Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-378

348 378 oívzágos ülés ápril 6.1878 tudatosan, akár öntudatlanul ugy állította össze, hogy az a valóságnak nem fog megfelelni ugy, hogy azáltal a deficit, habár nem is rögtön, de legalább pár év alatt nem fog megszűnni: én soha többé a t. pénzügyminister ur által előterjesztett budgetet, mint a mely a valóságnak meg nem felel, nem fo­gom megszavazni. És igy ezen kijelentésemből önként következik, hogy én pártállásom ellenében is kény­telen vagyok az előttünk fekvő költségvetést a rész­letes tárgyalás alapjául el nem fogadni. Nem foga­dom el azért sem, mert a t. pénzügyminister ur, mióta székében ül, milliókat dob ki Bécs felé. Ott a szigort nem birja érvényesíteni, hanem itthon polypkarú közegei által az éhezőknek kivéteti szá­jából a falatot és a haldoklónak kivéteti feje alól a párnát, üldözteti az állampolgárokat, — legyen az ül­dözés jogos vagy jogtalan, ós ha csak az illető a pénzügyminister úrhoz nem megy kegyelemért fo­lyamodni, ezen segítés nem lehet, és többszöri fel­szólalás daczára a példátlan insultusok ellen, melyek Magyarországon történnek, semmi rendszabályt nem alkot. (Igaz! Ugy van! balfelöl). Így tehát, miután a pénzügyminister ur pénz­ügyi tudománya a Bécs felé való engedésben ós az állampolgárok iránt erőszakoskodássá fajuló adóbeszedésben áll; miután a pénzügyminister ur budgetei a múltban a zárszámadások igazolása szerint a valósághoz soha közel sem jártak, — ós én nem tudom, ebből mit következtessek, pénz­ügyi tudományát vonjam-e kétségbe, vagy jó aka­ratát, hogy nem akarja a nemzetet a tényekről fölvilágosítani: — mindazon okoknál fogva én a múltban mondott szavamhoz hiveu, nem akarván Csernatony képviselő ur által vádoltatni ós nem akarván aljban a következetlenségbe esni, a melybe ő esett. (Helyeslés balfelöl.) — a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (He­lyeslés balfelöl). B. Bánhidy Béla: T. ház! Én azzal a kijelentéssel kezdem felszólalásomat, a melylyel Apponyi gr. az ő beszédét kezdte, t. i. hogy nem volt szándékom e vitában részt venni. Én azt hi­szem,- hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával lehet sok mindenféléről beszélni, de egy határ mégis kijelölendő itt: hogy csak olyan tárgyak vonassanak a vita keretébe, melyek egyszersmind financziális oldalról is megvilágíthatok. Már pedig szerintem azon ellenzéki mozgalomnak, mint puszta mozgalomnak, melyről gr. Szapáry t. képviselő­társam megemlékezett, semminemű financiális ol­dala nincs. Én e dologról hallgatni szándékoztam, de ha a t. képviselő ur e themát szőnyegre hozta, nem fogok megvitatása elől kitérni s azért az ő előadására szándékozom néhány szerény észrevé­telt koczkáztatni. (HalljukY) A t. képviselő ur azt mondotta: „ha látom, hogy heterogén elemek egyesülnek, melyek néze­tem szerint negatióra egyaránt alkalmasak, de al­kotásra nem", akkor a t. képviselő urat aggályok szállják meg. No, mi a heterogén elemeket illeti, t. i. azon heterogén elemeket, a melyek a t. kép­viselő ur állítása szerint egyesülni akarnak, erre nézve azt jegyzem meg, hogy az: vajon ezen ele­mek heterogenek-e vagy homogének, pusztán a felfogás dolga. De hogy ezen elemek egyesülni törekednek, az nézetem szerint igen természetes dolog. Ezen törekvésnek jogosultságát és czélját bővebben illustrálta t. képviselőtársam Kerkapoly, s én röviden talán csak annak kijelentésére szo­ritkozhatom — a mit előttem szólott t. képviselő­társam Bagályi Gyula is mondott — hogy ha va­lamely czélt nem lehetett elérni az erők szétfor­gáesoltsága mellett: akkor azon erőket tömöríteni kell, hogy a ezélt elérni lehessen. Midőn én és igen t. elvtársaim a kormány­pártból kiléptünk, azon véleménykülönbség foly­tán léptünk ki, mely a májusi stipulatió közzété­tele alkalmával mutatkozott. Azután kerestünk a mi véleményünkkel azonos vagy legalább rokon véleményüeket, s találkoztunk ilyenekkel az ellen­zéki pártokban és elemekben. Később aztán a sza~ badelvüség tekintetében is eltértek nézeteink a t. többség nézetétől, s a múlt héten végbement sza­vazás alkalmával a mi szabadelvüségünk merő el­lentétben állott azon szabadelvüséggel, melyet a t. többség a gyakorlati téren bemutatni szives volt. (Helyeslés balfelöl.) Ennél fogva mi kerestünk a szabadelvüség tekintetéből is homogén elemeket a fölfogásban és az alkalmazásban s ilyen ho­mogén elemeket még ott is találtunk, hol a szabad­elvüséget nem használják firma gyanánt. Ezért hát azon homogeneitás, melyről a t. képviselő ur meg­emlékezni szíveskedett, sokkal teljesebb, mint a mi­nőnek ő azt az ellenzéki árnyalatokban látja, s én nem hiszem, hogy azon esetre, ha ezen elemek tö­mörülnének, csak a negatióra volnának alkalmasak; hanem azt hiszem, hogy positiv működésünkben is nagyobb eredményeket volnának képesek fel­mutatni, mint a minőt eddig a t. többség az ő alkotásaiban fölmutatott. (Tetszés balfelöl.) T. ház! Én ugy vélekedem, hogy ha valaki azt mondja: „ha látom, hogy oly elemek, melyek a házban egymás ellen két pártra, két csoportra oszolnak, nem elvi, hanem talán személyes ro­konszenv, vagy ellenszenv alapján jártak volna el," — ha lárki egy képviselőt vagy pártot ellenszenv vagy rokonszenvvel vádol, ha cselekedeteinek ru­góit ellenszenv vagy rokonszenvben keresi, akkor legalább is gyöngédtelenül jár el s én részemről feljogosítva érezném magamat ezen igen súlyos vádat és insinuatiót a magam, valamint elvtársaim nevében egyszerűen visszautasítani, vagy legalább is az ellen tiltakozni. No de ezt sans phrase nem fogom tenni. Sokkal inkább respectálom a t. kép­viselő ur aggályait, semhogy egyszerűen repli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom