Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-390

390. országos ülés május 9.1878. 215 túlbőven, gondoskodik a büntetőtörvény. A másik pedig, hogy kötelessége a rendőri felügyelet, miután tudva levő dolog, hogy ott, a hol sok ember összejön, könnyebben van alkalom mindennemű kihágás elkövetésére. Ez ugy volt eddig és mindenütt, a hol sok ember gyűlt össze, például vásárok, búcsúk alkalmával. Ott volt a vidéken a csendbiztos a maga panduraival. Csak az a külömbség, hogy mig a vásárokat és búcsúkat nem szükséges előlegesen bejelenteni, mert azt a kalendáriumból megtudhatja a hatóság, hogy mikor tartatnak: a népgyűlések tartására vonatkozólag lehet követelni az előleges bejelentést, miután a hatóság nem tudhatja, hogy ennek tartása ezéioztatik. De ebből egyátalában nem következik az, hogy ez a bejelentés engedélylyé fajuljon, aminthogy már arra kezdik magyarázni azon közegek, akik valóban nem a legalkotmányosabb szellemű instructiókat látszanak kapni e tekintetben felsőbb helyről. Á mi a kormány rendeletének részleteit illeti, nevezetesen, a mi arra vonatkozik, hogy hány személynek kell jótállani, hogy azok felelősek minden károkért, a mit az összegyűlt nép elkövet, arra vonatkozólag emiitett t. képviselőtársaim már igen kimeritőleg nyilatkoztak. Én elismerem t. Képviselőtársaimnak érdemét, hanem azt hiszem, hogy erről sokat beszélni talán fölösleges is, mert ezek olyan dolgok, hogy valósággal inkább a Borsszem-Jankó vagy Bolond-Istókba valók; szokták adni ezen ólczlapok eféle törvényjavaslatokat, olvastam ott sokkal szellemdusabb, talán logikusabb javaslatokat, de tréfásabbat ennél valóban nem olvastam. A mi most magának Pestmegyének petitumát illeti, mely szerint törvény alkotása volna szükséges a gyülekezeti jog tárgyában, ezen kérésnek teljesítéséhez részemről nem járulhatok ; mert azok után, amiket előadni bátorkodtam, a gyülekezési jog alapja, ratiójára nézve, ezt ón tökéletesen fölöslegesnek tartom. Nem arra van itt szükség nézetem szerint, hogy törvény alkottassák, hanem igen is égető szűkség van arra, hogy azon törvényellenes helyzet, mely az ismert belügyministeri rendelet létrehozott, minél elébb megszüntettessék. Én azt hiszem, hogy a t. háznak, miután hitelesen tudomására jutott a kérvényből ennek a törvényellenes állapotnak létezése: azt tűrni egyátalában nem lehet; nem lehet tűrnie azt az anomáliát sem, hogy például Pestmegye, a melyben effectuálva van a rendelet, bizonyos statárium, ostromállapot-féle állapotba van helyezve, mig a többi megyékben e tekintetben semmi sem törtónt, s az országnak egy vidéke kivételes helyzetbe állíttatott. Ebből kifolyólag bátor leszek egy határozati javaslatot ajánlani szemben a kérvónyi bizottság véleményével, mely határozati javaslat ekópen hangzik: Határozati javaslat. A kérvónyi bizottságnak az LIV. sorjegyzék 4. számához benyújtott javaslata ellenében. Miután az állam polgárainak azon joga, rnelynélfogva gondolataikat valamint sajtó utján, ugy nyilvános gyülekezetekben való felszólalás által is közzétehetik s ennek gyakorolhatása végett gyűléseket tarthatnak, az alkotmányosság természetéből folyik s a fenálió törvényeink által eléggé biztosítva van: a kérvényben felhozott, úgynevezett gyülekezési jognak külön törvény által biztosítását vagy szabályozását a képviselőház szükségesnek nem látja Miután azonban ezen kérvényből arról győződött meg a képviselőház, hogy a belűgyminister a népgyűlések tárgyában oly rendeletet adott ki, mely az állampolgárok fentemiitett jogába ütközik; miután a belügyministernek ezen rendelet végrehajtása körül való eljárása az 1870: 42. t.-ez.-kel ellenkezik: a belügyminister a népgyűlések tárgyában kiadott rendeletnek hatályon kívül helyezésére s a törvényhatóságokkal való érintkezésénél a fenálió tőrvény és szokás szoros megtartására utasittatik. Beadják: Mocsáry Lajos, Nóvák Gusztáv, Szongoth Jakab, Csanády Sándor, Kiszely Ernő, Csávolszky Lajos, Németh Albert, Fornszek Sándor, Ragályi Nándor, Almássy Sándor. Midőn ezen javaslatomat elfogadás végett bátor volnék ajánlani, csak azon kérést legyen szabad még a t. házhoz intéznem: méltóztassék ezen ügyet azon figyelemre méltatni, melyet annak fontossága megérdemel. Igyekezzünk fentartani az alkotmányosságot, a polgári szabadságot, legalább azon szűk körben, melyben ezt tenni nem csak jogunkban, de hatalmunkban is van. Századok óta meg volt csonkítva e nemzet állami függetlensége, fel volt áldozva anyagi jóléte, de őseink mindig képesek voltak az önkormányzatot fentartani, s megtudták védeni a kormányzati önkény ellenében az egyéni szabadságot. Ennek köszönhetjük, hogy mindekkorig fenmaradtunk nemzetül, s egyedül ettől várhatjuk azt a jövőben is. (Élénk helyeslés a szélső balról.) Elnök : A határozati javaslat fel fog olvastatni. orbán Balázs jegyző [olvassa Mocsáry Lajos határozati javaslatát.) Szilágyi Dezső: T. ház! Azon ügy, melyet Pestvármegye kérvénye a ház elé hoz, nem első alkalommal képezi a t. ház megfontolásának tárgyát. Már Chorin és Helfy képviselő urak ez ügyben kérdést intéztek a ministerelnök úrhoz, és a ministerelnök ur akkori feleletét a többség tudomásul vette. De mi ezen tudomásul-vétellel az