogyha a megyei választási jog gyakorlása törvényeink által nem biztosíttatik : a főispánoknak hasonló jogtipró eljárása az országban uralgó politikai közönyt még inkább nevelni fogja; de a törvények tiszteletben tartását is aláásni, a törvények megvetését is maga után vonhatja, és vonni fogja. Mindezeket bátorkodom a t. belügyminister ur ügyeimébe ajánlani A körvényezők a vizsgálatot, s a választás megsemmisítését is kérik. í)e miután a kérvényezők ezen jogaik érvényesítésének elébe teszik a megye nyugalmát, és a kérvénynek egyedüli czólja az, hogy a megyei választási jog gyakorlása törvény által biztosittassék: bátorkodom a kérvényi bizottság javaslata ellenében a következő elleninditványomat a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a baloldalon.) Elleninditvány. A kérvónyi bizottságnak az 5464. számú kérvénye iránt előterjesztett véleménye mellőztetvén, mondja ki a képviselőház, hogy jelen kérvénynek azon részére nézve, mely az utolsó árvamegyei tisztujitásnál előfordult körülményekre vonatkozik, a képviselőház ezúttal a közigazgatási utón történt elintézés érdemét nem vizsgálja, a mennyiben pedig az 1870-ki XLII. t.-cz. 68. §-ának magyarázata, illetőleg módosítása kéretik, a ház közigazgatási bizottsága oda utasittatik. miszerint az 1870: LXI1. t.-cz. 68. g-a kiegészítésére kőt hét alatt terjeszszen elő a háznak oly pót-törvényjavaslatot, melyben a kijelölő választmány választott tagjainak a kijelölésre való befolyása kellőleg biztosittassék. Tisza Kálmán mlnisterelnök: T. ház! Miután a kérdés szóba jött, mindenesetre kötelességemnek tartom eljárásomat, és természetesen a főispán es a kijelölő bizottság eljárásának törvényességét a t. ház előtt bebizonyítani. Mielőtt tenném, nyilatkozni kívánok, hogy átalában minő álláspontot foglaltam el a. megyei törvényhatóságokban most végrehajtót! tiszlujitások alkalmából, szemben a kijelölési joggal. Én azon álláspontot foglaltam el, hogy a kijelölési jog törvény által a főispánnak és a kijelölő bizottságnak adatván, én egyátalában nem avatkozom annak gyakorlatába ott. a hol tiszta egyenes törvénysértés fönn nem forog (Helyeslés a középen), ós azt hiszem, hogy midőn ezen álláspontot foglaltain el: nem a ministtíri tulbefolyás, vagy a pártérdekbűi esetleg érvényesíthető befolyás érdekében, hanem épen a törvény szellemében és a törvényhatósági jogok szellemében jártam el. Még azt megmondhatom, — habár a t. képviselő ur szives volt engem nem vádolni azon szándékkal, hogy én azt helyeselhetném, hogy I valaki a eaudidatióból politikai pártállásánál fogva kirekesztessék, — azt mondhatom, hogy egyetlen alkalommal ezen eset hozzám hivatalos alakban felterjesztetvón, kijelentettem, hogy senkinek politikai pártállása abban, hogy bármely megyei tisztségre kijelöltessék, akadályul nem szolgálhat. (Élénk helyeslés.) Ez irányban tehát biztosithatom a t. képviselő urat. hogy felfogásom soha sem volt más, ténykedésem pedig, midőn egy alkalommal e tekintetben intézkedtem, e felfogásomnak megfelelő volt. Uc hogyan áll már most a kijelölési jog és a jelen kérdés? Az 1870: XL11. t.-czikk azt mondja, hogy ha arra képesített jelentkezők vannak, legalább három egyén kijelölendő. Gondolom ez a törvénynek, ha nem épen szava, de értelme. Az alispánságra három jelentkező levén, és három qualiíicáit jelentkező kijelöltetvén, azt gondolom, hogy itt törvénysértésről szó egyátalában nem lehet. A második vád, melyet a t. képviselő ugyan nem említett, ez ügyben az, hogy az árvaszéki elnökségre bár két jelentkező volt, csak az egyik jelöltetett ki. A vádnak ezen pontját olvasván s ( magam is helytelennek tartván azt, ha két vagy (' több jelentkező közül csak egy jelöltetett ki, végére jártam a dolognak, s azon felvilágosítást nyertein, hogy az illető, a ki nem jelöltetett ki, nem nagyon sokkal azelőtt maga kérte magát addig elfoglalt bírói állása alól, őt hivatala folytatására képtelenné tevő testi gyengesége miatt I felmentetni. Midőn a megyéből ezen értesítést nyertem, ezzel nem értem be, hanem végére jártam a dolognak az igazságügyministeri hivatalos iratok alapján, és midőn csakugyan meggyőződtem, hogy az illető maga kérte az érintett alapon főimen tetősét: ekkor természetesen nem láthattam a candidationalis bizottság eljárásában törvénytelenséget, mert nem hiszem, hogy helyes gyakorlat volna, akár candidálni, akár választani az árvaszék elnökévé oly embert, a ki önmaga beismerte magáról, hogy hivatalviselésre testi gyöngeség miatt képtelen. A harmadik vád vonatkozik a szolgabírói helyek betöltésére. Miután négy szolgabírói hely és kilencz jelentkező volt, minden helyre hármat kijelölni a kilenczből természetesen nem lehetett, és így törvénytelenség elkövetéséről itt is szólani nem lehet. Panasz tétetik még, ha jól emlékszem a szolgabirák elhelyezésére nézve. De itt meg kell jegyeznem, hogy ugy elődeim, mint én magam is azon nézetből indultunk ki, hogy ha ez irányban az alsóbb tisztviselők elhelyezését illetőleg valamely hatóságoknál bizonyos praxis fenforgott, | melyet ha a törvény nem rendel is, de mely a
