Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-396

348 396. országos ülés május 16. 1878. részletesebben és legvilágosabban ; de ha az állam érdeke ezt lehetetlenné tenné, kitéve magunkat bárminők, mégis hallgatni fogunk. (Mozgat a baloldalon.} Ezek voltak szavaim, tehát a képviselő umak már előre jogot arra, hogy már most kimondja, hogy lia hallgatni fogunk, nem az állami érdek, de isten Uudja az ország miféle érdeke elleni eonspiratió az oka, nem adtam. [Élénk helyeslés a középen.) Elnök: Helfv képviselő ur fog szólani. {Zaj.) Helfy Ignácz : T. ház! (Zaj. Halljuk!) Eu megvallom, nem szándékoztam ezúttal szólási jogommal élni, de kötelességemnek tartom ezt, mert némely oly dolgok lettek elmondva ugy a mai ülés folyama alatt, mint a tegnapi napon, melyekot hallgatással mellőzni szerintem lehetetlen. (Zaj. Halljuk ]) Különösen reflectálni kívánok azokra, a mik a szőnyegen levő kérdés közjogi oldalára és azon álláspontra nézve elmondattak, melyet én és elvbarátaim o kérdésben elfoglalunk. (Zaj. Halljuk!) Én nem fogom a t. ház türelmét azzal fárasztani, hogy a pénzügyi bizottság t. előadójának állítására ismét szakaszok felolvasásával válaszoljak; megtette ezt kimerítően és megezáfob hatlanúl Mocsáry t. barátom Csupán egy; megjegyzéssel tartozom a tiszt. előadó urnák. 0 a törvény szelleméből következteti azt, hogy lehetetlenség az. hogy a delegatiókhoz ne tartozzék a háború kérdése, midőn annak hatáskörébe tartozik a hadügy, a külügy és az ennek megfelelő pénzügy, tehát mind a három tényező, a mely szükséges ; de megfeledkezett a t. előadó ur a negyedik tényezőről, ez pedig a nemzet, melynek nevében és rovására akarnak háborút üzenni. (Hdyeslé?. a szélső bal oldalon.) Ez a legfontosabb ténvező, mely pedig az ő képviselői által csak itt van jelen. A t. ministerelnök ur tegnap ugyancsak a kérdés ezen oldalára reflectálva, mintegy megbotránkozását fejezve ki a felett, hogy én épen ezen oldalról egy Bécsben előfordult esetre hivatkoztam, annak bebizonyítására, hogy igenis a képviselőháznak joga van a delegatiók által már megszavazott hitel fedezetét, a mennyiben a felvilágosításokat kielégítőknek nem találja, megtagadni : azt mondta, hogy az először is hiba, s hibára hivatkozni sohasem lehet; másodszor nem várta volna épen tőlem, hogy én ezen esetre hivatkozzam, Én beismerem, hogy magam is a szégyen érzetével hoztam föl azon esetet. Igenis azon szégyen érzete volt bennem, midőn elgondoltam, hogy íme az az alig tiz évvel ezelőtt született osztrák parlament szemben az ezer éves alkotmányos, parlamentális magyar nemzettel megmutatja, hogy sokkal jobban megtudja védelmezni a törvényhozás jogait, mint mi, (Ugy van! a szélső baloldalon.), mig minálunk a parlament jogait a delegatiókkal szemben mindinkább szűkebbre szorítják. Helyesen jegyezte meg Mocsáry t. barátom, hogy ez a kormányokra nézve igen kényelmes, mert kétséget nem szenved, hogy sokkal könynyebb egy kisebb területet kezelni, mint egy nagyot ; és épen ez kötelessége a képviselőtestületeknek a magok jogait ezen a monarchiára nézve kényelmes kisebb testületek túlkapásai ellenében megvédeni; mert kétséget nem szenved, hogy minél tovább haladunk az időben, annál inkább fognak majd a kormányok igyekezni, hogy a delegatiók körét megtágítsák a képviselőtestület rovására. De nemcsak a kormányok igyekeznek a delegatiók jogait igy kiterjeszteni. Régi tapasztalat, hogy minden testület mindinkább terjeszkedni igyekszik és csakugyan ma is láttuk, hogy a kik leginkább védelmére keltek a ministerelnök ur által felállított tannak, azok a delegatióban működő képviselő urak, mint például Apponyi Albert gróf t, képviselő ur, kinek beszédére azonnal át fogok térni. A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy hiba volt az, a mit az osztrák pénzügyi bizottság tett. Én ellenkező nézetben vagyok, s azt hiszem, hogy nekünk is igy kellett volna eljárnunk : mert méltóztassanak meggondolni, hogy mi történik tulajdonkép ez idő szerint. Az osztrák bizottság ezt igen jól belátta, de nálunk nem akarják belátni. Azt mondják ugyan is a képviselőtestületeknek : a delegatió már megszavazta a hitelt, nektek a törvény szerint, csak annak a fedezetéről kell gondoskodni Ha most erre azt mondjuk, a delegatió azon hitelnek megadását bizonyos felvilágosításokhoz kötötte, melyeket még nem kapott meg, arra azt mondják: mikor a fedezet meg lesz szavazva, össze fogjuk hivni a delegatiót. Ámde mikor egyszer a fedezet meg lesz szavazva a két házban: akkor már, igaza van a ministerelnök urnák, Andrássy gróf annyit fog mondani, a mennyi neki tetszik; azt fogja tenni, a mit ő fog elhatározni, mert semmi pressionalis eszköz sem az egyik, sem a másik kezében nem lesz. Ma egyszóval a delegatióval ki akarják játszani a parlamentet, a parlamenttel ki akarják játszani a delegatiót. Igy azonban az osztrák pénzügyi bizottság határozata folytán meg van adva a delegatiónak az eszköz a külügyministernek azt mondani: ha kielégítő lesz a felvilágosítás, megadjuk a hitelt, máskép nem és akkor elmarad a fedezet is. (Helyeslés a baloldalon.) A t. ministerelnök ur ma megint visszatért azon általa már tegnap előtt hangsúlyozott fejtegetésére, hogy a delegatiónak a döntvényét már azon oknál fogva is respectáini kell, mert baj volna, ha itt a üli házunkban vagy a másik képviselő-