Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-385

385. országos ülés május 2.1878. 109 oktatási tervezet iránt véleményt mondhasson s ezt akkorra véli halasztaudónak, ha a minister által a költségjavaslatok is elő leendnek terjesztve és a t. képviselőház a bizottságot véleményadásra utasítani fogja. Helyesli különben, hogy az ország kedvezőtlenebb pénzügyi viszonyaira való iekin­b-tből a jelzett költségtételek előirányozva nincse­nek; sőt azt hiszi, hogy az ipari szakoktatás léte­sítése legalább bizonvos mérvig', a költségvetés jelenlegi keretében és pedig a rokonezóhi kiadá­sok helyes combinátiója által az államkincstár ujabb megterheltetése nélkül is eszközölhető lesz," Még csak azt vagyok bátor megemlíteni e tételnél, hogy a pénzügyi bizottság eddigi eljárás­hoz képest az idén is kérem, hogy ezen 21,625 frt két tételben állapíttassák meg specificálva, jelesül ugy, hogy bábatanodákra Pozsonyban, Nagy-Vá­radon és Nagy-Szebenben 8325 frt, — a kassai gépészeti ipartanodákra pedig 13,300 frt. Ráth Károly: T. ház! Én a pénzügyi bi­zottság t. előadója által felolvasott jelentéshez kívánok röviden hozzá szólni. Előrebocsátom min­denek előtt azt, hogy az ipariskola azon ügyek egyikét képezi, melyek itt e házban ismételve megvitattattak; oly ügy, mely a ház minden olda­lán, sőt a pénzügyi bizottságban is. — mely pedig pénzkérdések körül bizony eléggé fukarkodik, — kellő méltánylásban részesült, és mégis ez ügy­ben kellő előmenetel nem tapasztalható. Én szintúgy, mint Molnár Aladár t. képvi­selőtársam kijelentette, egyátalában nem kívánok ezen ügy akadémikus dissertatiójába bocsátkozni, nem kívánom ezen ügy fontosságát jelezni, hanem csak egy kérdéssel az igen t. pénzügyi bizottság­előadójához és egy kéréssel az igen t. minister úrhoz vagyok bátor járulni. Maga a pénzügyi bizottság felhívta a t. házat a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával, hogy utasíttassák a kormány arra, hogy az jp ar _ tanodák országos szervezetére nézve tüzetes elő­terjesztést tegyen. A t. minister ur ezen megha­gyásnak megfelelt. Majdnem másfél éven át folytak a tanácsko­zások e tárgy körül. és ezen tanácskozások eredményét az igen t. minister ur azóta, a mióta ezen jelentés kelt, be is mutatta. A szervezetre vonatkozó munkálatok tehát készek. A költségvetés melyet az országos ipartanodái szakoktatás meg­indítására a minister ur a ministertanács által a költségvetésbe felvétetni kért: ezen ügy nagy­fontosságához képest igen csekély ; mert mindössze is 25,000 forint van felvéve a mesterinas-tano­dára és egy felsőbbrangú ipartanodára szintén 25,000 frt s így összesen 50,000 forint. Ezen ügy nagyfontosságát elismeri maga a pénzügyi bizottság és a t. minister ur úgyis mint vallás­és közoktatásügyi minister, úgyis mint kereske­delmi minister minden előterjesztésében hangsú­lyozza, hogy ez az alapja, ha mi egyátalában előmozdítani akarjuk az ipar fejlődését, azon nagyszabású kereskedeleiu-politikai intézkedéseken kívül, melyek más térre tartoznak. íme ily cse­kélv összeggel állunk szemközt; és lm tekintetbe vesszük azt, hogy azon országban, mely az ipart, mint tudjuk, igen nagyszabású kereskedelem-po­litikai intézkedésekkel támogatja; ha látjuk, hogy Ausztriában nemcsak védvámokat hoznak be a mi rovásunkra, hanem nem kevesebb, mint 720,000 forint lett felvéve az ipari czélokra, és ugyanakkor mi 2o,000 forintot meg nem szavazunk oly intéz­mény életbeléptetésére, melynek fontosságát maga a ház hangsúlyozta ós melynek életbeléptetésére maga a ház utasította a kormányt: megvallom, hogy ezen körülmény nemcsak a közvetlenül ér­dekelt körökre, de mindenkire nézve, ki érzékkel bir hazánk közgazdasági fejlődése iránt, nagyon elszomorító. Nem mondok le azon reményről, hogy a nélkül hogy e részben indítványt tennék, maga a minis­ter ur is ezen nagyon határozatlan utasítás mellett módot fog találni, hogy ha már nem történhetett meg a jelen iskolai évre: legalább a jövő iskolai évre megindítható legyen az ipar-iskolai szerve­zet és talán az első magyar ipari közápíanoda végre valahára létesíttetik. Ezen észrevétel előre bocsátása után azon kérdést vagyok bátor intézni a pénzügyi bizott­ság t. előadójához, úgyis mint a pénzügyi bizott­ság tagjához: hogyan méltóztatik a pénzügyi bizottság érteni azt, hogy ezen annyira szükséges intézmény életbe léptetésére a minister a rokon czólú kiadások helyes combinátiója által az állami kincstár ujabb terheltetése nélkül is módot fog találni. Megvallom, hogy magamnak képzelni nem tudom, ha csak majdnem az egész tárczára nézve nem adunk a ministernek átruházási jogot, hogy miként lesz lehetséges ezen 25,000 frtot az egyéb czéloktói való elvonás nélkül kiszorítani. Továbbá a pénzügyi bizottság, azt látom, nagyon szivén hordja a magyar ipar-oktatás ügyét és mindég jelentést tesz e tárgyban, de nem szavaz meg egy garast sem ; holott a talán még sem oly fontosnak tartott lóversenyekre a .25,000 frtot mégis minden évben megszavazza. Azt hiszem, hogy az ipar mindenesetre meg­érdemel annyi figyelembe vételt, mint a lófuttatás. Tehát azon kérdést vagyok bátor intézni a t. elő­adó úrhoz, hogyan véli a bizottság az ily átalános utasítás mellett kivihetőnek a 25,000 frt előterem­tését ? A minister úrhoz pedig az a kérésem, hogy miután tapasztaljak, hogy nagyon szivén hordja ezen ügyet, tapasztaljuk, hogy a szakta­nácskozások eredményre vezettek, és a minister ur a ház által is utasítva lett: méltóztassék jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom