Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

891. országos ülés május 10.18Í8. 233 Ha tehát a gyülekezési jog nem veleszületett joga lett volna az emberiségnek: az emberiség még most is vadon barangolhatna az erdőben, nem alakulhatott volna társasággá, nem alkothatott volna államot. Mert a gyülekezési jog igénybe­vétele nélkül még csak kormányformát se lehet megállapítani, annál kevésbé az egyszer meg­állapított kormányformát az idők igényéhez ké­pest megváltoztatni. E nélkül tehát miután egykor az ököljogon alapult a kormány: ma is ott kellene államink, mert nem volt volna mód a kormány­formát a nép akaratához képest átváltoztatni. Azért én azon nézetben vagyok, hogy a gyüle­kezési jogot korlátozni annyit tesz, mint lerontani az alkotmányosságnak és függetlenségnek főbiz­tositékát, s ezért az 1848-iki III. t.-cz. 32. §-a a ministereket világosan felelősségre vonatni rendeli. Áttér azután a minister ur beszédében a közzététel módjára, és azt mondja, hogy az által, hogy ő az eddigi szokásoktól eltérő módon tette közzé a rendeletet, sem az alattomoskodás vád­jának, sem annak nem tette ki magát, hogy eltért volna a törvényes szokásoktól. Engedelmet kérek; a minister ur azt akarta, hogy a rendelet a megyékhez szóljon, azonban nem a megyékhez intézte, hanem a főispánokhoz. Mit czélzott ezzel a minister? Hiszen, hogy ha nem alattomoskodott volna, ha nyilvánosságra akarta volna hozni a rendeletet: ott van az al­ispán, intézte volna a megye közönségéhez. Ha az alispán kezébe jut a rendelet, az felolvastatta volna a legközelebbi gyűlésen. De mert ezt nem tette, az jele annak, hogy alattomoskodott. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy nem tért el a törvényes szokástól. Engedelmet kérek, a törvény világosan azt mondja, hogy a kormány rendeleteit átveszi az alispán. Én azt hiszem, hogy a minister ur, midőn a főispánokhoz intézte a rendeletet, tapogatózni akart; mert jól ismerte a törvény által az alispánokra rárótt azon köteles­séget, miszerint a törvénytelen rendeleteket végre ne hajtsák, hanem előbb Írjanak fel a minister­hez. De ő attól félt, hogy a feliratok majd töme­gesen jönnek, s akkor az egész dolog kudarczot vall. Fájdalom azonban, Magyarországnak nincs joga nagyon büszkélkedni alispánjaiban és nagy biztosítékot keresni a választott tisztviselőkben; mert ugy látszik, a főispánok kéz alatt tapoga­tództak, és azt lalálták, hogy az alispánok az uj választások óta nagyon megszelídültek, s hat év levén előttük, inkább felhasználják ezt arra, hogy a kormányt lekötelezzék maguk irányában, mint sem, hogy a választók bizalmát viszonozzák az által, hogy az ő éj az ország jogait megvédjék. (Tetszés a szélső baloldalon.) Nagyon sajátságos logika, a melylyel a minis­ter ur a maga rendeletét mentegetni hiszi. Azt KÉPV. fí. NAPLÓ 1875-78 XVII. KÖTET. mondja, hogy az alattomoskodás vádjának nem tette ki magát, mert nem volt szándékában ál­landó szabályrendeletet kibocsátani. Engedelmet kérek, ez nem indokolja a törvény-sértést. A tör­vényt sérteni sem állandóan, sem pillanatnyira nem szabad. Hiszen, hogy mennyire van a tör­vényellenes szabályrendelet által a jog állandóan vagy csak időlegesen megsértve, az a körülmé­nyektől függ. Mi csak akkor vesszük elő ideig­lenesen az esernyőt, ha eső esik, s ismét félre tesszük, ha ismét kisüt a nap; de miért? csak azért, hogy újra elővegyük akkor, ha ismét esik. No hát a kormány ilyen ideiglenes eljárása a törvénynek ép oly megsértése, s oly tökéletes megsértése, mintha azt mondta volna szabály­rendeletében, hogy ez maradandó és örökké tartó ; mert hisz annak kimondása, hogy meddig fog e szabályrendelet tartani: az nem a ministertől függ, az egészen más tényezőktől függ. Hanem annyi, bizonyos, hogy elvileg a törvény egyenlően meg van sértve, akár 24 órára bocsáttatott ki az a rendelet, akár örökre. Hát meddig tart ez az ideiglenesség ? Hiszen tart már hónapok óta, tart január óta, mióta ezen rendelet kelt. Meddig fog az még tartam? Eddigelé még semmi intézkedés sem történt annak vissza­vonására. Pedig semmi okot sem adtak rá sem az akkor, sem az azóta tartott népgyűlések, hogy ezen törvényellenes rendelet, ezen a nép szabadsá­gát annyira korlátozó s a gyülésezési jogot meg­szorító rendelet továbbra is érvényben maradjon. Talán a kilátásban lévő választások végóig akar­ják fentartani e rendeletet? akkor lesz vége az ideiglenességnek? Én megengedem, hogy egy kormánynak, a mely mindent elkövetett három esztendő alatt, hogy a maga népszerűségét töké­letesen tönkre tegye, kényelmes mód volna ez arra, hogy magának nem népszerűséget, hanem többséget szerezzen e házban ; hanem én minden tartózkodás nélkül kijelentem azt is, hogy ha a választásoknál mellőzhetetlen népgyűlések tartása ellenében a kormány erőszakhoz fogna nyúlni: mi ezen erőszakot erőszakkal fogjuk viszonozni. (Élénk helyeslés és taps a szélső baloldalon^) A következésekórt felelőssé teszszük a kormányt, s azokat, a kik a törvényelienességben részesek. (Helyeslés a szélső baloldalon. Németh Albert közbekiált: „Erőt erővell") Azt mondja továbbá a minister ur, hogy a kormány, mint állandó szabályt fentartani kívánta az 1848-iki ministerium által kiadott rendeletet. Hát ón egész őszinteséggel kijelentem, hogy én nagy pietással viseltetem az 1848-iki ministerium iránt, de annak hibáit soha erényeknek elismerni nem fogom és mindig azt fogom tartani, a mit az angol . egy közmondásban így fejez ki, hogy két szerecsen nem tesz még egy fehéret. Azért ' mert egy másik ministerium valamely rendeletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom