Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-387

387. országos ülés május 6. 1878. 137 Bemutatom Heves-megye közönségének feliratát, melyben szabad királyi Arad városának a san-stefanói béke szerződés alkalmából az orosz szövetség ellen és az angol szövetség, ós Románia integritása mellett felterjesztett feliratát pártolja. Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy Boosánczy Adolf képviselő ur megrongált egészsége miatt az ülésekben meg nem jelenhetvén, egészségének helyreállítása tekintetéből hat heti szabadság idő engedélyezését kéri. (Felkiáltások : Megadjuk !) A t. ház a hat heti távollétre az engedélyt megadja. Következik a napirend, apénzügyministeriuin 1878-iki költségvetésének részletes tárgyalása. Molnár Aladár jegyző (olvassa -.) Központi igazgatás, személyi járandóságok 581.750 frt. Virava József: T. képviselőház! A pénzügyministeri költségvetés általános tárgyalása alkalmával megfogja kegyesen engedni a t. ház, és a t. kormány, hogy a pénzügyi belkormányzat nem csak téves, de ez idő szerint már veszélyes elveire, ós ezen elvek demoralisáló voltára reá mutassak, s e czólból a t. ház türelmét, habár rövid időre is igénybe vegyem. (Felkiáltások: Rangosabban !) Mindenek előtt kijelentem azonban, hogy felszólalásom nem kivan párt-szempontból kiindulni, mert kötelezve érezném magam a lefolyt évek tapasztalata alapján azonos értelemben felszólalni akkor is : ha a t. kormányt támogató képviselők sorához tartoznék. És ez igen természetes, mert a téves kormányzat súlyos voltát egyenlő mértékben érzi a t. ház és az ország minden pártja külömbsóg nélkül, kötelessége tehát e veszélyes elvek megváltoztatását, s a visszaélések eltávolítását a t. ház minden egyes tagjának sürgetni. A három év előtti két nagy országos párt egyesülésének, a mennyire azt egyénileg felfogni képes valék, egyik főczélja volt az államháztartás rendezése. Elérhetőnek véltük ezen főczélt a közösügyi egyezség előnyösebb megkötése, a kormányzat külön ágainak ezeiszerü egyszerűsítése, végre az állami jövedelmek nemzeíe-azdászati állapotunknak megfelelő fejlesztése és befizetésük okszerű biztosítása által. (Helyedé* a szélső baloldalon.) A mi a közös ügyekre vonatkozó anyagi kiegyezkedést illeti, ma a t kormányt támogató képviselőtársaim is befogják ismerni, hogy a leendő eredmény azon reménynek nem fog megfelelni, melyet az egyesült nagy országos párt államháztartásunk rendezésének ezen nem lényegtelen segédeszközébe három év előtt helyezett volt. És itt az előttem fekvő tárgytól egy pillanatra eltérőleg legyen szabad megjegyezni, hogy azok közé tartozom, a kik ugy vannak meggyőződve, miszerint a t. kormány a közösügyi anyagi kapcsolatra vonatkozó egyezkedés egész ideje alatt KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVII. KÖTET. < jóhiszemüleg járt el. ós hogy minden jogszerű követelés elejtése előtt alkudozott egész a kimerülés határáig. — És a midőn most jelzett meggyőződésemnek daczára, mind a mellett is indíttatva éreztem magam a pártból kilépni, annak az volt oka, mert az előbbi pártok egyesülésének legkiválóbb czólja a közösügyekre vonatkozó anyagi kiegyezkedós igazságos és czólszerübb megkötése volt, arra szavazott az ország összes népe, jól érezvén, hogy a 1867-ben létrejött birodalmi kettős kormányzat fenállása, fejlődése és megerősítése legnagyobb mértékben attól van feltételezve, és mert meggyőződésem szerint a t. kormánynak, mely ez alapot nemcsak elfogadta, hanem előállította, s hazánk népe által kiválólag ezen kezdeményezés miatt volt támogatva: legkomolyabb kötelessége közé tartozott visszalépni akkor, a mikor | meggyőződött, hogy jogos progranimját keresztül ! nem viszi, ós kötelessége volt megmenteni az elvet j s annak jogos kivitelét a jövőnek, nem pedig a sikamlós alkudozások terére lépve, megrendíteni magát a dualistikus alkotmányt. Ezen rövid eltérés után visszatérek a tárgyI hoz, annak ismétlése mellett, hogy azon reniényi ről — államháztartásunkat, a közösügyekre vonatI kozó jobb egyezség segedelmével is rendezhetni, \ — le kell mondanunk. A mi illeti a segédeszközök másodikát t. i. | a kormányzat külön ágainak ezeiszerü egyszerü| sitését, elismerem, hogy a t. kormány a bclkorj mányzat kiadásait kevesbítette, s hogy e téren már is elérte a lehetőség határát; hozzáteszem azonban, hogy a midőn szívós igyekezetének | daczára, ez úton az eddiginél nagyobb eredményt ! felmutatni mégsem képes, annak azon téves eljárás az oka, hogy a talált kormányzati rendszert egészben megtartva, figyelmét csak is néhány nélkülözhető gép eltávolítására, nem pedig a szóles alapokra fektetett rendszer egyszerűsítésére for; ditotta. I Minthogy pedig a pártok egyesülési prog| rammjához egyáltaljában nem tartozott oly megj takarítás elérése, mely a széles keret fentartása | miatt egyedül a belkormányzat rovására történik: | én az általam észlelt kiadások apasztását, állami jó kormányzattal összeegyeztethető megtakarításnak nem tekintem Fennmarad még az állami jövedelmek helyes ! fejlesztése, és az adó-befizetés okszerű biztosítása, I vagyis kiválólag a pénzügyministeri feladat állami megfejtése. E tekintetben is elismerem, hogy a tiszteli kormány az állam jövedelmét részint az adók emelése, és némely kártékony uj adónemek behozatala, részint az adóbehajtásnál alkalmazott administrativ önkény által nagyobbította, ami azonban az államjövedelmek helyes fejlesztését és az adó18