Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-372
210 B72. országos tlés niárezíus 29. 1878. méltányosság is. Ausztri llamadósság feletti I kizárólagos intézkedési jogát oly irányban hasz- , nálta fel, hogy ha valakinek, ugy Magyarországnak van joga az államadósságokról szóló törvény revisióját követelni: mert Ausztria által az államadósság feletti intézkedési jog oly irányban használtatott fel, hogy a terhek felosztásában azon arány, a mely a magyar és osztrák kormány által kötött egyezségnél szem előtt tartatott, Ausztria javára igen lényeges változást szenvedett. Ausztria az államadósságok feletti intézkedés jogát oly irányban használja föl, hogy leszálitotta először az államadóssági tőkét, az államadóssági kamat után űzetett terheket mintegy 14 millió forinttal csökkentette. Mit szólna az osztrák kormány és törvényhozás, ha a magyar parlament vagy magyar kormány ; az 1867-ben kötött egyezmények revisióját méltányossági szempontból követelné, követelné az általa elvállalt járulók leszállítását, hogy a teherviselés azon aránya, moly a magyar és osztrák kormány között kötött egyezményben szem előtt tartatott, ismét helyreálljon? Daczára annak, miszerint ezen egyezség kötésével senki nem sejtette, hogy az osztrák kormány és parlament oly kíméletlenül fog a hitelezők jogkörébe belenyúlni: meg vagyok győződve, hogy nincs olyan osztrák j törvényhozás és osztrák ministerium, a mely ezen kérdés felett velünk alkudozásba bocsájtkoznók. Távol van tőlem a szándék, hogy a megkötött egyezséget és törvényt, melyre hivatkoz- I tam, megingatni akarnám ; de ha Ausztria az államadósság kérdésébe a két kormány között I kötött és a két törvényhozás által elfogadott egyezmeny előnyeit élvezi, akkor viselni kell annak hátrányait is. Magyarország fizeti az egyszer ! mindenkorra változhatlan alapon kötelezett részt, i méltán követelheti tehát, hogy jogtalan követelésekkel, melyek az akkor kötött egyezség világos j betűivel és szellemével ellenkeznek, ellene ne lépjenek föl; mert olyan viszony, a hol az egyik j fél mindig csak követel a törvény betűjének ellenére, a másik fél pedig mindég enged : ez utóbb- | inak teljes elnyomásával fog végződni. j Nem akarok most t. ház, a 80 milliós bank- j adósság kérdésének jogi fejtegetésébe bocsájtkozni, j ámbár a kezemben levő adatok bennem azon meg- j győződést keltették föl, hogy az osztrák kormány j és törvényhozás részéről emelt követelés nemcsak a törvény nyel, hanem még a jóhiszeműséggel is | ellenkezik, miután azon nyilatkozatok, melyek kíséretében 1867-ben az államadósságról szóló törvényjavaslat Ausztriában elfogadtatott: világosan bizonyítják azt, hogy az osztrák törvényhozás tudomással birt arról, miszerint a 80 milliós bankadósság azon államadóssági czimek közzé tartozik, a melyek fizetése kizárólag a lajthántuli tartományok terhére esik. Nem akarok e kérdésnek bővebb vitatásába bocsájtkozni, mert meg vagyok győződve, hogy azzal a képviselőházban még többször fogunk találkozni. És most azon megjegyzéssel fejezem be előadásomat, hogy az osztrák képviselőháznak majdnem minden ülésében oly nyilatkozatok tétetnek, melyek világosan elárulják a lajthántuli parlamenti köröknek azon szándékát ós törekvését, hogy Magyarországot nemcsak közgazdaságilag, hanem politikailag is Ausztriához szorosabban kapcsolják, vagyis helyesebben kifejezve Ausztriától függővé tegyék (Ugy van\ bal/elöl.) Nem lehet tagadni, hogy ezen mindig lappangó törekvés azóta nyert nagyobb bátorságot, azóta lépett tol merészebben, mióta a kormány ós a törvényhozás a közgazdasági kérdésekben Ausztriával szemben oly véghetetlen engedékenységet tanúsít. Nekünk ezen törekvéssel szemben kétszer nagyobb kötelességünk a törvényhez, az 1867-ben teremtett közjogi helyzethez szorosan ragaszkodni. Minthogy a felmerült kérdéshez nem csak financziális, hanem fontos politikai ós közjogi érdekek is fűződnek, nagyon kérem a t. házat: ne méltóztassék elfogadni a bankügyi bizottság többsége által előterjesztett jelentésben foglalt határozati javaslatot, hanem méltóztassék elfogadni különvéleményünket, mely Magyarország jogi álláspontját Ausztria jogtalan követelésével szemben minden tekintetben és félremagyarázhatlanul fen tartja. Ajánlom a különvéleményt a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés balfelöl.) Széll Kálmán pénzügjminister: T. ház! Miután a t. ház asztalán oly javaslat fekszik, mely nem a kormány kezdeményezéséből keletkezett, s oly módozatot hoz indítványba, mely a kormány által előterjesztett törvényjavaslatban foglalt módozattól eltér, gondolom: szükséges, hogy e vitának már mostani stádiumában elmondjam a t. ház előtt, mily felfogással van a kormány azon határozati javaslat iránt és mi arra nézve a kormány álláspontja. (Halljuk 1 .) Igen rövid lehetek és leszek is t. ház; lehetek azért, mert én ezen kérdésnek érdemleges vitatását ma czélszerünek, helyesnek egyátalán nem ismerhetem el. E kérdésnek érdemleges vitatása — a mint azt az előttem felszólalt t. képviselő ur is megjegyezte, — annak idején igen bőven megtörténhetik, midőn a ház a kérdés érdeme fölött lesz hivatva véglegesen határozni. Ma, midőn a kérdés csak egy előleges stádiumban áll előttünk; ma, midőn nincs arról szó, hogy a 80 millió bankadósság kérdése iránt bármi praejudicáló lépés tétessék; midőn nincs szó arról, hogy Magyarország törvényhozása ezen kérdésben végleg bármily álláspontot elfoglaljon: hanem midőn csak arról van szó, hogy találtassék mód ezen kérdés tisztába hozatalára: magára a kérdésre és az ország által e kérdéssel szemben elfoglalt állás-
