Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-379

g7». országos Hlés áprll 8.1878. 371 Bemutatom a Zombor városi róm. kath. egy­ház képviselőségének Czedler János képviselő ur által benyújtott kérvényét, melyben a vallás és közoktatásügyi minister, úgyszintén a kalocsai érsek sérelmes eljárása ellen panaszkodik. Kiadat­nak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a budapesti kir. törvényszék fenyítő osztályának felterjesztését, melyben tudósit, hogy felségsértéssel vádolt Dr. Miletics Szvetozár bűn­ügyében a kir. itéiő tábla az első fokú biróság Ítéletét egész terjedelmében helybenhagyta; ezen itélet a kir. ügyészség és Dr. Miletics Szvetozár által felebbeztetett. Tudomásul szolgál. A pénzügyminister ur kíván szólni. Széll Kálmán pénzügyminister: Három rendbeli törvényjavaslatot van szerencsém a t. ház asztalára letenni, és pedig ezen törvényjavas­latok egyike az, melyet a múlt ülésben tartott beszédemben a t. háznak előre bejelenteni szeren­csés voltam, s mely szól az 1877. évi közösügyi bizottságok által megszavazott 1877-iki pótköltsé­gek fedezéséről, a második szól a polgárosított szerb-bánsági és román-bánsági volt határezredek területén fekvő, eddig adómentes erdők ós a román­bánsági határőrvidéki ezred területén fekvő, eddig adómentes havasi legelők ideiglenes megadóztatá­sáról, végül a harmadik törvényjavaslat szól a szőlőbirtok után járó és az 1868 : XXIX. törvény­czikk által megszüntetett tartozások bejelentési határidejéről, miről gondoskodni kell ugy az ille­tők, mint a kincstár érdekében, a minta törvény­javaslat indokolása ezt bővebben előadja. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen három törvényjavas­latot kinyomatni, szétosztatni és a pénzügyi bizott­sághoz véleményadás végett utasítani. Elnök: A polgárosított szerb-bánsági és román-bánsági volt határőrvidéki ezredek terüle­tén fekvő eddig adómentes erdők és a román­bánsági határőrvidéki ezred területén íekvő eddig adómentes havasi legelők ideiglenes megadóztatá­sáról, továbbá a szőlőbirtok után járó és az 1868 : XXIX. törvényczikk által megszüntetett tartozások bejelentési határidejéről, végre az 1877. évi közös­ügyi bizottságok által megszavazott pótköltségek fedezéséről szóló törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, s ki fognak osztatni, és előleges tár­gyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttat­nak. Következik a napirend, az állandó pénzügyi bizottság jelentése az 1878. évi költségvetésről. Novák Gusztáv : Tisztelt képviselőház! Az államköltségvetés nézetem szerint a par­lament üléseinek legfontosabb és legkiválóbb részét képezi, s habár a jelen esetnél azon komikus ténynyel kell leszámolnunk, hogy mig e tárgya­lás alatt lévő 1878. évi költségvetés részleteiben is le fog tárgyaltatni, addig már bona fide az elő­irányzat fele értéke a Danaidák megtölthetlen hor­dójába lesz átliferálva; de azért e költségvetést elég fontos kérdésnek tartom s nem látom kielé­gítőnek csupán tagadó szavazatomat nyilvánítani, hanem szükségesnek tartom ezen megtagadást a kormánynyal szemben legalább pár szóval indo­kolni, annál is inkább, mivel a mai szomorú viszonyaink legkevésbbé sem engedik meg, hogy a képviselő — ki programmját híven megtartani s az abból kifolyó honfiúi kötelmét teljesíteni akarja — hallgatag elnézze pénzügyeink végrom­lását siettető és tetemes deficitekkel ékeskedő jelen költségvetés elfogadását. Ez okból bátor vagyok a tisztelt ház nagyrabecsült türelmét néhány perezre kikérni. Elvi álláspontom a költségvetést beterjesztett kormánynyal — s a derüre-borúra támogatni kész túloldali tisztelt képviselő urakkal oly éles ellentétben áll, hogy előadásaikra reflectálni egyértelmű volna a falra való borsóhányás hálát­lan munkájával, már pedig hitem szerint, ennyi lehet összes vívmánya az illetőnek, ki a tisztelt túl­oldalnak capacitatiójára vállalkozik; megkísértetett ez függetlenségi pártunk több jeles szónokai által, s mily eredményre számithatunk? megindul a szavazó sipláda, elfojtatik az itt-ott ébredett jobb meggyőződés, s egy átkozott „igen" szócskával agyonszavaztatunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) No már t. ház ! ily esetben s ily képlettel szemben, semminemű argumentatióknak nincs helye. Azonban e sajnálatos állapot nem gátol abban, hogy legalább szót ne emeljek kormányzatunk minden ágaiban gyökeret vert súlyos bajok lehető elhárítása érdekében, — s hogy reá ne mutassak azon egyedüli módra, melytől összhalmozott ba­jaink orvosását remélem ; ezen fontos okból nem némíthatom el tiltakozásom az önállástalan­ság gyarló politikájának közös és vészthozó túl­terhes kiadásai ellen. T. ház! A mindinkább tornyosuló és mái­komoly vészszel is fenyegető szomorú állapotaink főkútforrása erős meggyőződésem szerint a 67-iki eléggé nem kárhoztatható közösügyi kiegyezésben rejlik, ez azon minél előbb elhárítandó kötelék, melyből bajaink legnagyobb része származik. E kötelékért kellett feladni önöknek hazánk ősi alkotmányát és függetlenségét, e kötelékért kellett „méltányosság" czége alatt Magyarország leigázásából származott osztrák államadósság tete­mes részét és közösügyi hányadot a nemzet nya­kába lánczolni, e kötelék osztrák izii édessége kény­szeríti Magyarországot közös külügy, közös pénz­ügy, közös hadsereg, közös tengerészet czime alatt évenként 35—40 milliót véres verejtékkel szerzett vagyonából kidobni. E drága közösügyi kötelék érdekében fosztatik meg hazánk az önálló magyar nemzeti bank létesítésétől s e kedves kötelék minél szorosabb fentartásáért ejtetik el az önálló vám­47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom