Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-379

374 379. országos ülés ápril 8. 1878. A bélyeg ós illetéknél együttvéve volt a tényleges eredmény 1876-ban 20.805,000 írt, 1877-ben 22.460,000 frt, most előirányozva van 21.900,000 frt. De nem folytatom t. ház e számok felsoro­lását. Azt hiszem, szabad lesz megjegyeznem, hogy midőn akkor a bevételi ágaknál a tényekre hivat­koztam, addig azon t. képviselő urak, kik azt mondták, hogy a hiány mégis 30 millió lesz, azt semmi ténynyel nem bizonyították. Azt mondják t. ház, hogy a javulás meg van bizonyos mértékig, de nem áll arányban az áldo­zatokkal, melyeket a nemzet a hiány megszünte­tésére hozott. Lukács Béla t. barátom azt mondja, hogy annyival kellett apadnia a hiánynak 1874­hez képest, a mennyivel több volt a bevétel 1878­ban és kevesebb volt a kiadás. Tökéletesen áll: a hiánynak javulni kell azon arányban, a mennyi­vel többet veszünk be és mennyivel kevesebbet adunk ki. Számítást is tett: azt mondja, 30 millió­val többet veszünk be, 20 millióval kevesebbet ruházunk be, ez tesz 50 miliót; 60 millió volt a hiány, tehát kellene lenni a hiánynak 10 millió­nak. (Zaj). Talán szabad lesz e számítást kissé reetifi­cálnom, s remélem, hogy akkor meg fog győ­ződni t. barátom, hogy számítása kissé hiányos. (Nagy zaj). Elnök: Ha a t, ház figyelemmel nem akarja hallgatni a t. előadó urat, kár a tanácskozást folytatni. Kérem a t. házat, méltóztassék csendes­ségben lenni. (Helyeslés). Ordódy Pál előadó: A t. képviselő ur az 1874-iki zárszámadásra hivatkozott s így annak adatait fogom felhasználni. Ha az 1874-iki zárszá­madást azon alapra fektetjük, a melyen az 1878­iki előirányzat van, t. i. a rendkívüli kiadásokból és bevételekből az illető tételeket hozzáadjuk a rendes kiadások és bevételek közé, valamint a hitel-müveletekből is lehúzzuk azon összegeket, a melyek az 1874-iki zárszámadásban tulajdon­képi jövedelmet nem képeznek, hanem a kölcsö­nök maradványait foglalják magukban: akkor volt 1874-ben a rendes bevétel 185 millió, 1878-ban a rendes bevétel 213 millió, tehát 28 millióval több. Szintúgy a kiadásoknál is; ha az 1874-iki összes kiadást a 247 milliót vesszük s levonjuk belőle azt, a mi 1874-ben rendes kiadást képez, t. i. 226 milliót, akkor marad 21 millió forint, a mely átmeneti és beruházási kiadásokra költetett 1874-ben. De hát ez a 21 millió forint tulajdon­kép nem képez többletet a beruházásoknál és át­meneti kiadásoknál 1878. irányában; mert ha azt akarjuk tudni, mennyivel kevesebbet ruháztunk be 1874-ben mint 1878-ban : le kell vonni azon be­ruházási és átmeneti kiadásokat, melyeket 1878­ban teszünk, és melyek 7 millió néhány 100,000 forintot tesznek; marad tehát akkor a 21 millió átmeneti és beruházási költségből 1874-ről 13 millió és 600,000 néhány ezer forint, melylyel az az 1878-ik évi átmeneti és beruházási költséget meghaladja. A 28 és 13 millió együtt véve tesz 41 millió frtot, tehát 28 millióval többet veszünk be, 13 millió néhány százezerrel kevesebbet adunk ki; ez tesz 41 millió frt bevételt, És, ha méltóztatnak ezt levonni a 61 milliónyi deficitből, mely 1874­ben volt : kitűnik, hogy a deficitnek 1878-ban 19—20 milliónak kellene lenni, és a deficit a költségvetés szerint 18 millió egy néhány száz­ezer forintot tesz. Már most, ha meg méltóztatik engedni t t. ház, még bátor volnék arra is reílectálni, hogy mi azon 28 millió bevételi többletből azon összeg, mely _ tulajdonképen az adók emeléséből szárma­zik. És itt mindenekelőtt le kell vonni az adóhá­tralékokat, melyek 1878-ban 3 millióval vannak előirányozva; 1874-ben pedig semmi sem jött be belőlök, s melyek tulajdonképen nem adófelemelést képeznek. Le kell vonni továbbá a pénzügyi tár­ezának egyéb jövedelmi ágaiból való több bevé­telt, mely 6 millió és néhány ezer forintot képez. Le kell vonni a többi tárczák bevételének több­letét, mely 1 millió s néhány százezerét tesz. Még talán le lehetne vonni a földadó szabályozá­sából eredő többletet, mely szintén 2,240,000 frtot tesz, miután ez tulajdonkép nem adóemelés, ha­nem csak rectificatiója a földadó katasternek, és pedig az egyenlő teherviselés követelményeinek felel meg, a mennyiben akár volt deficitünk, akár nem volt deficitünk, azon különbséget, mely elő­állott a mivelési ágak változásában, a terület nem helyesen felvett kiterjedése miatt, azt minden esetre a teherviselés egyenlősége tekintetéből rec­tificálni kellett. Akkor pedig, ha ezeket tekintetbe vesszük: az az eredmény, hogy az összes többlet, mely az adók emelését képezi, 14 millió néhány százezer forintot tesz, 1874 irányában. De hát az előttem szólott t. képviselő ur is azt mondotta és mondatott már az előbbi napok­ban is, hogy azon jövedelmi többlet, mely van az 1878. évi költségvetésben: nem fordíttatott mind a hiány fedezésére ; az fordittatik a több költsé­gekre, a melyek a költségvetésben vannak. Itt is hát ismét a költségvetésre vagyok bá­tor hivatkozni. Igenis vannak az 1878-iki költség­vetésnek több kiadásai és pedig nagymérvű több kiadásai, melyek együttvéve 18 millió néhány százezer forintot tesznek. És ezek rendes kiadá­sok. De ezen több-költségek a költségvetést még sem szaporították, mert kiegyenlittettek azon meg­takarítások által, melyek a múlt és a folyó évek­ben a költségvetésben eszközöltettek és a melyek szintén 18 millió 7—8 százezer frtra mennek. Ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom