Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-381

24 381. országos ülés ápril 10. 1878. kainál fogva legkönnyebben elterjedő és legveszedelmesebb rablás és lopás csökkentésére csak távoli befolyást gyakorolnak, annyiban a mennyiben mind azon üdvös intézmények befolyása, más közreműködő intézmények kellő előfeltételétől függ. Véleményein szerint ezen feltótelek a bűnvizsgálatnak kellő sikerrel való vezetése és a bűntények minél több esetben való felderítése. Mert enélkül, a mint átalában tudva van, az összes intézmények, melyek a eriminalis igazságszolgáltatás terén fenállanak : nem foganatosíthatók és sikert egyátalában nem eredményezhetnek. Mi történt erre nézve, röviden össze lehet foglalni abban, hogy a bíróságok szervezése alkalmával kimondatott, hogy a vizsgálatot vezetik a bírák és a jegyzők. Ez kevés kivétellel akként lett foganatosítva, hogy épen ezen legíerhesebb hivatás, mert mondhatom, hogy az igazságszolgáltatásnak ezen állomássá a legterhesebb, a legtöbb szak avatottságot és a legkitartóbb önfeláldozást igényli. Ezen legfontosabb állomások vezetésével kevés kivétellel többnyire a gyakorlatlanabb, gyengébb, csekélyebb díjazásban részesülő tisztviselők bízattak meg. Ezenfölül az igazságszolgáltatási közegeknél, — nem tudom rendeletből vagy csak tudományból merített — azon felfogás harapódzott el, hogy a bűncselekményeket a bírósági közegeknek nem is hivatásuk nyomozni, hanem ők csak mintegy passiv elfogadására vannak hivatva a nyomozó rendőri közegek munkásságának s constatálására a felhozott eredményeknek. Ily körülmények közt nagyon természetes, hogy bármely költséges és nagymérvű, s különben tökéletes intézkedéseket tegyen is a mélyen t. ház, és a t. kormány, ezekkellő sikerre nem vezethetnek. Én nem érzem magam hivatva kijelölni azon módokat és eszközöket, melyek a bűntények kinyomozásának sikeresitésére s a bünvizsgálatok kellő vezetésének megállapítására vonatkoznak. E tekintetben nagyon szívesen engedem át a tért nálam hivatottabbaknak. Eöviden azonban megkell jegyeznem annyit, hogy én azt hiszem, talán a vizsgáló bírói állomások betöltésének nagyobb méltatása, és különösen hatáskörüknek helyesebb szabályozása, erre hivatott, alkalmas egyének megszerzése, vagy ha nincs — amint én hiszem, hogy kellő számmal nincs az országban, — még képzése is — volna hivatása a kormánynak és törvényhozásnak. Mert nézetem szerint ez oly fontos dolog, melyet eléggé méltányolnunk nem lehet. Ez intézkedések messze kihatnak nem csak az igazságszolgáltatásra, hanem az administratió minden ágára. Én azt hiszem, hogy az államéletben minden egyes polgárnak legelső követelménye a személy- és vagyonbiztosság, enélkül nem csak a mezőgazdaság, de az ipari és nemzetgazdasági intézmények sem fejlődhetnek ki. Felszólalásomat röviden csak abban összpontosítom, hogy erre felhívjam a t. ház és a t. minisfcer ur figyelmét és arra kérjem, hogy az e tekintetben a szükséges intézkedéseket legyen szives törvényhozási, vagy rendeleti utón, de mindenesetre niegbnni, mert én legalább egy oly kormánynak, mely kormány közbiztonságot létesíteni bármi oknál fogva nem tud : sem költséget, sem bizalmat megszavazni hajlandó nem vagyok. {Helyeslés a baloldalon?) Hosztinszky János: T. ház! Az igazságügyministerium által beterjesztett költségvetésre a t. ház becses engedelmével némely észrevételt akarok tenni lehető rövidséggel ós szokásom szerint egész tárgyilagossággal. Mindenek előtt teljes készséggel elismerem, az igazságügyministerium azon tevékenységét, melyet a cocíiíicatió terén kifejtett. E téren tagadhatatlanul jelentékeny eredményt képes előmutatni. Én nem akarok, de nem is fogok minden egyes törvényjavaslatra reflectálni, melyet az igazságügyministerium a ház elé terjesztett, s mely időközben törvénynyé vált. Egyet azonban kötelességemnek tartok ezúttal is megemlíteni s ez az egy az anyagi büntetőtörvénykönyv, melynek megalkotása nemcsak az igazságügyministerium tevékenységének, hanem a jelen országgyűlés törvényalkotási képességének is mindenesetre maradandó becsű emlékét fogja képezni. Ezen törvény által tagadhatatlanul letétetett alapja a büntető jog szolgái tatásnak, még pedig törvényes és szilárd alapja, mely az ország beiviszonyainak megszilárdítására szintén befolyással lesz; de befolyással lesz egyszersmind a külíöldre, a mennyiben ezen törvény által egy ujabb, még pedig jelentékeny lépést tettünk arra nézve, hogy Magyarország e tekintetben is más európai cultur államok sorában méltó helyet foglaljon el. Megemlitem továbbá a büntető eljárás és a rendőri törvény megalkotására irányuló tevékenységét az igazságügyministeriumnak. Ezekre nézve a törvényjavaslatok ugyan még nem terjesztettek be a háznak, de biztos tudomásom van, hogy ez legközelebb megtörténik. Engedje meg továbbá t. ház, hogy figyelmébe hozzam a váltó-törvényt és a végrendeletekről szóló törvényt, valamint a polgári perrendtartás átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot, mely már a ház elé terjesztetett. Mindezek t. ház eléggé igazolják azon elismerésemet, melyet beszédem elején az igazságügyministeriumnak a codificatió terén kifejtett tevékenységéért nyilvánítani szerencsés voltam. Engedje meg a t. ház, hogy itt még néhány körülményre reílectáljak. Jelesen az igazságügyministerium az 1875: XXXVI t-cz. érvényen kívül helyezéséről már is intézkedett, még pedig mielőtt az ezai t.-cz. 4. §-ában foglalt határidő