Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-359
S&9. orezigoi Kié* február 2S. 18?*. 49 szemben, melyek az arany behozatalát sürgetik, eltűnő kicsinység. Ez utóbbi okok fontosságánál fogva kérem a t. házat, méltóztassék e §-t elfogadni. Én sokkal inkább-inkább értem azon embert, ki azt mondja: nekem ezen tarifák az arany agio pillanatnyi állásánál fogva is magasak, szállítsuk le azokat, mint azt, ki az a/any helyett az ezüstöt akarja ma stabilizálni; főleg nem értem pedig Kautz képviselő urat, ki sokkal inkább^barátja az arany valutának mint én magam. (Élénk helyeslés a középen?) Ráth Károly: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy Kautz képviselő urnák igen kimerítő beszéde után néhány rövid észrevételt tehessek a t. pénzügyminister ur felszólalására. A t. pénzügyminister ur a fogyasztók megterheltetésére nézve méltóztatott utalni azon beszédekre, melyeket az általános vita alkalmával állítólag e tárgyban is tartott. Mi a. fogyasztás megtérhéltetését minden vámfelemelésnél egyáltalában, mely most terveztetik és ennélfogva azon vámfelemelésnél is, mely okvetlenül be fog állani az aranyvám behozatala folytán, mondom a fogyasztásnak ezen ujabb tervezett megterheltetésére nézve bátor vagyok ismét mindazon érvekre utalni, melyek ezen oldalon felhozattak s miután a t. minister ur nem 1 észletezte saját érveit: azt hiszem, nem szükséges hogy mindazt, a mi itt a vámfelemelésre nézve elmondatott — bárcsak röviden is — ujolag jeleznem. (Helyeslés a baloldalon.) Van azonban a t. minister urnák egy érve, melyet a gyakorlat szempontjából mérlegelni 1 , megvallom, képes nem vagyok. Azt méltóztatott ugyanis mondani — és ez az indokolásban is felbozatik, — hogy ha mi az arany vámokat behozzuk : az állam a maga fizetéseit könnyebben fogja teljesíthetni, miután a minister ur kijelentése szerint is az arány az arany- és ezüst fizetések közt sokkal nagyobb, mint a mekkorának azt Kautz t. képviselő társam állította. Én a különbséget gyenge felfogásommal belátni képes nem vagyok, hogy akkor, midőn az osztrák-magyar monarchiában, tehát Magyarországon is az arany kizárólag az importeur által fog bevásároltatni, miután bármiként állapítjuk is meg a vámokat, azért az arany a külföldről behozatni nem fog, és nem látok az arany értékére nézve különbséget abban, ha évenként 10 milliónyi aranyat a minister ur vásárol be. vagy ha az successive a lakosság által szolgáltatik be. Megvagyok győződve, hogy akár a két kormány fogja az arany összegeket a szükséges fizetésekre beszerezni, akár vámok utján az importeurök, a fogyasztók vagy a kereskedők fogják azokat beszerezni: ez az aranynak, körülbelül ugyanazon agióját fogja állandósítani. De kérdem : KÉPV H. NAPLÓ 1875-78 XVI. KÖTET. vajon 1867|8-ban, midőn a Németországgal kötött vámszerződés és az angol pótconventió megállapítása alkalmával az agio 18—'20"/ 0 volt, comtempláltatott-e akkor, hogy ezen agio állandóan fen fog állani és nem szándékoltatott-e a valuta helyreállítása ? Vajon azok, a kik azon szerződést megkötötték: nem számitottak-e arra, hogy az agio le fog szállíttatni és a gazdasági politikának irányzata nem az volt-e akkor, hogy a vámok esetleg minden agio nélkül is fizettessenek? Én azt, hogy akkor vagy akár a 70-es években is az ezüstagió sokkal magasabb volt mint jelenleg, az akkori vámpolitikával kapcsolatba hozni nem vagyok képes. És itt egy, nézetem szerint igen nagy következetlenségre vagyok bátor _ utalni szemben az arany vámok behozatalával. Én azt hiszem, ho^y ezen tariffával szemben itt öntudatos vámpolitikáról szólani egyáltalában nem lehet, miután a tariffában valamely rendszert hiába keresünk ; de ha arról van szó, a mi itt oly sokszor mondatik, hogy mi azért, hogy a correlatiot Németországgal és más államokkal helyreállítsuk, egyenletessé teszszükezen vámtarifában a vámfelemeléseket financiális szempontból, bátor vagyok kérdezni: ha vannak-e itt egyátalában vám-gazdasági politikai szempontok? ha mi legalább 10—15°/ 0 dg felemeljük a vámokat általában a mostani status quohoz képest: miért tartjuk fen az összes vámmentes czikkeket ? Tudom, hogy a semmit nem lehet 15°/ 0 agioval felemelni: ha van vámpolitikánk ós gazdasági politikánk, a következetesség azt hozza magával, hogy a vámmentes czikkek némely része helyébe igen. csekély, de mégis 10—15°/ 0 vámfelemelésnek megfelelő vámokat állapítsunk meg. Következetességről tehát gazdasági szempontból itt egyátalán nem lehet szó. Még csak egyet vagyok bátor megjegyezni. Németországban igenis szintén az aranyvámok lettek behozva. Nem akarok reflectálni arra, a mit Kautz képviselő ur hozott fel Oroszország és Észak-Amerikára nézve, mily hatás észlelhető ott, s vajon ott ezen aranyvám fentartatott-e vagy sem. De meg van engedve azon kérdés, hogy vajon Németországban az aranyvaluta ideje előtt voltak-e az aranyvámok ? Én tehát azt a consecpientiát, hogy nekünk azért kell behozni az aranyvámokat, mert Németországban, vagy más államban aranyvaluta van : nem fogadhatom el. Döntő reánk nézve az, hogy miután ezen uj tarifa Magyarország fogyasztását igen jelentékenyen terheli, miután Magyarország kénytelen lesz Ausztria egyes iparágai javára igen súlyos áldozatokat viselni, nem fogadhatjuk el azt, hogy Ausztria és Magyarország nem iparos lakossága még ezen felül is megterheltessék, s már csak ezen főszempontnál fogva is, részemről ezen czikket nem fogadhatom el, s hozzájárulok Kautz Gyula képviselő ur indítványához. {Helyeslés bal felöl.)
