Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-375

37&. országos Illés ápii! 3. 1878 285 De nem folytatom t. ház, hiszen azon kér­désre, a melyet magam elé kitűztem, ugyanis, hogy mennyiben felelt meg a három évvel ez előtt keletkezett kormány a hozzákötött várakozásoknak : a legfényesebb felelet az ország közhangulatában, a ház^ változott pártviszonyaiban rejlik. És most, t. ház, áttérek a szoros értelemben vett pénzügyi tevékenység eredményeinek a lehe­tőségig rövid megbirálására. (Halljuk] Halljuk!) A hároméves pénzügyi tevékenység eredménye a költségvetésben fekszik előttünk. Ezen eredmény: a legszélsőbb határig terjedő takarékosság daczára és közjövedelmeinknek az uj adóemelések, a ka­taszteri kiigazítások és a többi által nagy mérv­ben eszközölt fokozása, a közjövedelmek befolyá­sának a kérlelhetetlen adóbehajtási törvények és rendszabályok által való szigorúbbá tétele daczára egy, a pénzügyi bizottság számítása szerint 17 l / 2 millió írtban előirányzott deficit, amely azonban még akkor is, ha figyelembe vesszük a kiegyezési törvényekből netalán várható pénzügyi eredmé­nyeket: a valóságban ennél jóval nagyobb leend és eredménye emellett még azon tudat, hogy pénz­ügyeink rendezése, államháztartásunkban az egyen­súly helyreállítása érdekében a kormány politi­kájának minden eszközeit már meglehetősen ki­merítette anélkül, hogy az egyensúly valóságos helyreállítása, vagy legalább megközelítése iránt csak távolról is bírnánk biztosítékokká]. (Halljuk! Halljuk!) Én teljes mértékben beismerem az általam is igen t. pénzügyminisíer urnák buzgalmát és tevé­kenységét a jelen rendszer keretén beiül a taka­rékosság terén; teljes mértékben beismerem és méltánylom buzgalmát és tevékenységét a közadók kezelésének szigorúbbá tótele, az uj adók kivetése és a közjövedelmek fokozása érdekében; azonban ennek daczára és talán inkább ennek következté­ben ma igazabb, mint bármikor azon már a múlt­ban is koczkáztatott állitásom, hogy a jelen kor­mány pénzügyi, közgazdasági és közkormányzaii politikájában az egyensúly helyreállítására bizto­sítékokat nem bírunk, hogy az általa követett utón az államháztartásban az egyensúly helyre nem állitható, hogy ezen kormánypolitika nem képes Magyarország állami közgazdasági és pénzügyi regeneratiójára. (ügy van\ bal/elöl. Helyeslés a szélső jobbról.) Hogy az 1878-i állami költségvetési előirány­zat az 1875. és 76-ki előirányzathoz képest reáli­sabb alapokon nyugszik: ón a pénzügyi bizott­sággal együtt beismerem; noha az 1878. évi költ­ségvetési előirányzat egyes tételei és az 1876. évi zárszámadások és az 1877. évi kezelési kimutatá­sok eredményei közt még mindig elég nagy és elég jelentékeny különbségeket találok, melyeket lesz alkalmam előadásom folvamában ki is emelni. (Halljuk] Halljuk') Az 1875. évre előirányzott deficit 21.700,000 frtot tett, de a zárszámadások szerint az 1875. évi tényleges hiány 39 millió frtra rúg: a különbség tehát az előirányzott és a tényleges hiány közt 18 millió forint. (Halljuk!) Az 187G-ra előiráisyzott deficit tett 12.700,000 frtot és az ugyanezen évi tényleges hiány 31.260,000 frt, mihez képest a különbség ismét 18 millió frt. (Halljuk! Halljuk]) Az 1877-re előirányzott deficit 207 a , vagy a pénzügyi bizottság számítása szerint a póthitelek­kel együtt 22'/ 2 milliót, az e napokban közzé tett utolsó negyedévi kezelési kimutatás szerint a hiány a 24 milliót haladja meg. De számításba véve a költségvetési pótkezelés eredményeit is, ezen hiány a 25 milliót jóval megfogja haladni. Hogy tehát ezek szerint az 1877-iki költségvetés, össze­hasonlítva az 1875. és 1876-iki előirányzattal, reá­lisabb alapokra fektettetett, azt teljes mértékben elismerem. De az 1878-iki előirányzat egyes téte­leit, különösen a kiadási tételeket összehasonlítva az 1876 ós 1877-iki zárszámadási eredményekkel és az 1877-iki kezelési kimutatásokkal: nem tit­kolhatom el a fölötti megütközésemet, hogy oly mértékben és oly különbségek fordulnak elő, kü­lönösen a kiadási tételeknél, melyeket magam előtt igazolni képes nem vagyok. 1876-ban tettek az összes állami kiadások a zárszámadások szerint 243 milliót; 1877-ben tet­tek összes államkiadásaink a kezelési kimutatások szerint, melyek tehát a valóságban még nagyobbak lesznek, 242 milliót. Ezen tényleges kiadásokkal szemben vannak előirányozva az 1878-iki állam­kiadások összesen 233 millió 900 ezer forinttal, tehát az 1876-iki zárszámadások által kitüntetett kiadásokkal és az 1877-iki kezelési kimutatások­ban kitüntetett kiadásokkal szemben 9 — 10 mil­lióval kisebb összeggel. Kérdem, t. ház, mi indokolja állami kiadá­sainknak ezen ily jelentékeny összeggel való leszál­lítását? Tán csekélyebbé vált a közös kiadások­hoz való hozzájárulási összeg? Nem. Hiszen tud­juk, hogy az Ühatius ágyuk czime helyébe most más czimek, a bosnyákok és egyebek jöttek. Vagy talán csekélyebbek az államadóssági vagy az agió­terhek, vagy leszállítottuk belügyi költségeinket ily nagy összeggel ? Mindezen kérdésekre nemmel kell felelnem. És mégis daczára ennek, az 1878-iki előirányzott, ós az 1876-iki tényleges eredmények, és az 1877-iki kezelési eredmények között ily nagy különbség létezik. Figyelembe véve ezen nagy különbséget, figye­lembe véve még azt is, hogy a bevételi előirányzat egyes tételeinél is fordulnak eló kisebb, nagyobb különbségek, amint a pénzügyi bizottság elnöke is elismerte tegnap, — amely elismerés szerint a bevételi előirányzatnak némely része túl magasan

Next

/
Oldalképek
Tartalom