Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-379

879 országos ülés ápril $. 1878. 385 épen ugy, mint minden más általa elismert vallásfelekezetre nézve teszi, — lelkészeit és tanítóit a választói és választhatási joggal felruházza. Hozzá tehetem, hogy akkor, midőn a zsidó lelkészek által kiállított anyakönyvi kivonatok közhitelességü okiratoknak ismertetnek el, a melyeknek meghamisítása közhivatali okiratok meghamisítását képezi: lehet-e azt mondani, hogy az a vallás, mely mint olyan, közhitelességü hivatalos okiratok kiállítására jogosítva van, hogy az a vallás nincs az állam által elismerve? Én attól tartok, hogy a képviselő urak a lelkiismereti szabadság iránti magas érzete érvelésében a valóság vonalán tulragadta: mert különben lehetetlen, hogy észre ne vette volna, hogy ezen cselekvényekben, és a fontos intézkedések e sorában az elismerésnek a lehető legnagyobb nyilvánulása rejlik. {Helyeslés.) Azt méltóztatott a képviselő urnák mondani: igaz. hogy a zsidókra nézve a minister más meggyőződésben van, mint ő; de ha nem fogadtatik el a „fenálló" szó és feleseréltetik „az állam által elismert" kifejezéssel: ki kezeskedik, hogy a bíróságok szintén ezen értelemben magyarázzák a törvényt, mert a bíróságot nem kötelezi semmi más. mint a törvény. Eészben igaza van a képviselő urnák, részben nincs. Azon értelem, a melyben valamely törvény, vagy a törvénynek valamely intézkedése elfogadtatik; azon hivatalos magyarázat, mely valamely szónak tulajdoníttatik, ha az a magyarázat a törvényhozás többsége által elfogadtatik : az minden körülmények közt, ha nem is képez törvényt, de igen is képezi a törvénymagyarázásnak egyik legjelentékenyebb és hivatalos kutforrását. S hogy ezt példával illustráljam, bátor vagyok a képviselő urat, a ki különben is igen jártas a franczia szabadságmozgalom történetében, egy incidensre emlékeztetni a képviselő urat, mely a mint tudom, egy igen érdemleges dologban 1834-ben Franciaországban ugy az alsó kamrában, mint a paire-ek házában ép a gyülekezeti jogra vonatkozólag felmerült. A minister egy hozzá intézett kérdésre nézve egy nyilatkozatot tett a törvény értelmezésére vonatkozólag. Ezen értelmezés ellen nem lóvén senkinek kifogása, a törvényjavaslat az alsóház által elfogadtatott. A főrendiház előadója, Girod, midőn ellenvetés tétetett, következőleg nyilatkozott épen e kérdésre vonatkozólag: „Si cetté déclaration surabondante n'est pas la loi mérne, elle en forme du moins le commentaire ofíiciel et inséperable. O'est sous sa foi que 1' artiele a été adopté par 1' autre chambre, qu'il pourra 1' étre par vous, et il n'est pas á craindre qu' un tribunal en Francé refuse de 1' entendre ainsi." KÉPV. fi. NAPLÓ 1875-78. XVI. KÖTET. „Ha ezen nyilatkozat nem is maga a törvény, de mindenesetre a törvénynek hivatalos és eiválaszthatlan commentárát képezi. Ezen nyilatkozat hitelére fogadtatott el ezen czikk a másik ház által; ezen hitelre fogadhatják el önök is, és nem kell attól tartani, hogy legyen Francziaországban törvényszék, mely azt más értelemben fogná magyarázni." Méltóztatnak látni, hogy nem épen oly jelentéktelen azon értelmezés, mely valamely törvény lényeges szavának hivatalos részről tulajdoníttatik ; mert ha valamely törvényjavaslat ilynemű értelmezése ellen hang nem emelkedik, akkor a szóval együtt, mely a szövegben van, elfogadottnak tekintetik a commentár is, a magyarázat is, mely annak ilyképen adatott. És igy, ámbár azon kérdés, hogy a zsidóknak vallása az elismert vallások közé tartozik, semminemű hivatalos commentárt az előadottak után nem igényel; de ha igényelne, a minister ur azon nyilatkozata, melyet erre vonatkozólag tett: minden esetre olyan, hogy az ezen kifejezésnek commentárát képezi, és nincs mit tartani tőle — ismétlem én is — hogy akadjon Magyarországban bármely törvényszék, mely törvényszék a zsidókat nem a törvényesen elismert vallások közé sorolandónak találná. (Helyesen). Egészen más értelemben kívánja a t. képviselő ur elfogadtatni most a „fenálló" szót, mint a mely értelemben azt elfogadta a képviselőház jogügyi bizottsága, s mint a mely értelemhez hallgatag hozzá járult maga az igen t. képviselőház is. A t. képviselő ur ma a „fennálló" szónak oly értelmet tulajdonit, (Halljuk!) hogy az állam oltalmaz minden vallást azért, mert fennáll. Ha holnap keletkezik bármely vallás és legyen annak szertartása bármilyen, legyen annak hitágazata bármilyen: az állam azért, mert azon vallás fennáll, a vallást oltalmazni tartozik. Bocsánatot kérek, ez nem volt mondva. Ezen értelemben nem magyaráztathatott ez sem a jogügyi bizottság által, sem a képviselőház ezen értelmezést nem fogadta el. Elismerem én azt, hogy a lelkiismereti szabadsághoz az államnak nyúlnia nem szabad; de méltóztassanak megtenni a különbséget — melyet civilisált Európában mindenütt, sőt Amerikában is megtettek — a lelkiismereti szabadság és valamely vallás szertartásának nyilvános gyakorolhatása között. Ez két külön fogalom. Ha ma meghozatik a vallási törvény : merem állítani, hogy oly tág értelemben nem fog az alkottatni, hogy mindenki már azért, mert valamely ágazatot, valamely tant vallási tannak tart: ugyanazon tan mellett nyilvános gyülekezeteket, nyilvános vallási szertartásokat tartani jogosítva legyen. A lelkiismereti szabadság oltalmazva lehet és kivánom is, hogy oltalmazva legven. A házi isteni 49