Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-376
310 376 országos ülés ápril 4. 1875 nálunk legfontosabb közgazdasági érdekek felkarolása körül, némi paralellát vonva Ausztria gazdasági politikájával, azon Ausztriával, mely nem éri be a kiegyezésnél a r keine Mehrbelastung" kérlelhetlen érvényesítésévé]; mely a mellett, hogy tőlünk több milliónyi fogyasztási adót szed; a mellett, hogy általunk fizetteti meg a legfontosabb iparágai számára biztosított vámvédelmet: ott. a hol kell jelentékeny financiális áldozatokkal is fejleszti, erősbiti gazdászatát, iparát és kereskedelmét. Az mondatik: ma engednünk kell Ausztriának a kiegyezési kérdésekben, nem vagyunk eléggé erősek a gazdasági különválás esélyeivel saját erőnkkel megküzdeni. Máskép lesz ez 10 év múlva, 10 év alatt annyira megerősödhetünk, hogy akkor könnyebben függetlenné tehetjük hitelügyünket és ránk nézve sokkal kedvezőbb feltételek mellett léphetünk Ausztriával vám és kereskedelmi szövetségre. Soha oda nem dobatott egy állítás, melynek oly kevés benső jogosultsága van. s mely annyira képez ép oly üres mint veszedelmes frázist; kézzel foghatóan feltünteti ezt csak némely budgettételnek egyszerű szembeállítása is. Nem akarok a két államnak tágabb értelemben vett eulturkiadásairól szólani, de igenis legyen megengedve, némi paralellát vonni a budgetben kifejezést nyert azon eszközök közt, melyeket az egyik állam és a másik is a gazdasági erők fejlesztése érdekében alkalmaz. (Halljuk l) Útépítésre és fen tartásra Ausztria ez évre •i 1 /, milliót, vizépitkezésekre 1.700,000 frtot vett fel idei budgetjébe. A földmivelési ministerium 555,000 frtot fordít a gazdaság különböző ágainak emelésére, ezen a czimen a mi költségvetésünkben 50,000 frt figurái. A gazdasági tanintézetek a fenebbi összegben benn nem foglalt külön jelentékeny államsegélyben részesülnek. Ausztria 5 műegyetem dotálására évi 68,000 frtot fordit. A szorosan vett ipari czélokra a budgetbe felvett összegek azonban legszembeötlőbben tüntetik fel, mily eszközökkel tudott és akart Ausztria ipart teremteni, és mily eszközökkel s állami áldozatokkal törekszik ipari tekintetbea gyarmati helyzetünket állandóvá tenni. A t. pénzügyi bizottság s első sorban hazánk nagy „Sparmeistere' ; Zsedényi képviselő társunk sokallta a kormány által az ipar s kereskedelmi czélokra felvett 37,270 frt óriási összeget, s azt reducálta 35,170 frtra. A Lajthán túli badgefbizottság, mely a törlések tekintetében bizonyára nem járt el csekélyebb szigorral, a mennyiben nem kevesebb, mint 5 700,000 frtig alkalmazta a vörös ónt: nem habozott ipariskolai czélokra 40,000 írttal többet mint tavaly beállítani. Már pedig, hogy mily fontosságot tulajdonit az osztrák kormány az iparoktatás ügyének, erre nézve talán nem lesz érdektelen, ha a költségvetésnek erre vonatkozó némely főbb tételeit felsorolom. A közoktatási ministerium az ipariskolákat az ordir-ariumban 358,000 írttal, az extraordinariumban 121,000 írttal segélyezi; a kereskedelmi ministerium e czélra 212,000 frtot fordit; hozzá adom még, hogy a bécsi iparmü-muzeum 80,000 frt rendes évi dotatióban részesül, ugy hogy a szorosabb értelemben vett ipari czélokra az osztrák budgetben 772,000 frt figurái. Mit fordítunk mi e czélra? ha a kassai gépészeti tanoda és az iparmü-muzeum uj 10,000 frtnyi dotatióját az ipar és kereskedelmi czélokra felvett 35,000 írthoz hozzáadjuk: 58-59,000 frtot vagyunk képesek az említett 772,000 írttal szembe állítani. S még csak azt jegyzem meg, hogy Ausztriában külön 47,000 írttal segélyeztetnek a kereskedelmi szakiskolák, holott nálunk e czélra az államnak egy forintja sincs. Már ezen néhány számok t. ház, nézetem szerint igen tanulságos comm«ntárt szolgáltatnak budgetünknek, nem pénzügyi — mit tagadni egyáltalában nem akarok — hanem államgazdászati realitásához. Azon országban, a hol a kormány a nagy fáradsággal kidolgozott országos ipariskolai szervezet megindítására 25,000 frtot és az első középipartanoda életbeléptetésére megkívántató további 25,000 frtot a törvényhozástól kérni nem meri, ott ne beszéljünk arról, hogy majd 10 év múlva kevésbé leszünk az osztrák iparnak s az osztrák hitelnek tributariusai. És még kevésbé nevezzük megtakarítottaknak az ily czóloktól elvont csekély összegeket. A productiv erők fejlesztésétől a legszükségesebb eszközöknek elvonása, ez helyes pénzügyi szempontból is nern takarékosság, hanem pazarlás És ón nem tehetek róla, ha azon általam igen tisztelt férfiú, ki szereti épen ezen a téren az előharczosi babérokat hosszú éven át kifejtett szívósságának és kérlelhetlenségének vindicálni, ha én részemről azóta, mióta alkalmam van az igen tisztelt képviselőtársam ez iránybani működését nem többé hírlapi madártávlatból, hanem egészen közelből figyelemmel kisérni, e babérkoszorú legtöbb levelét fonnyadtnak látom és azt tapasztalom, hogy annyira közelismerésben részesülő magángazdálkodását csak nagyon egyoldalulag igyekszik a t. képviselő ur az államgazdálkodásban érvényesíteni (Halljuk !) Ugyanis, hogy az igen t. képviselő ur azon sokféle nagyszerű munificentiáját gyakorolhassa, nem kizárólag a takarékosság elvének hódol, hanem egyszersmind az ekként igénybe vett törzstöke munkaszerető kiegészítéséről és gyarapításáról sem feledkezik meg. Tanúságot tesz erői a bécsi Oreditanstaltnak legközelebb közzétett mórlege, melyben az igazgatósági tantiémek, mintegy I 130,000 frtnyi csinos összeggel szerepelnek, s
