Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

234 891. országos üiés májas 10. 1878. kibocsát, melynek törvényes alapja nincs: azért [ még nem következés, hogy az utána következő ministerium ezt, mint törvényes praecedenst vegye [ fel, s azután ennek alapján induljon. Azonban nézzük mégis a két rendelet közti különbséget. Mit mond az a 48-iki rendelet? Azt mondja, hogy ha oly gyülekezetek hivatnának össze, melyeknek czélja törvényszegés, ezeket mint törvényellenes czélú gyülekezeteket akadályozzák meg a hatóságok. Nohát a ministerelnök ur tegnap sokat beszélt arról, hogy micsoda körülmények közt adatott ki azon rendelet, s azt mondta: mindazok a dolgok, melyeket Szilágyi ur beszédében felsorolt, akkor még nem történtek meg, mert ezen rendelet 1848. áprilban adatott ki; én azonban kételkedem ebben, mert csak ápril 11-én szentesittetettek a törvények, akkor oszlott fel az országgyűlés, de hát a ministerium ide csak ápril j közepén érkezhetett le. Mily körülmények között ' adatott hát ki a rendelet? Kiadatott akkor, mikor falragaszok utján népgyűlés hivatott össze, és ezen falragaszok mottója nagy betűkben ez volt: „Kenyeret a népnek!" s a népgyűlés oly emberek által hivatott össze, kik nemcsak eommunisíikus, hanem minden tulajdont megtámadó elveket hirdettek. Törvénytelen czélú gyülekezet szándékozott összejönni s a kormány kötelességének tartotta azt megakadályozni, a mint kötelessége is volt, mert a törvénytelenség czélja már a gyülekezet összehívásában foglaltatott. Ezt a kormánynak azon törvény parancsolta, mely felelőssé teszi az elkövetett mulasztásért. A minister ur továbbá azt mondja: „első sorban megkívánom jegyezni, hogy midőn azon rendelet, melyet én is felolvastam, 1848-ban kiadatott, bizonynyal indokolt volt, de még akkor mivel azon dolgok, melyek később történtek, nem következtek volt be." Igen éles felfedezés ez, hanem talán a dolog természetéből folyik az, hogy a mi később történt, az még nem következett be. (Derültség.) Megvallom, nem látom miként támogatja a minister ur ezen felfedezéssel a maga eljárását, mely oly dolgokat rendel betiltatni, melyek nemcsak hogy be nem következtek, hanem még csak nem is concipiáltattak. Azt gondolja, hogy meglehet, hogy vagy a gyűlés tartama alatt, vagy utána meg fog sértetni a törvény, tehát be kell tiltatni a gyűléseket; hanem mikor a minister ur az 1848-iki ministeriummal hasonlít' össze eljárását : akkor engedjen meg, hogy L _, elmeztessem őt azon nagy különbségre, mely .iöztük létezik. (Halljuk bal/elül.) j Az 1848-iki ministeriumnak hazafias törekvéseiről, a reactió ellen egész hatalmávali küzdelmeiről senki a világon nem kételkedett, (Ugy van! balfelöl) mert azt mindenki látta és tapasztalta, s mert az a naponkénti eredményeknek volt kifolyása: az 1848-iki ministerium egész léte alatt folytonosan küzdött a reactió és a bécsi kamarilla ellen. A mai ministerium három év óta az országnak jogait, az országnak jövedelmeit, az ország jövőjének minden biztosítékait, az egyiket a másik után ugyanazon bécsi reaktiónak, ugyanazon kainarillának feladta, a mely ellen küzdött a 48-iki ministerium. {Ugy van] a széhö balon.) A 48-iki kormányban bizalma volt az országnak, a jelen kormányban nincs bizalma az országnak. (Ugy van! a szélső balon.) Ez teszi nézetem szerint a legnagyobb különbséget ugy a két kormány között, mint azok rendeletei között. Én kész vagyok arra is, hogy szükség esetén dictaturával is felruhr zzak egy kormányt; de ahhoz szükséges, hogy bizalommal viseltessem azon kormány iránt, mert farkasra bárányt nem bizok soha. A bizalomra a 48-iki kormány érdemesnek mutatta magát; a mai kormány azonban arra nem érdemes, aimak daczára, hogy elődeinek egyike sem dicsekedhetik azzal, hogy oly nagy mértékben élvezte volna az ország bizalmát kezdetben, mint éppen a jelen kormány, mely azonban azt eljátszotta. Ez a különbség a két kormány ós a két rendelet iránti bizalom ós a két rendelet iránti érzelem közt. Azután Szilágyi Dezső képviselő úrral az engedélyezés szó értelmére nézve polemizál a ministerelnök ur és azt mondja, hogy egy és ugyanazon szónak két dologban ugyanazon értelmezést igazságosan adni nem lehet. Azt hiszem, hogy a t. minister ur vagy már nem tudja, vagy szánikosan nem jut eszébe azon latin példabeszéd: „duo dum faciunt idem, non est idem," mely anynyit jelent, ha ketten cselekesznek valamit, az már nem ug}ranaz. Előadtam, hogy nézetein és felfogasom szerint mi a különbség a jelen ministerium és a 48-iki ministerium között. Különben is a minister ur azt mondja, hogy az engedély szó, mely azon rendeletben benne volt, az övében is benne van, ebből tehát nem lehet következtetni azon ezólokra, melyekkel a kormány vádoltatik. Hát nem is az engedély szóból következtettük mi azon ozólokat, melyekkel a kormány vádoltatik. Ha a kormány az 1848-iki kormány eljárását akarta volna követni, akkor egyszerűen azt mondotta volna, a mit a 48-iki kormány mondott: a gyülekezési jog szabad, hanem miután visszaélések történhetnek, hogy a hatóságok azon esetben, ha valami törvénytelen cselekedet elkövettetnék, elkészülve lehessenek: szükséges, hogy az ily gyűlések tartása legalább 24 órával előbb bejelentessék. Itt var megmondva az ok, ki van jelölve a czél, és meg van mondva mit tenni kell,