Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-381
381. országos Hlés ápril 10. 1878. 25 lejárt volna. Ez bizonysága annak, hogy az igazságügyministerium a bírói függetlenségre vonatkozó törvényes intézkedéseket mielőbb életbe akarja léptetni. Én ugyan kénytelen vagyok beismerni, hogy a mélyen t. igazságügyministeri nmnak az 1869 : IV. s az 1871: VIII. és IX, t.-ozikkek némely §-aira vonatkozólag tett módosításainak nem mindegyikében látom a birói függetlenség garantiáját, ezért már most jelzem álláspontomat: miszerint részemről nem mindenben fogom azon törvényjavaslatot pártolni. Azt azonban constatálom, hogy a birói függetlenségre vonatkozó intézkedések iránt, a kezdeményezés megtétetett. A t. ház igen jól tudja, hogy az 1875 : XXXVI. és XL. t.-czikkek által a törvényszékek számának lejebb szálitása főleg fisealitási szempontokból történt; ez azonban az igazságszolgáltatást jobbá nem tette. Ezen intézkedés követelménye volt az állam pénzügyi helyzetének, a mely előtt nekünk is okvetlenül meg kellett hajolni. Az igen 1. igazságügy ministerium már is azon észrevételt teszi jelentésében, hogy a törvényszékek számának lejebb szállítása által a munka nem apadt, sőt az ügyforgalom napról-napra növekedik, s igy kilátás van arra, hogy a hátralékok szaporodni fognak. Engedjen meg az igen t. igazságügyminister ur, hogy e tekintetben némi figyelmeztetéssel szolgálhassak. Én igen jól tudom, hogy a hátralékok felszaporodásának több oka van és az igen t. igazságügyministeriumnak nincs hatalmában ezen okokat elhárítani. Egyet azonban mégis elháríthat. Tudjuk ugyanis, hogy ha a törvényszékeknél, járásbíróságoknál és felsőbb bíróságoknál előléptetés, vagy halálozás folytán állomások üresedésbe jönnek ós midőn valamely biró meghalálozásáról hivatalosan értesíttetik az igazságügyminister: rögtön intézkedik, hogy e fizetés beállittissék, s az adóhivatalt megbízza, hogy a netaláni tartozását számítsa fel s a törvényszók elnökének meghagyja, hogy azonnal szedesse be. Ez igen helyes intézkedés, mert ón is azon véleményben vagyok, ki az államnak tartozik, az fizesse is meg. De arra kérem a t minister urat, hogy tekintet nélkül az intercalaris jövedelmekre, ezen államásoknak mielőbbi betöltése iránt intézkedni méltóztassék. Jól tudja az igazságügyminister, hogy a törvényszékeknél és járásbíróságoknál a személyzet csak annyi, hogy csak erőmegfeszités mellett végezheti naponkinti munkáját. Ha pedig egy erő hiányzik ós a munka marad, sőt folyvást szaporodik, minden jóakarat mellett sem képes azt feldolgozni. S azon intercalaris jövedelemnek távolról sincs annyi értéke, a mennyi kár ejtetik az igazságszolgáltatás érdekén az által, hogy az állomásokat nem a lehető gyorsasággal töltik be. De még egyre vagyok bátor az igazságügyminister urat figyelmeztetni. Meg vagyok győződve. KÍPVH. NAPLÓ 1875-78 XVI. KÖTET. hogy az, a ki egyszer birói állomásra kineveztetett, egyszersmind képességét is igazolta. De hogy a szorgalom, buzgóság minden körülmények közt igazoltassák, erre legjobb eszköz lenne, ha az előadói könyvek mindenkor szorosan megvizsgáltatnának. Itt be van jegyezve számszerint. mennyit végzett minden biró, ülésen kívül és ülésben; be van jegyezve, mikor adatott be, ós mikor intéztetett el az ügy, s igy annak szorgalma pontossága, sőt képessége is mintegy igazoltatik, a mennyiben fel van jegyezve, hogy a hozott ítéletek és végzések közül hány változtattatok meg ós hány hagyatott helyben. Ha a t. igazságügyminister ur, bár nem kétlem, hogy figyelembe veszi, de szorosan veszi figyelembe ezeket minden állomás betöltésénél : megvagyok győződve, hogy a bátraiékok felszaporodásának legalább gát fog vettetni, és az érdemnek, szorgalomnak és képességnek meg lesz egyszersmind a jutalma minden pártfogás nélkül is. Van még az igazságszolgáltatásnak egy ága, melyre különösen fel akarom hívni a t. ministeri urn figyelmét s ez a telekkönyvi hatóság s ezzel kapcsolatosan a telekkönyvi átalakítás. Méltóztatik tudni, hogy a törvényhozás odautasitotta az igazságügyminister urat, hogy mindazon helyen, hol szükségesnek látja, a járásbíróságot telekkönyvi joggal ruházhassa fel. Ezen törvény intézkedéseiben benne van, hogy a törvényhozás maga is elismeri, hogy a hitel- és birtokviszonyok érdekében szükséges, hogy a járásbiró minél több helyen telekkönyvi hatósággal ruháztassák fel Mármost 1874. végén, amikor 106 törvényszék volt, a törvényszékek mindegyike telekkönyvi hatósággal fel volt ruházva és a 367 vidéki járásbíróságok közül fel volt ruházva 52, ugy hogy összesen Magyarországon 158 telekkönyvi hatóság működött. Ha már most vesszük az 1877-iki év harmadik negyedét, mikor t. i. a törvényszékek száma már 40-el apasztatott, és igy csak 66 működött, a járásbíróságok közül pedig azok, melyek a megszüntetett törvényszékek székhelyén voltak, az igazságügyministeriumtól telekkönyvi hatósággal ruháztattak fel. ujabban pedig csak 14 ugy, hogy jelenleg 1877. év harmadik negyedét véve fel: 172 telekkönyvi hatóság működik. Vegyük már most a területet, 1874-ben átlag 17-75/100 D myriaméterre és 85,057 lakosra esett egy telekkönyvi hatóság; az által pedig, hogy 14 járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruháztatott, a három év lefolyása alatt, esik 16-30/100 D myriaméterre és 78,116 lakosra egy telekkönyvi hatóság. Akár a terület kiterjedését, akár a lakosság számát vegyük, azt tapasztalom, hogy szüksége forog fenn annak, hogy a járásbíróságok telekkönyvi hatósággal felruháztassanak; mert csakugyan igaz az, hogy igen sok embernek messzire kell utaznia nagy költséggel ós fáradtsággal, hogy 4
