Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

891. országos ülés május 10.18Í8. 233 Ha tehát a gyülekezési jog nem veleszületett joga lett volna az emberiségnek: az emberiség még most is vadon barangolhatna az erdőben, nem alakulhatott volna társasággá, nem alkothatott volna államot. Mert a gyülekezési jog igénybevétele nélkül még csak kormányformát se lehet megállapítani, annál kevésbé az egyszer megállapított kormányformát az idők igényéhez képest megváltoztatni. E nélkül tehát miután egykor az ököljogon alapult a kormány: ma is ott kellene államink, mert nem volt volna mód a kormányformát a nép akaratához képest átváltoztatni. Azért én azon nézetben vagyok, hogy a gyülekezési jogot korlátozni annyit tesz, mint lerontani az alkotmányosságnak és függetlenségnek főbiztositékát, s ezért az 1848-iki III. t.-cz. 32. §-a a ministereket világosan felelősségre vonatni rendeli. Áttér azután a minister ur beszédében a közzététel módjára, és azt mondja, hogy az által, hogy ő az eddigi szokásoktól eltérő módon tette közzé a rendeletet, sem az alattomoskodás vádjának, sem annak nem tette ki magát, hogy eltért volna a törvényes szokásoktól. Engedelmet kérek; a minister ur azt akarta, hogy a rendelet a megyékhez szóljon, azonban nem a megyékhez intézte, hanem a főispánokhoz. Mit czélzott ezzel a minister? Hiszen, hogy ha nem alattomoskodott volna, ha nyilvánosságra akarta volna hozni a rendeletet: ott van az alispán, intézte volna a megye közönségéhez. Ha az alispán kezébe jut a rendelet, az felolvastatta volna a legközelebbi gyűlésen. De mert ezt nem tette, az jele annak, hogy alattomoskodott. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy nem tért el a törvényes szokástól. Engedelmet kérek, a törvény világosan azt mondja, hogy a kormány rendeleteit átveszi az alispán. Én azt hiszem, hogy a minister ur, midőn a főispánokhoz intézte a rendeletet, tapogatózni akart; mert jól ismerte a törvény által az alispánokra rárótt azon kötelességet, miszerint a törvénytelen rendeleteket végre ne hajtsák, hanem előbb Írjanak fel a ministerhez. De ő attól félt, hogy a feliratok majd tömegesen jönnek, s akkor az egész dolog kudarczot vall. Fájdalom azonban, Magyarországnak nincs joga nagyon büszkélkedni alispánjaiban és nagy biztosítékot keresni a választott tisztviselőkben; mert ugy látszik, a főispánok kéz alatt tapogatództak, és azt lalálták, hogy az alispánok az uj választások óta nagyon megszelídültek, s hat év levén előttük, inkább felhasználják ezt arra, hogy a kormányt lekötelezzék maguk irányában, mint sem, hogy a választók bizalmát viszonozzák az által, hogy az ő éj az ország jogait megvédjék. (Tetszés a szélső baloldalon.) Nagyon sajátságos logika, a melylyel a minister ur a maga rendeletét mentegetni hiszi. Azt KÉPV. fí. NAPLÓ 1875-78 XVII. KÖTET. mondja, hogy az alattomoskodás vádjának nem tette ki magát, mert nem volt szándékában állandó szabályrendeletet kibocsátani. Engedelmet kérek, ez nem indokolja a törvény-sértést. A törvényt sérteni sem állandóan, sem pillanatnyira nem szabad. Hiszen, hogy mennyire van a törvényellenes szabályrendelet által a jog állandóan vagy csak időlegesen megsértve, az a körülményektől függ. Mi csak akkor vesszük elő ideiglenesen az esernyőt, ha eső esik, s ismét félre tesszük, ha ismét kisüt a nap; de miért? csak azért, hogy újra elővegyük akkor, ha ismét esik. No hát a kormány ilyen ideiglenes eljárása a törvénynek ép oly megsértése, s oly tökéletes megsértése, mintha azt mondta volna szabályrendeletében, hogy ez maradandó és örökké tartó ; mert hisz annak kimondása, hogy meddig fog e szabályrendelet tartani: az nem a ministertől függ, az egészen más tényezőktől függ. Hanem annyi, bizonyos, hogy elvileg a törvény egyenlően meg van sértve, akár 24 órára bocsáttatott ki az a rendelet, akár örökre. Hát meddig tart ez az ideiglenesség ? Hiszen tart már hónapok óta, tart január óta, mióta ezen rendelet kelt. Meddig fog az még tartam? Eddigelé még semmi intézkedés sem történt annak visszavonására. Pedig semmi okot sem adtak rá sem az akkor, sem az azóta tartott népgyűlések, hogy ezen törvényellenes rendelet, ezen a nép szabadságát annyira korlátozó s a gyülésezési jogot megszorító rendelet továbbra is érvényben maradjon. Talán a kilátásban lévő választások végóig akarják fentartani e rendeletet? akkor lesz vége az ideiglenességnek? Én megengedem, hogy egy kormánynak, a mely mindent elkövetett három esztendő alatt, hogy a maga népszerűségét tökéletesen tönkre tegye, kényelmes mód volna ez arra, hogy magának nem népszerűséget, hanem többséget szerezzen e házban ; hanem én minden tartózkodás nélkül kijelentem azt is, hogy ha a választásoknál mellőzhetetlen népgyűlések tartása ellenében a kormány erőszakhoz fogna nyúlni: mi ezen erőszakot erőszakkal fogjuk viszonozni. (Élénk helyeslés és taps a szélső baloldalon^) A következésekórt felelőssé teszszük a kormányt, s azokat, a kik a törvényelienességben részesek. (Helyeslés a szélső baloldalon. Németh Albert közbekiált: „Erőt erővell") Azt mondja továbbá a minister ur, hogy a kormány, mint állandó szabályt fentartani kívánta az 1848-iki ministerium által kiadott rendeletet. Hát ón egész őszinteséggel kijelentem, hogy én nagy pietással viseltetem az 1848-iki ministerium iránt, de annak hibáit soha erényeknek elismerni nem fogom és mindig azt fogom tartani, a mit az angol . egy közmondásban így fejez ki, hogy két szerecsen nem tesz még egy fehéret. Azért ' mert egy másik ministerium valamely rendeletet