Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-395

318 S9i. országos ülés május 15.1878. hogy a török birodalom fegyverrel segittessók Muszkaország ellenében s meg fogja látni azon kérvényben azon fájdalmat, hogy az a kormány által nem méltattatott ós felhiyja a házat, mondja ki határozottan: hogy az orosz terjeszkedés ellenében Angliával szövetkezve, kössön béke és daczszövetséget az európai szerződések, Európa közszabadsága és Magyarország érdekeinek megvédésére, s akkor be fogja látni a t. képviselőtársam, hogy a ki mint Magyarország képviselője azt mondja, hogy: én sem orosz, sem török baráti politikát nem űzök, hanem osztrák-magyar politikát, azt Magyarország, a magyar nemzet közvéleménye soha ez életben helyeselni nem fogja. (Helyeslés a szélső baloldalon ) Jókai t. képviselőtársam azután megtámadja Simonyi Ernő képviselőtársamat, s a következő igen nevezetes tételben fejezi ki magát. „Én sem azért követtem e politikát, mintha a nemzetiségi rokonszenv vezetett volna, a mint Simonyi Ernő képviselő ur nyilvánította, mert én azon támadó hatalomban nem az összes szlávság zászlóvivőjét látom, s az összes szlávság egyetemében nem látom a mi természetes ellenségünket. Akkor, midőn vannak a szláv nemzetiségek között, melyek köztünk élnek, melyek a szabadságnak első zászlóvivői voltak, melyek velünk együtt harczoltak a szabadság harczában, én akkor a szlávokat Magyarországon, mint ellenségeinket bélyegeztetni nem engedem. (Élénk helyeslés a középről.)" Igen helyes! hogy mi is szláv ajkú testvéreinket nemcsak, hanem Hovátország fiait is mint testvéreinket e haza minden áldásában és e nemzet szeretetében részesíteni törekszünk; mig kivált e haza hű gyermekei; de hát mire mondotta ezeket Jókai képviselő ur Simonyi Ernő minő felszólalására? Engedje meg előre nyilvánítanom, hogy én azt teszem fel a t. képviselő úrról, hogy nem hallotta Simonyi Ernő képviselőtársam kifejezéseit, azért nyilatkozott igy. A többire nézve pedig, a mit nyilatkozott, szintén azt hiszem, hogy csak azon pillanatnyi tblhevülésben mondta, a melyben elismerem, ő is mint én is mondhatunk és mondunk olyat, a mit nem kívánunk a mi mondatunk alatt érteni. Hát mit mondott Simonyi Ernő t. képviselőtársam ? Azt mondta : A mi politikai nézetünk pedig az, hogy Magyarország érdekeivel semmikép össze nem egyeztethető, hogy mi a déli szláv tartományokban foglalásokat tegyünk. Mi magyarok állami létünk érdekében nem engedhetjük, hogy bármely déli szláv tartomány Ausztriához csatoltassék; nekünk pedig a mostaninál még több szláv elemre nincs szükségünk, (ügy van! a szélső balon.) Ismerjük a délszlávok nézeteit, tudjuk, hogy ők kiengesztelhettél! ellenségeink, (ügy van! a szélső balon.) és semmiféle kedvezmények által őket barátainkká tenni nem fogjuk, s ha ma átengedjük nekik a Vojvodinát a Marosig, holnap a Maroson túli részt is kívánnák, mindaddig, mig azon országban, hol most mi vagyunk, ők volnának az urak. Hisz ők azt mondják, hogy őseink 1000 esztendő előtt a szlávok közé ékelték magukat és ketté vágták birodalmukat. Én azt nem fogom vitatni, hogy őseink ezzel talán hibát követtek el; de azt, hogy én azon haza felett az uralmat feladjam, melyet őseim itt 1000 év előtt alapítottak, részemről ezen álláspontot elfoglalni nem tudom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Őseink e hazát ezer évig fentartották és fejlesztették, nekem egyátalán nincs kedvem, hogy most a délszlávok szép szemeiért Ázsiába vándoroljak. (Derültség,) És tovább hozzáteszi, hogy én nem engedhetem meg azt, hogy igy a magyar állam megtöressék. Négy tételre vagyok bátor felosztani Jókai t. képviselőtársamnak azon nyilatkozatát, megérdemli mindenik, legyünk tisztába, ki akarja Magyarország alkotmányosságát, állami függetlenségét, szabadságát és nemzetiségét, és ki akarja megtámadni és gyanúsítani csak a kormány indokolását. Azt mondja Jókai t. képviselőtársain, nem érez nemzetiségi politikát. Nemzetiségi ? Hiszen arról mi nem tehetünk. Magyar nemzeti politikája nincs a képviselőnek, a ki nem érez, nem számol önmagával ; de mi érzünk, de mi nemzeti politikára vagyunk hivatva. Én most is nyilvánítom, mi a magyar államnak és az államban a magyar nemzetnek vagyunk hivei, és ha tetszik, élczeljenek a túlsó oldalon az én t. barátom Ragályi képviselőtársamra és rám is olyformáu, a mint Jókai t képviselő ur tette, mikor azt mondta, — mi majd 30 év múlván fiatalok leszünk — s ezt vagy amazt fogjuk mondani a képviselőházban. No hát igen, — én — azt tartom, hogy annak ellenében, a ki 1848-ban fiatal magyar suhancz volt, és 30 év alatt legörnyedt, leöregült osztrák-magyarrá; — annak ellenében mi most és mindenkor fiatalok vagyunk és leszünk magyar hazánk függetlenségének és nemzeti létének- védelmében. Igen t. képviselőház — és én, a ki 64 évemmel e képviselőházban 30 óv óta mindig ugyanazon párton, mindig hazám függetlenségének alapján, (Élénk éljenzés a szélső balon.) mindenkor ugyanazon választókerületből megválasztva a honpolgárok bizalma által, egyetlen fillér nélkül képviselő vagyok; én igenis kivánom, hogy 30 év múlva ép oly fiatal lélekkel, (Derültség.) akkor már ne védelmezhessem a szabadelvű osztrákmagyar párt ellen a magyar állam és magyar nemzet érdekeit, hanem' mint leghívebb pártolója a Magyarország függetlensége alapján álló kor-