Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-379
379. országos Illés ápril 8.1878. 373 keinek rovására működik, mert e kormány a vereségek egész hosszú sora által lett nevezetessé, s mert sem a szerződések erejének, sem a jog tiszteletének, sem a nemzeti érdekek védelmének nem tud érvényt szerezni ; ily kormánynak, melynél drágábbat, roszabbat és gyűlöltebbet nem mutat fel lefolyt évtizedünk, ily kormánynak költségvetését még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el, hanem pártolom Helfy képviselőtársam által benyújtott^ s általam is elfogadott határozati javaslatot. (Élénk helyedét a széhö baloldalon.") Elnök: Szólásra senki sern lévén feljegyezve, az általános vitatkozást bezártnak jelentem ki. Szólási joggal birnak még az előadó és az elleninditvány beadó. Ordódy Pál: T. képviselőház! (Fölkiáltások : Eláll! Eláll! Halljuk!) Ha méltóztatnak megengedni, pár szóval leszek bátor a közelebbi napokban előadottakra válaszolni. (Halljuk \) Az előttem szólott t. képviselő ur előadása fonalát nem követhetem. Én a pénzügyi bizottságtól sem a közösügyek kérdésére, sem a vámszövetség kérdésére, sem a bankadósságra, sem a török háborúra nézve megbízást nem vettem. (Tetszés a középen) Meg méltóztatik tehát engedni a nagyon t. képviselő ur, ha az ő előadására e részben nem reflectálok. A költségvetés részletei ellen általában oly sok ellenvetés tétetett, hogy — megvallom t. ház — a tárgynak halmaza, hogy ugy mondjam, zavarba hoz, mert ha minden ellenvetésre részletesen akarnék válaszolni, akkor a részletes tárgyalást kellene anticipálnom, ezt pedig a t. háznak nagy nntatása nélkül talán nem tehetném. Ennél fogva csak a legfőbbekre kívánok szorítkozni, melyek a költségvetés ellen felhozattak. (Halljuk! a középen). Mindenekelőtt méltóztassanak megengedni , hogy arra reflectáljak, a mi a pénzügyi bizottság jelentése ellen felhozatott. (Halljuk!) A mit Helfy t. képviselő ur az előadó személyére nézve fölhozni méltóztatott, arra a pénzügyi bizottság mélyen t. elnöke már megfelelt. De fölhozatott az is, hogy a pénzügyi bizottság nem jelölte ki jelentésében a módokat és eszközöket, a melyekkel a hiány jövőre nézve csökkenthető, illetőleg megszüntethető. Erre nézve tehát bátor vagyok azt mondani, hogy a pénzügyi bizottság nem volt azon helyzetben, hogy a jövőre nézve ezúttal javaslatokat tehessen: nem azért, mert egyrészt addig, mig a pénzügyi viszonyokkal oly szoros összeköttetésben lé vő kiegyezési kérdések el nem dőlnek, addig a kiindulási alap hiányos; e hiányos alap mellett pedig a jövőre nézve nem lehetett javaslatot tenni. Másrészről pedig azért nem tett javaslatot a jövőre nézve, mert addig, meddig a keleti bonyodalmak következtében ugy szólván a béke és háború kérdése Európa politikai állapota felett függőben van, addig a jövőre nézve azt hiszem, minden combinatió hiu. A mi a jelen helyzetet illeti, t. ház, az 1878. évi költségvetés a helyzetet világosan illustrálja — a javulást — ha ugy szabad magamat kifejeznem — kézzel foghatólag bizonyítja, s hogy a javulás való, azt a költségvetés alapossága kétségtelenné teszi. Miben áll ennek alapossága? Nem abban. hogy akár az 1876. akár az 1877-iki eredményeket egyszerűen kiírja bevételi részében, hanem abban, hogy számba véve a körülményeket, melyek a bevételek emelkedésére vagy leszállítására befolytak: az 1876. és 1877-iki eredmények alapján tétessék meg az előirányzat. S ez így is történt. A költségvetés azt mutatja, hogy a pénzügyi tárczában, mely tárcza tulajdonkópen a bevételek legnagyobb részét foglalja magában, a bevétel, igaz 3 millióval többel vannak előirányozva, mint 1877-ben, de ha megnézzük a kezelési kimutatást 1877-ről, e bevételek a tényleges eredménynél, mely 1877-ben nyilvánult 3 millió egynehány százezerrel alacsonyabban vannak felvéve. Így van ez a pénzügyi tárcza bevételeinél, így van ez a postánál, távirdánál, így a lótenyészintézeteknél. E három jövedelmi ág együtt véve 9 millió bevételt mutat ós a többlet, mely az 1877-iki eredményekhez képest a költségvetésbe fel van véve: csak 57,000, holott maga a posta 104,000rel több bevételt eredményezett 1877-ben, mint előirányozva volt. a távírda is 50.000-rel többet, és a lótenyészintózetek legfölebb 40,000 frttal maradtak az előirányzat mögött. Azt méltóztatott mondani a t. képviselő uraknak, a kik megtámadták a költségvetést, hogy ha van is javulás: e javulás nem oly nagy, mint a költségvetés tanúsítja, mert a hiány azért mégis 30 millió. Es arra fölhozták a dohányjövedéket, lottojövedéket, államjószágokat, bélyegilletéket, s azt mondják, hogy azok mind kevesebb jövedelmet fognak hozni, mint a mennyi elő van irányozva. Szabad legyen itt is számokra hivatkozni, miután számokkal támadtatott meg a költségvetés. A dohányjövedék 1875-ben tényleg behozott 25.600,000 frtot, 1876ban 27.600,000 frtot 1877-ben 28.100,000 frtot, s most előirányozva van 27.500,000 frt. A lottó tényleges eredménye 1875-ben volt 4.068,000 frt, 1876-ban 4.200,000 frt, 1877-ben 4.280,000 frt, s most előirányozva van 4.153,000 forint. Az államjószágok 1875-ben tényleg behoztak 4.627,000 frtot, 1876-ban 4 170,000 frtot, 1877ben 4.950,000 frtot s most előirányozva van 4.866,000 frt. Tehát mindegyik jóval alantabb, mint a tényleges eredmények bizonyítják. Az erdők előirányzata nem emeltetett, sőt leszállittatott az 1874-iki színvonalra.
