Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-390
224 S90 ' országos Ülés május 9.18?8. nyos gyakorlattal vannak szabályozva, a ministi'ii rendelet beavatkozása, nem hatáskörének íúlhágása. S ezért, t. ház, méltóztassék megfontolni, mielőtt ebben határozna. Igaza van a niinisterelnök urnák, ki azt mendja beszédének egy helyén, hogy vannak idők, midőn nem a jogot magát, de a jog és szabadság gyakorlatát ezen jog és szabadság érdekében bizonyos időre korlátozni kell. Igen is vannak idők; de hogy ezen korlátozás valóban üdvös legyen: szükséges az, hogy az ne lépjen fel önkény alakjában, hanem a nemzet által önmaga által rovassák magára, (Ugy van] a baloldalon.) A szabadság megszorítása csak akkor tűrhetetlen, ha az mások által ránk erőszakoltatik; tűrhetővé, elfogadhatóvá válik, ha a nemzet akarata önmaga szabja magára. És nem szolgálja az alkotmányos szabadság és alkotmányos állam érdekét az, a ki a szabadságot elegendő ok és alap nélkül akarja korlátozni. Mi is akarunk egy erős végrehajtó hatalmat, de az erős végrehajtó hatalom garantiáját, hatalmának biztositékát abban találjuk, hogy nem önmaga veszi önmagának erőszakosan a jogosítványokat, hanem a nemzet akaratától kapja, (Ugy vaui a balfelöl és a szélső baloldalon.) és azon ország, melynek példájára a minister ur beszéde végén hivatkozott, az az ország igen is követendő példát nyújt a nemzetnek, nyújtja azt a példát, hogy valahányszor a körülmények szükségessé tették, igen is a nemzet legyen kész mindig önön szabadságát is megszoritni; de valahányszor ezen szabadság megszorítását ürügyek alatt, vagy bármi más czélokból rá akarták kényszeríteni: akkor az a nemzet mindig ellenszegült és ezen ellenszegülése által biztosította magának az alkotmányos szabadságot. (Tetszés.) T. ház! Bevégzem beszédemet. (Halljuk! Halljuk \) A képviseleti kormány-formában a tényezők hatáskörének elkülönítése igen kényes elv. Sokat gondolkoztak arról, hogy mikép lehetne a képviseleti kormány-formában a közszabadságot biztositni a kormányzatban túlkapásai ellen ; de végre sem tudtak s nem tudhatnak erősebb biztosítékot feltalálni, mint a mi magában a parlamentnek kötelességérzetében, s azon öntudatban van, hogy ő a nemzet közszabadságainak hivatott őre és hogy ez pártkülönbség nélkül kötelessége mindenkinek. A kik a képviselői megbízást elfogadták, azok egy szent kötelességet fogadtak azzal el : őrködni meggyőződésök szerint, de őrködni minden mellék tekintet nélkül az ország közszabadságai felett, s mert elfogadták a mandátumot: képeseknek is nyilvánították magokat ezt a kötelességet teljesitni, akár mily nehézségekkel találkozzanak is különben; mert ha nem: akkor nagyon állna az, a mit Vörösmarty mondat Toldyval az ország czimerét egy bajvivásban könnyelműen koczkára tevő fiatal bajnokokra: ..Máskor pedig e szent jelnek: ha erőtök nem felel meg, békét hagyjatok, küzdjön ki mer, czimerére tüzje, kit mi végzet ére." (Élénk tetszés bal és a szélső balon.) T. ház! A képviselőház tagjainak joguk van az önön szabadságukon ejtett sérelmet elszivelni, önön szabadságuknak még jogtalan megszorítását is nyugodtan tekinteni; de a közszabadság, uraim, szent, mint az ország ezimere ós a ki annak megőrzésére vállalkozott, annak erejének is kell lenni ezen kötelességét a hogy szükséges teljesíteni ! (Hosszan tartó zajos tetszés nyilatkozatok a bal és a szélső balon.) És mert t. ház, én ugy vagyok meggyőződve, — s többen ugy vagyunk meggyőződve, — hogy szemben azon ministeri nyilatkozatta], melyre hivatkoztam, itt a legfőbb ideje, hogy a ház egyrészt kezdeményezési jogát gyakorolja, másrészt a minister eljárása felett nyilatkozzék, ón a t. háznak a következő tartalmú elleninditványt vagyok bátor elfogadás végett ajánlani: (Halljuk ! Halljuk\) Elleninditvány. Határozza el a ház: 1. hogy Pestmegye kérvénye a belügyministerhez oly kijelentéssel tétetik át, hogy a népgyűlések engedélyezése és megtartása tárgyában kiadott ministeri rendelet: miután az, a Magyarországon jogilag és tényleg fenálló gyülekezési szabadságot felfüggeszti a nélkül, hogy erre akár a törvényhozás a kormányt felhatalmazta volna, akár azt rendkívüli viszonyok alapján beállott szükséggel indokolhatná ; miután ama rendelet kibocsátásánál a közlés törvényes és szokásos módja nem tartatott meg; miután elvégre annak tartalma a gyűlést kívánó polgárokat hazai jogunkon nem alapuló magánjogi és büntetőjogi felelősségnek veti alá ; az ország alkotmányából folyó követelményeknek nem felel meg és a ház a minister eljárását helytelennek nyilvánítja; 2. hogy egy 9 tagú bizottság kiküldessék oly utasítással, hogy a gyülekezési jog gyakorlása tárgyában a szabad gyülekezési jog elvének alapján a kormány felügyeletének megóvásával egy törvényjavaslatot dolgozzon ki. Beadják: Szilágyi Dezső, Szivák Imre, Ragályi Aladár, Ohorin Ferencz, Szontagh Pál gömöri, Pulszky Ágost, Hunyady Béla, Bánhidy Béla b., Ürményi Miksa, Farkas Elek körösi, Apponyi Albert gr., Simonyi Lajos b., Miklós Gyula, Nyisztor József. (Élénk helyeslés és taps a bal és a szélső baloldalon.) Elnök: Az elleninditvány fel fog még egyszer olvastatni. (Zaj.)
