Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-396

396 országos Illés május 16. 187S. 347 rozott skepsissel tekintjük. Rója fel a kormány két éven át követett magatartásának, folytonos hallgatásának, a ministerelnök ur homályos nyi­latkozatainak, a kormánypárt orgánumai és a té­nyek közti ellentétnek, hogy ez igy van. így jött létre ós terjedt el az egész országban a legna­gyobb bizalmatlanság ós bizonytalanság. E bizony­talanság két éven át táplált kinos érzetének rója fel a t. kormány, ha majd a házon kivül, a hol nem parlamentálisan szólanak, ezen nyilatkozat után is azt mondják: nem hiszünk, mert két éven át tüntettek oly irányban, a melynek ellen­kezőjét követték. Nem hiszünk most sem. Ok az orosz elleni actiót most csak színlelik, várják, mig meg van szavazva a kiegyezés, mig az a kényelmetlen országgyűlés elmegy, s azután be fognak menni Bosniába és követik utaikat, me­lyeket eltitkolnak, Ez lesz gyümölcse a túlságos hallgatásnak és titkolódzásnak. Itt a házban pedig a skepsis. Elismerem, hogy e szónak következménye az volna, hogy föntartjuk határozati javaslatunkat, mert a közt és a kormány nyilatkozata közt kü­lönbség van, s mert a kormány intentiói iránt épenséggel nem vagyunk megnyugtatva. Daczára ennek, én helyesebben vélek cselekedni, ha e ha­tározati javaslatot visszavonom. Teszem ezt a kö­vetkező okokból. Először is én azon üdvös irá­nyokat, melyek a határozati javaslatban vannak, nem akarnám a leszavaztatás esélyének kitenni. De főleg azért, mert a ministerelnök ur kijelen­tette, hogy részletezni a külügyi politikát nem lehet ma, de — ugy mond — hivatalosan jelent­hetem, hogy a legközelebbi időben lesz módja eziránt nyilatkozni annak, ki ily kényes kérdések­ben, hol minden szónak háborút vagy békét je­lentő hordereje van, egyedül illetékes nyilatkozni. Továbbá a ministerelnök ur kijelentette, hogy fegyverkezik a monarchia észak. délkelet. és délfelé. Tisza Kálmán ministerelnök: Fog fegy­verkezni. Ürményi Miksa: Ezen két nyilatkozat összevéve, megengedi azon föltevést, és én min­den kedvező föltevést nem akarok kizárni, hogy a külügyminister a napokban részleteket fog mon­dani a külügyi helyzetre nézve, oly részleteket, melyek képesekké tesznek bennünket helyesebb, szabatosabb Ítéletet mondani. Nem titkolom, hogy én személyesen eziránt valami nagy reményt nem táplálok. De épen talán azért kötelesnek érzem magamat arra, hogy e rövid időt részemről meg­adjam a t. kormánynak arra, hogyha külügyi politikájuk jobb, mint a minőnek én azt tartom : ezt félreérthetlen módon jelezhessék. Viszont ma­gam és t. barátaim számára óhajtanám fentar­tani a teljes szabad actiót azon nyilatkozatok folytán, melyeket a ministerelnök ur ünnepélyesen be­jelentett. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem je­lentettem be. Ürményi Miksa: Mondta, hogy ő szólhat, ha nem fog szólani semmit, akkor ez is szó lesz. (Derültség bal/elől.) Óhajtom magunknak fentar­tani az elhatározás teljes szabadságát: mert ezen hangzó vagy hallgató szó után, mely amonnan fog jönni, meglehet, magam sem fogom ezen határozati javaslatot, — a mely szándékosan igen szűk keretekre volt mérve, — elégségesnek tartani. Meglehet, hogy az ilyen hangzó vagy hallgató szó után ilyen szerény keretekbe szorított határozati javaslatot elégtelennek tartani és rosszalá­sunknak élesebb hathatósabb kifejezést adni lesz kötelességünk. Mindkét irányban óhajtván fentar­tani cselekvésünk szabadságát, én visszavonom határozati javaslatomat. És csak is a minister­elnök ur azon észrevételére, melyíyel ő végezte beszédét, kívánok még reflectálni. Akarta t. bará­tomat gróf Apponyit megnyugtatni, mondván, hogy nem annyira az oppositiónak az érdeke, hogy felvilágosittassék e kérdés, mint a kormány­nak, épen tekintettel a választásokra; mert hiszen a kormánynak érdeke az, hogy akkor az emberek tudják, mit tesz a kormány. En csak azt jelen­tem ki, hogy részemről constatálom ezen kijelen­tést, mert ha a t. ministerelnök ur daczára annak, hogy látja, hogy a nyilatkozás a kor­mánynak érdekében áll, mégis hallgatni fog a választások előtt: akkor aztán tudni fogjuk mind­nyájan, mi r rejlik ezen hallgatás alatt. (Derültség balfelöl.) En elfogadom a törvényjavaslatot, és visszavonom határozati javaslatomat. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem a tárgyhoz kívánok szólani, de kötelességemnek tartom szavaim értelmét helyreállítani. Az egyik, a mit mondani kívánok, vonatko­zik arra, a mit a delegatiók összejövetelét illető­leg mondottam. Igenis, hivatalosan jelentettem, hogy a delegatiók rövid idő alatt össze fognak ülni, és mondottan, ..amidőn lesz alkalma nyilat­kozni annak, aki ilyen kényes kérdésekben leg­inkább vau hivatva nyilatkozni" ; de az iránt, hogy a külügyi minister mi módon fog nyilatkozni, hogy fog-e és mennyi, és minő részleteket mon­dani : én ígéretet nem tettem és nem is tehettem, mert ez az eddig is fejlődhető körülményektől és az ő saját elhatározásától függ. {Mozgás a balol­dalon. Halljuk]) Ez az egyik. A másik, a miben szavaimra az előttem szó­lott t. képviselő urat figyelmeztetnem kell : az, hogy én beszédem végén kimondottam, hogy igenis érdeke a kormánynak, hogy ha az állami érdek sérelme nélkül lehet, nyilatkozzék lehető leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom