Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-390

224 S90 ' országos Ülés május 9.18?8. nyos gyakorlattal vannak szabályozva, a minis­ti'ii rendelet beavatkozása, nem hatáskörének íúl­hágása. S ezért, t. ház, méltóztassék megfontolni, mi­előtt ebben határozna. Igaza van a niinisterelnök urnák, ki azt mendja beszédének egy helyén, hogy vannak idők, midőn nem a jogot magát, de a jog és szabadság gyakorlatát ezen jog és szabadság érdekében bizonyos időre korlátozni kell. Igen is vannak idők; de hogy ezen korláto­zás valóban üdvös legyen: szükséges az, hogy az ne lépjen fel önkény alakjában, hanem a nem­zet által önmaga által rovassák magára, (Ugy van] a baloldalon.) A szabadság megszorítása csak akkor tűrhetetlen, ha az mások által ránk erőszakoltatik; tűrhetővé, elfogadhatóvá válik, ha a nemzet akarata önmaga szabja magára. És nem szolgálja az alkotmányos szabadság és alkotmá­nyos állam érdekét az, a ki a szabadságot ele­gendő ok és alap nélkül akarja korlátozni. Mi is akarunk egy erős végrehajtó hatalmat, de az erős végrehajtó hatalom garantiáját, hatalmának biztositékát abban találjuk, hogy nem önmaga veszi önmagának erőszakosan a jogosítványokat, hanem a nemzet akaratától kapja, (Ugy vaui a balfelöl és a szélső baloldalon.) és azon ország, melynek példájára a minister ur beszéde végén hivatkozott, az az ország igen is követendő pél­dát nyújt a nemzetnek, nyújtja azt a példát, hogy valahányszor a körülmények szükségessé tették, igen is a nemzet legyen kész mindig önön sza­badságát is megszoritni; de valahányszor ezen szabadság megszorítását ürügyek alatt, vagy bármi más czélokból rá akarták kényszeríteni: ak­kor az a nemzet mindig ellenszegült és ezen el­lenszegülése által biztosította magának az alkot­mányos szabadságot. (Tetszés.) T. ház! Bevégzem beszédemet. (Halljuk! Halljuk \) A képviseleti kormány-formában a té­nyezők hatáskörének elkülönítése igen kényes elv. Sokat gondolkoztak arról, hogy mikép lehetne a képviseleti kormány-formában a közszabadságot biztositni a kormányzatban túlkapásai ellen ; de végre sem tudtak s nem tudhatnak erősebb biz­tosítékot feltalálni, mint a mi magában a parla­mentnek kötelességérzetében, s azon öntudatban van, hogy ő a nemzet közszabadságainak hiva­tott őre és hogy ez pártkülönbség nélkül köte­lessége mindenkinek. A kik a képviselői megbí­zást elfogadták, azok egy szent kötelességet fo­gadtak azzal el : őrködni meggyőződésök szerint, de őrködni minden mellék tekintet nélkül az or­szág közszabadságai felett, s mert elfogadták a mandátumot: képeseknek is nyilvánították mago­kat ezt a kötelességet teljesitni, akár mily nehéz­ségekkel találkozzanak is különben; mert ha nem: akkor nagyon állna az, a mit Vörösmarty mon­dat Toldyval az ország czimerét egy bajvivásban könnyelműen koczkára tevő fiatal bajnokokra: ..Máskor pedig e szent jelnek: ha erőtök nem felel meg, békét hagyjatok, küzdjön ki mer, czi­merére tüzje, kit mi végzet ére." (Élénk tetszés bal és a szélső balon.) T. ház! A képviselőház tagjainak joguk van az önön szabadságukon ejtett sérelmet elszivelni, önön szabadságuknak még jogtalan megszorítását is nyugodtan tekinteni; de a közszabadság, uraim, szent, mint az ország ezimere ós a ki annak megőrzésére vállalkozott, annak erejének is kell lenni ezen kötelességét a hogy szükséges teljesí­teni ! (Hosszan tartó zajos tetszés nyilatkozatok a bal és a szélső balon.) És mert t. ház, én ugy vagyok meggyőződve, — s többen ugy vagyunk meggyőződve, — hogy szemben azon ministeri nyilatkozatta], melyre hivatkoztam, itt a legfőbb ideje, hogy a ház egyrészt kezdeményezési jo­gát gyakorolja, másrészt a minister eljárása felett nyilatkozzék, ón a t. háznak a következő tartalmú elleninditványt vagyok bátor elfogadás végett ajánlani: (Halljuk ! Halljuk\) Elleninditvány. Határozza el a ház: 1. hogy Pestmegye kérvénye a belügyminis­terhez oly kijelentéssel tétetik át, hogy a nép­gyűlések engedélyezése és megtartása tárgyában kiadott ministeri rendelet: miután az, a Magyarországon jogilag és tény­leg fenálló gyülekezési szabadságot felfüggeszti a nélkül, hogy erre akár a törvényhozás a kor­mányt felhatalmazta volna, akár azt rendkívüli viszonyok alapján beállott szükséggel indokol­hatná ; miután ama rendelet kibocsátásánál a közlés törvényes és szokásos módja nem tartatott meg; miután elvégre annak tartalma a gyűlést kí­vánó polgárokat hazai jogunkon nem alapuló magánjogi és büntetőjogi felelősségnek veti alá ; az ország alkotmányából folyó követelmé­nyeknek nem felel meg és a ház a minister el­járását helytelennek nyilvánítja; 2. hogy egy 9 tagú bizottság kiküldessék oly utasítással, hogy a gyülekezési jog gyakor­lása tárgyában a szabad gyülekezési jog elvének alapján a kormány felügyeletének megóvásával egy törvényjavaslatot dolgozzon ki. Beadják: Szilágyi Dezső, Szivák Imre, Ra­gályi Aladár, Ohorin Ferencz, Szontagh Pál gö­möri, Pulszky Ágost, Hunyady Béla, Bánhidy Béla b., Ürményi Miksa, Farkas Elek körösi, Apponyi Albert gr., Simonyi Lajos b., Miklós Gyula, Nyisztor József. (Élénk helyeslés és taps a bal és a szélső baloldalon.) Elnök: Az elleninditvány fel fog még egy­szer olvastatni. (Zaj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom