Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

391. országos Illés május 10.1878. 241 A dialektikának egy játéka rám annyira hatott, hogy mintegy ingerül ve érzem magamat reá, hogy ezen játókkal még egyszer foglalkozzam {Halljuk! a középen.) Németh Albert (közbeszól): Csak halljuk, hisz játék az egész! (Nyugtalanság a középen, Halljuk! Halljuk! Csemegi Károly: Azon képviselő ur, a kinek beszédével foglalkoztam (Élénk felkiáltások a balról és a széls'6 balról: ki az ? Nagy derültség Zaj,) ki a 48-iki második ministeri rendeletre hivatkozott, (Felkiáltások balról: ki az f Zaj. Halljuk!) fölolvastaarendeletből a következő passust: „Ha a gyűlés czélja törvényszerű : az elnök az engedélyt megadja; ellenben ha törvényszegés a gyűlés czélja, vagy ha a közrend erőszakos megháboritását foglalja magában, tilalmazni köteles." Itt meglévén ez aszó „engedély", találni kellett valami ritka panaeeat, egy titkos módot, eszközt, hogy ez az „engedély" innen kiohangiroztassék s csakugyan ki is sütötte a t. képviselő ur, hogy ezen szó „engedély" iinproprie használtatott a rendeletben; a ministeri rendeletben ugyan ben van e szó, de improprie használtatván, nem létezőnek tekintendő; mert hisz az genirozza az engedólyadási jogot annyira megtámadott képviselő urat, hogy itt ugyanazon szóval constatálva látja, hogy 1848-ban is engedélyhez kötötte a minister a gyülekezési jogot; ennélfogva az „engedély* szónak innen minden áron pusztulnia kellett. (Derültség a középen.) És a dialektika nem szegény frasisokban és fordulatokban, melyekkel azon szót onnan ugyan kicbangeirozni nem lehet, de elburkolni, felhőbe borítani mégis lehet. Nem tudom, hogy nem ugyanazon utón járnék-e én is, ha azt mondanám, hogy az a „tilalom" szó, az nekem nem tetszik, (Halljuk\ Halljuk]) és ennélfogva azt kell a rendeletből valahogyan kichangeirozni (Derültség a középen.) Ez a „tilalom" szó itt improprie használtatik, ennek nem szabad itt állania. Hát akkor kérem a dolog ugyanoda fog kimenni: engedélyezve csak oly népgyűlés van, a mely nem foglal magában törvényszegést, a mely a közrendet nem veszélyezteti. (Egy hang a balon: Veszélyeztetését nem czélozza] Halljuk] Halljuk]) Ugyanoda jövünk: az egyik a „tilalmat" ehangeirozza ki, a másik meg az engedélyt" changeirozza ki. (Derültség a középen.) En meg azt mondom t. ház, hogy a törvény magyarázatának ily nemétől (Halljuk] Halljak]) — nem akarok erős kifejezéssel élni — (Halljuk! Halljuk!) a, törvény magyarázásának ily nemétől én irtózom. (Derültség abaloldolon. Halljuk] Halljuk]) A mi a törvényről áll, az áll a következő rendeletekről is „Leges debent esse bene conditae et sanete observatae". A mi a rendeletben van, hogy „ezen meg ezen esetekben engedélyeztetik a népgyűlés, amaz esetekben tiltátik a népgyűlés," KÉPV. H NAPLÓ L875-78. XVII. KÖTflT. ezen két alakrészből áll — minden erőszakos felforgatás és magyarázgatás nélkül — ez a rendeletünk értelme, ez a szövegnek valódi genuicus, és minden mesterkélt értelmezést visszataszító szószerinti értelme. Meg van engedve a népgyűlés azon esetekben, melyekről a tilalom nem szól, s azért használtatik az „engedély" szó mellett a „tilalom" is. Sem nincs valamennyi megtiltva, hanem az engedély esetei és a tilalom esetei szabályozvák. (Helyeslés a középen.) T. ház! talán nagyon is fárasztottam, már a t. házat. (Halljuk] Halljuk]) Engedelmet kérek, még csupán egy kérdésre kel! felelnem. (Halljuk!) Az 1848-ik évi III. í.-cz. 32. §-ának a.) pontjából Mocsáry Lajos képviselő ur azon következtetést vonta ki, hogy a gyülekezési jog ezen törvényben benne van, mert hiszen a minister felelőssé tétetik, ha az egyéni szabadságot megsérti. En megvallom, hogy én — ós sokan leszünk, a társaság nem lesz rósz — azon hitben voltam, hogy az egyéni szabadság alatt a gyülekezeti jog nem értetik. Mi azt hittük, hogy a gyülekezeti jog politikai jogot képez, és mint politikai jog szabályozandó. S azt hittük, hogy az egyéni szabadság tulajdonkép kifejezése a személyes szabadságnak, azaz felelősségre vonatik a minister: ha valamely honpolgárt önkényesen, önhatalomból személyes szabadságától megfoszt. Itt gyülekezeti jogról, eszmék és fogalmak tágításáról nem lehet szó. Genuicus értelme igenis a törvénynek az, hogy a személyes szabadságot helyezi a hatalmával netalán visszaélni akaró minister ellenében a ministeri felelősségről szóló törvény intézkedései alá A gyülekezeti jogot, melyet a törvény meg sem alkotott, melyet nem szabályozott, a levéljogot és egyéb jogokat, pl. a házjogot ezen törvény nem emliti. Ebben tehát nincs benne foglalva az, a mit abból kiolvasni méltóztatott. Ennélfogva a rendeletnek nem áll útjában törvény, s mint rendeleten alapult intézkedést, rendelet ismét változtathatja, visszavonhatja. (Helyeslés a középen.) Kérern a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Elénk helyeslés a középen.) Elnök: Simonyi Ernő képviselő ur kívánja félreértett szavait helyreigazítani. Simonyi Ernő: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk]) Én csak néhány szóval akarok szavaim elferdített értelmét helyreigazítani. Először is azt mondta Csemegi képviselő ur, hogy én azt állítottam volna, hogy a népgyűlés az, a mely plakátok által hivatik össze. Engedelmet kérek, először is megjegyzem, hogy e szót „piacát" magyar nyelvben soha életemben nem használom, a jelen esetben pedig azt mondottam, hogy én annak sem látom szükségét, hogy a népgyűlés 24 órával elébb bejelentessék a hatóságnak, mert a népgyü-