Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-385
102 385. országot* Illés május 2.1878. dolja, hogy a mostani kormány valósággal valami chauvinistikus magyar politikát követ. A költségvetés egyes részeiről most nem szólok, de nehogy többszöri felszólalással legyek kénytelen a ház tűi elmét fárasztani, egy pontot már most megemlítek, s oz vonatkozik a néptanítók nyugdíjintézetéről. A múlt évben felszólaltam e tekintetben, és kötelességem ez ma is annyival inkább, mert azon intézmény, azon törvény megalkotásánál magam is közreműködtem s ez bizonyos felelősséget ad. Ezen törvény, ezen intézmény bizonyos számitások ahipján alkottatott meg, s ha később azon számitások valótlannak, helyteleneknek fognának bizonyulni: könnyen azt lehetne mondani, hogy ne in volt solid számítása, nem volt alapos az eljárása azoknak, kik a tervet készítették; azért kénytelen vagyok valamint a moll esztendőkben ugymostis ismételni, hogy ha azon számitások nem fognak beteljesülni, sőt az államnak százezerekre mehető károkat csinálnak: akkor majd a terv készítőit fogják okozni. Holott, ha a törvény végrehajtása ugy történik, mint most, akkor e bajok bekövetkezése bizonyos. Ugyanis a nyugdíj-törvény alapját képező számításban be vannak foglalva a nyugdíjhoz szükséges befizetések 1875-től fogva. Igen természetes, ha ezt ezután vagy egyátalában nem hajtják be, vagy csak három, négy évben teszik egyszer, ha négy év múlva exequálják : ennek következése lesz először az, hogy azon szegény tanítók, kik az első esztendőben a 6, illetőleg 10-—12 forintokkal rájuk eső terhet bár nagyon nehezen, de mégis megfizethették volna, ha azt hagyják összegyűlni három, négy vagy öt évre, s azután egyszerre hajtják be, elveszik a tehenüket, ágyneműjüket: a ozél még sem lesz elérve, (Helyeslés balfelul.') Másik következése pedig az, hogy például noha .'.875-ben az összes befizetések számításba vétettek, ma 1878-ban több ezer tanítónak hátralékai szedendők még be. De mindennek nem a törvény, hanem a végrehajtás az oka. (Helyedén balfelöl.) Ha ezen tartozásokat nem fogják behajtani: akkor nem lehet csudálkozni azon, hogy azon számítások, melyekre a törvény alapíttatott, nem fognak valósulni, vagy pedig roppant zavarok lesznek, vagy mind a két eset fog beállani. És miért nem folynak be a várt összegek? Az ember azt gondolná, hogy tán az illetőknek a lefizetéstől való vonakodása szolgál okúi. Nemesak személyesen volt módom tapasztalni több helyt, hol utána néztem az illető adóhivataloknál és községeknél, hogy az illető tanító nem tudja befizetni évi járadékát, mert az adó-hivatalnok nem veszi el. Miért? Azt mondja, hogy nincs rá utasítása, nincs utasítása most 1878-ban. (Mozgás balfelöl) Én e tekintetben több esetet tudok. Tisztelettel felkérem tehát a kormányt: legyen szives valamely intézkedéssel ezen segíteni, mert a baj évről-évre nagyobb lesz (Élénk helyedét a baloldalon.) Paczolay János: T. ház! Miután előttem szólott képviselő társaim közül már többen felemlítették az alapítványok ügyét, bocsánatot kérek, hogy itt a t. minister urnák eddig követett és véleményem szerint nem helyes eljárása tekintetében felszólaljak. De mielőtt ezt tenném röviden csak azt jegyzem meg, hogy Polyt képviselő ur azon állítását, mely előadásában vörös fonalként vonul át, mintha Magyarországon a eultusminister nemzetiség ellenes politikát és eljárást követne: ezt én átalában nem hiszem és valónak nem tartom. Nem hiszem és nem tartom valószínűnek azért, mert a cultusminister az egész kormányzat tagja levén, miután az egész kormányzat nagyban a külügyekre nézve a magyar nemzetiség ellenében egy majdnem a lét megsemmisítését maga után vonó politikát követ, akkor nem tehetem fel róla sehogy sem azt, hogy kicsinyben nemzetiségek elleni politikát folytatna. (Derültség balfelöl.) Ennek előrebocsátása után magára a kérdésre áttérvén, bátor vagyok a cultusminister ur ellenében felvetni azt a kérdést, hogy a mint én tudom, a Bibics-félc alapítvány, mely Aradmegye felügyelete alá vau helyezve, az ő Felsége által eredetileg szentesitett és jóváhagyott végrendelet szerint 18ö8-ban Aradmegye által tett felterjesztés következtében ő Felsége hozzájárulása mellett az ország szegényebb családjainak fiatalsága és nevezetesen tanonezok számára létesíttetett. Aradmegye — én nem helyeslem eljárását, de — a végrendeletet ugy értelmezte, hogy akkor is a művelődés és a közművelődés ezéljainak felel meg, ha az alapítványok egy részét tanároknak, tanítóknak és más, az iskolázás terén működő hivatalnokoknak adományozza, illetőleg az azoknak való adományozásba belenyugszik. Szerintem ez ellenkezik a végrendelettel, de az ő felfogásuk szerint helyes eljárást követtek el akkor, midőn belenyugodtak abba, hogy az alapítvány 40 D / 0-jéből évenként 40 tanoncz 210 frtnyi ösztöndíjjal láttassák el, 15,000 frt pedig évenként tanároknak, tanítóknak s egyéb a tanterén működőknek adományoztassék. Ez megtörténvén, Arad városában egy Lyceum építéséhez fogtak, és a mint tudom, a Lyceum nem lévén felekezetinek declarálva, a minisierium részéről kimondatott, hogy az nem községi iskola. (hlleiimo)idás) A leiratban benne vau, és ha méltóztatik kívánni, Aradmegye végzésével fogok szolgálni az iránt, hogy ez közös iskola és nem felekezeti iskola. Ennélfogva az iskola létesítése és fentartása mindenesetre az államnak, semmi esetre pedig az alapitánynak, mely más czólra
