Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-360

66 360. országos ülés február 26. 1878. Ez tökéletesen olyan, mintha összefoglalnánk j a uuzanemeket a zabnemekkel és azt mondanánk a szemes termények ára 2—8 fit ós e szerint az átlag 3—4 írtban állapittatik meg. Hogy ennek gyakorlati értéke nincs, az természetes; gyakor­lati értéke csak ugy lehetne, hogy különböző téte­lek combináltatnának, ha az mondatnék, hogy ezen kategóriából ennyi mázsa hozatik be, ennek ennyi a vámja, a másik kategóriába esik ennyi mázsa ennek a vámja ennyi frt és az ilyen eljárás alap­ján az eredményt hasonlítsuk össze. Akkor nem tudom, hogy meg fog-e az átlag a practikus czél­nak felelni, de a theoretikns czélnak mindenesetre megfelel; de azon számitások, amelyek a ház elé lettek terjesztve, egyáltalában semmi jelentőséggel nem birnak és nem tudom : mire van tulajdonké­pen számítva. Mert azon kérdés, hogy a pilot, vagy más posztónak vámja mily magas, és hogy azt mily szempontból kell megité'ni. arra semmi befolyással nem lehet, hogy a merino. vagy más gyapjaozikk milyen vám alá esik. Eset'eg egy kategóriába sorozni és ebből egy mesterséges átla­got vonni lehet, de ebből az iparra való határt kiszá­mítani nem lehet. És ezen átlagfe's?ámitást ré- j szemről irányadónak el nem fogadom. Miután meggyőződésem szerint sem a fogyssztókörönség érdeke, de még sok tekintetben az ipar érdeke sem követeli meg ezt a merőben kizárólagos rend­szert, a mi épen a tarifa ezen tételeiben jelentke­zik, részemről Apponyi Albert gróf t. képviselő ur indítványához járulok. B. Simonyi Lajos: T. ház! legkevésbé! sem akarom tagadni azt, hogy az osztrák gyapjú- i kelme gyárakban a Magyarországban termelt gyapjú ! most némi részben nagyobb mennyiségben fo- j gyasztatik, hanem semmi esetre sem fogyasztatik I oly nagy mennyiségben, mint ott a gyapjú-kelme termelés növekedett, mert tudjuk, hogy ami azon gyapjúáruk mennyiségét illeti, az osztrák gyárak j a magyar piaczot körülbelől 80%-tel uralják, — én , kétségbe merem vonni, hogy 80°/ 0 magyar gyapjú dolgoztatik fel az osztrák gyárakban. Az ínén t. ministeri tanácsos ur azt mondta, hogy a brúnni gyárak igyekeznek ugyan magukat a magyar gyapjú alul emanczipálni; itt ezen java- j solt vámtariffa által az ellenkező akar eléretni | Magyarországra nézve. t. i. az akar eléretni, hogy j a magyar fogyasztó a brünni gyárak termelésétől , magát ne emanczipálhassa. Itt tehát az ellenkező irány követtetik. Amint megadatik a lehetőség a \ brünni gyárosnak, hogy a magyar gyapjútól ma- ! gát emanczipálja, ellenkezőleg nem adatik meg a magyar fogyasztónak, hogy magát emanczipálja a brünni gyárak termelésétől. A t. ministertanácsos ur azt mondta, hogy nehéz definiálni, hogy mi a tiszta gyapjúból ké­szült kelme, mi pedig oly kelme, mely keverve i van, és erre nézve egy nyilatkozatot koozkáztatott, melyet bátor vagyok határozottan tagadni. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy ma már tiszta gyapjú-kelme alig létezik. Az én nézetem szerint nemcsak kevés, hanem a finom gyapjú-kelmék túlnyomó nagy része tiszta gyapjúból készül. Azt mondja az igen t. minister­tanácsos ur, hogy nagyon nehéz megismerni a mungo és schoddi keveréket. Ezt bátor vagyok kétsógbevonni. Igaz, vannak oly kelmék, melyek­nél igen ügyesen vannak ezen anyagok belekeverve a szőtt és fonott gyapjú-kelmébe, de nagyobb része olyan, melynél az könnyen megismerhető, mert a lánczfonal pamutból van, és arra kallóz­taíik, azután azon tósztaszerü anyag, mely mungó vagy schoddiból áll. Azon ellenvetésre, hogy azon ujabb megvámo­lás, melyet gr. Apponyi t. képviselőtársam ezól­zott, nagyon complicált, igen találóan megfelelt már Pulszky t. képviselőtársam, hogy a mint va­lami előnyösnek tűnik fel azon czélra, melyet elérni szándékolnak: akkor nem ismernek semmiféle com­plicátiót; de a mint bizonyos hátránynyal jár : mindjárt sok a nehézség. Én ennek illustrálására nem akarok messziről vett példákat fölhozni, hanem csakis azt, a mi ezen tarifában már megsza­vaztatott, és pedig a pamutkelméknél, hol ki van mondva, hogy 50 milliméternyi pamutkelmében, ha 50 szálnál finomabb, legföllebb 38 szálon, ha pedig másféle szálakból szövetett, akkor finom kelmét képez. Hol kell ennél complicáltabb meg­vámol ás, hol az illető czikket ki kell vágni, és mikroscoppal megnézni. De természetes, itt nincs complicatió, nincs nehézség, mert az illetőknek malmára hajtja a vizet. Pulszky képviselő ur kimutatta, hogy meny­nyire csalékonyak az átlag-árak; de kimondom, hogy némileg természetesnek találom, hogy a kor­mány itt átlagárakat hoz fel, mert ha nem átlag­árakat hozna fel, akkor mivel indokolná e törvényja­vaslatot. Az átlag-árakra nézve csupán azt jegyzem meg, hogy mi, kik ezen javaslatát megtámadjuk, nem átlag-árakat emiitünk. Igaz, hogy apilotnál előfordul, hogy talán 30% értékvám van rá kivetve, de van pl. o. az unión és pilot könnyebb fajtájú áruknak nagyobbrósze, hol egyes igen nagy fogyasztásnak örvendő czikkeknéi 50—60% a vámemelés. Ez oly exorbitans emelés, melyet csak azok szavazhat­nak meg, akik mindent készek elfogadni. Azt mondja az igen t. ministertanácsos ur, hogy gr. Apponyi szándéka valósittatik, ha mi ezen tarifát elfogadjuk. Azt hiszem éppen ellen­kezője történnék, mert gr. Apponyi t. képviselő­társam, a mint indítványából megértettem, nem a súlyra akarja fektetni a megvámolásf, hanem ugy a mint az illető kelme egészen gyapjúból, vagy pamuttal keverten van kiállítva, a mint ez ratio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom