Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-385
885. országos ülés május 2. 1878. 103 létesíttetett, kötelessége. Most azonban a körülmények ugy fordultak, nem akarom mondani, hogy helytelen gazdálkodás következtében, hanem elfogadom azon indokot, mely a minister ur leiratában van, iiogy megdrágultak az építési szerek, de az még sem tehető fel, hogy négyszeresen anyi volna a költség mint ez előtt volt. Hogy oly középitészeti hivatal, mely oly számítást csinál, hogy a tényleg kiadott összeg négyszeresen meghaladja az előirányzatot, menynyire érdemli meg a bizalmat és az alkalmazást: annak megítélését a közönségre bízom. De elfogadom a minister urnák állításom ellenében tett azon megjegyzését, hogy ez nem közös iskola. Hanem közös iskola is: nagyon szeretném tudni, honnan lehet következtetni a ministeriuinnak azon jogát, hogy éppen a Bibics-fóle alapítvány tartozzék ezen felekezeti iskola építési költségeit fedezni. Mert ha felekezeti iskola, akkor az illető felekezet hivei tartoznak az ezen intézet felállítására szükséges költségekről okvetetlenül gondosgodni; ha pedig nem felekezeti iskola, a mint a ministerium leiratában foglaltatik: akkor mint nem felekezeti iskolának felállítása, ha azt szükségesnek, s a közművelődésre nézve elkerülhetetlennek tartjuk, az államot terheli, de semmi esetre sem lehet kötelessége felállítani az intézetet egy részről a magán nemzetségekből , más részről az állam polgárai gyermekeinek könyebb nevoltethetése tekintetéből alapított iskolai ösztöndijalapnak. (Helyeslés bal/elől.) Ez én előttem tiszta dolog. Aradmegye, midőn a t. pénzügyministerium tudtára adta a közönségnek, hogy jóval felül vannak haladva azon építési összegek, melyek tervezve voltak, s ;tzt méltóztatott kisegítőül elrendelni, hogy 20 ösztöndíj fordíttassák az építési költségekre, felirt az országgyűléshez. Már ha igaz az, hogy a magyarországi alapítványok az 1S23. — gondolom 1 6-ik t.-ez. értelmében az alapítók szándéka szerint kezelendő: akkor meg nem foghatom, hogy miként lehessen egy magán alapítványból az állam mulasztását pótolni. E tekintetből, amint mondáin. Aradmegye közönsége, mely az alapítvány felügyeletére van hivatva, feliratot intézett a nagyméltóságú közoktatásügyi ministeriumhoz, de a nagyméltóságú közoktatásügyi ministerium, (Derültség.) daczára annak, hogy volt minister Pauler ur kijelentette, hogy fog gondoskodni arról, hogy ezen iskola építésének költségei, melynek felépítése az államnak kötelességében áll, más jövedelemből pótoltassanak : - mostanáig is ragaszkodik azon törvényellenes rendeletéhez, hogy 20 ösztöndíj confiscáltassék, s az építési költségek fedezésére fordittassék. Aradmegye felirata ily módon nem vezetvén sikerre, kérvónynyel járult az országgyűléshez melyben a ministerium eljárását panaszolván, felkérte az országgyűlést, hogy intézkedjék, miszerint ezen alapítvány az alapitó szándéka szerint kezeltessék. Mikor ezen kérvény az országgyűlés elé terjesztetett, a t minister ur azt méltóztatott mintegy feleletül előterjeszteni, hogy e tekintetben végelhatározás még nem történt, s hogy újonnan kikérte Aradmegye véleményét, s a végleges intézkedés csak a megye felterjesztése után fog megtörténni. Miután ezen alapítvány ügyében az országban különböző vidékek érdekelve vannak, a melyek szintén kívánják tudni, hogy a t. minister ur miként méltóztatott ezen sok ideig függőben volt ügyet elintézni : én fölkérem a t. minister urat, hogy ha nem ugy vannak, amint nekem az érdeklettek érdekéből szerencsém vagy szerencsétlenségem volt előadni, méltóztassék, — miután e tárgy a ház intézkedése által a t. ministeriumhoz lett utasítva, — méltóztassék azon kedvező elintézés iránt, amely a 40 ösztöndíj fentartását elrendeli, rövid szóval nyilvánítani, hogy mind Aradmegye, közönsége, mind az egyesek megnyugvást nyerjenek a minister ur előadásából. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az előttem mondottakra néhány megjegyzést tegyek. Különösen Molnár Aladár t. képviselő ur megtámadván Polyt képviselő ur felszólalását, jónak tartotta fegyverét ellenem fordítani és oda nyilatkozni, hogy a kormány épen semmit sem tesz a magyar cultura és nemzetiség érdekében, vagy olyan fólrenuszabályokhoz nyúl, melyek az illető vidék lakosait felingerlik. Ezt megjegyzés nélkül nem hagyhatom. Hivatkozott arra, hogy némely felföldi gymnasium bezáratása nem a kormány érdeme. Én csak sajnálom, hogy a kormány kénytelen volt azon aymnasiumokat bezáratni, mert azon érdemre, hogy iskolákat bezárassak, vágyni egyátalában nem vagyok hajlandó. (Helyeslés a középen.) Más részről a t. képviselő ur igen jól tudhatja, hogy épen azon iskolák helyébe akartam ujakat felállítani, az arra szükségelt költséget fel is vettem a költségvetésbe, de a képviselőház épen financiális szempontból azon költséget nem szavazván meg. nem voltam azon helyzetben, hogy azon gymnasiumokat felállítsam. Egyébiránt méltóztassék a mappát vagy az iskolák jegyzékét megtekinteni, meg fog győzőim, hogy a felföldön igen sok gymnasium van, a melynek tanítási nyelve a magyar; ugy hogy a felföldön eziránt absohite kifogás nem lehet. Felhozatott azon panasz, hogy a népiskolákban a magyar nyelv nem taníttatik. Erre nézve már a múltkor nyilatkoztam, hogy mindenütt, ahol olyan tanító van, aki magyarul tud, ott taníttatik a magyar nyelv. De sajnálattal be kell vallanom azt, hogy ezen rögtönözve nem tudok segíteni, inert ez társarialmi állapotaink következése,
