Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-372

210 B72. országos tlés niárezíus 29. 1878. méltányosság is. Ausztri llamadósság feletti I kizárólagos intézkedési jogát oly irányban hasz- , nálta fel, hogy ha valakinek, ugy Magyarország­nak van joga az államadósságokról szóló törvény revisióját követelni: mert Ausztria által az állam­adósság feletti intézkedési jog oly irányban hasz­náltatott fel, hogy a terhek felosztásában azon arány, a mely a magyar és osztrák kormány ál­tal kötött egyezségnél szem előtt tartatott, Ausztria javára igen lényeges változást szenvedett. Ausztria az államadósságok feletti intézkedés jogát oly irányban használja föl, hogy leszálitotta először az államadóssági tőkét, az államadóssági kamat után űzetett terheket mintegy 14 millió forinttal csökkentette. Mit szólna az osztrák kormány és törvény­hozás, ha a magyar parlament vagy magyar kor­mány ; az 1867-ben kötött egyezmények revisióját méltányossági szempontból követelné, követelné az általa elvállalt járulók leszállítását, hogy a teherviselés azon aránya, moly a magyar és osztrák kormány között kötött egyezményben szem előtt tartatott, ismét helyreálljon? Daczára annak, miszerint ezen egyezség kötésével senki nem sej­tette, hogy az osztrák kormány és parlament oly kíméletlenül fog a hitelezők jogkörébe belenyúlni: meg vagyok győződve, hogy nincs olyan osztrák j törvényhozás és osztrák ministerium, a mely ezen kérdés felett velünk alkudozásba bocsájtkoznók. Távol van tőlem a szándék, hogy a meg­kötött egyezséget és törvényt, melyre hivatkoz- I tam, megingatni akarnám ; de ha Ausztria az államadósság kérdésébe a két kormány között I kötött és a két törvényhozás által elfogadott egyez­meny előnyeit élvezi, akkor viselni kell annak hátrányait is. Magyarország fizeti az egyszer ! mindenkorra változhatlan alapon kötelezett részt, i méltán követelheti tehát, hogy jogtalan követe­lésekkel, melyek az akkor kötött egyezség világos j betűivel és szellemével ellenkeznek, ellene ne lép­jenek föl; mert olyan viszony, a hol az egyik j fél mindig csak követel a törvény betűjének elle­nére, a másik fél pedig mindég enged : ez utóbb- | inak teljes elnyomásával fog végződni. j Nem akarok most t. ház, a 80 milliós bank- j adósság kérdésének jogi fejtegetésébe bocsájtkozni, j ámbár a kezemben levő adatok bennem azon meg- j győződést keltették föl, hogy az osztrák kormány j és törvényhozás részéről emelt követelés nemcsak a törvény nyel, hanem még a jóhiszeműséggel is | ellenkezik, miután azon nyilatkozatok, melyek kíséretében 1867-ben az államadósságról szóló törvényjavaslat Ausztriában elfogadtatott: világosan bizonyítják azt, hogy az osztrák törvényhozás tudomással birt arról, miszerint a 80 milliós bank­adósság azon államadóssági czimek közzé tartozik, a melyek fizetése kizárólag a lajthántuli tarto­mányok terhére esik. Nem akarok e kérdésnek bővebb vitatásába bocsájtkozni, mert meg vagyok győződve, hogy azzal a képviselőházban még több­ször fogunk találkozni. És most azon megjegyzéssel fejezem be elő­adásomat, hogy az osztrák képviselőháznak majd­nem minden ülésében oly nyilatkozatok tétetnek, melyek világosan elárulják a lajthántuli parla­menti köröknek azon szándékát ós törekvését, hogy Magyarországot nemcsak közgazdaságilag, hanem politikailag is Ausztriához szorosabban kapcsolják, vagyis helyesebben kifejezve Ausztriá­tól függővé tegyék (Ugy van\ bal/elöl.) Nem lehet tagadni, hogy ezen mindig lappangó törek­vés azóta nyert nagyobb bátorságot, azóta lépett tol merészebben, mióta a kormány ós a törvény­hozás a közgazdasági kérdésekben Ausztriával szemben oly véghetetlen engedékenységet tanúsít. Nekünk ezen törekvéssel szemben kétszer nagyobb kötelességünk a törvényhez, az 1867-ben terem­tett közjogi helyzethez szorosan ragaszkodni. Minthogy a felmerült kérdéshez nem csak financziális, hanem fontos politikai ós közjogi ér­dekek is fűződnek, nagyon kérem a t. házat: ne méltóztassék elfogadni a bankügyi bizottság több­sége által előterjesztett jelentésben foglalt hatá­rozati javaslatot, hanem méltóztassék elfogadni különvéleményünket, mely Magyarország jogi álláspontját Ausztria jogtalan követelésével szem­ben minden tekintetben és félremagyarázhatlanul fen tartja. Ajánlom a különvéleményt a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés balfelöl.) Széll Kálmán pénzügjminister: T. ház! Miután a t. ház asztalán oly javaslat fekszik, mely nem a kormány kezdeményezéséből kelet­kezett, s oly módozatot hoz indítványba, mely a kormány által előterjesztett törvényjavaslatban fog­lalt módozattól eltér, gondolom: szükséges, hogy e vitának már mostani stádiumában elmondjam a t. ház előtt, mily felfogással van a kormány azon határozati javaslat iránt és mi arra nézve a kor­mány álláspontja. (Halljuk 1 .) Igen rövid lehetek és leszek is t. ház; lehe­tek azért, mert én ezen kérdésnek érdemleges vitatását ma czélszerünek, helyesnek egyátalán nem ismerhetem el. E kérdésnek érdemleges vitatása — a mint azt az előttem felszólalt t. képviselő ur is megjegyezte, — annak idején igen bőven megtörténhetik, midőn a ház a kérdés érdeme fölött lesz hivatva véglegesen határozni. Ma, midőn a kérdés csak egy előleges stádium­ban áll előttünk; ma, midőn nincs arról szó, hogy a 80 millió bankadósság kérdése iránt bármi praejudicáló lépés tétessék; midőn nincs szó arról, hogy Magyarország törvényhozása ezen kérdésben végleg bármily álláspontot elfoglaljon: hanem midőn csak arról van szó, hogy találtassék mód ezen kérdés tisztába hozatalára: magára a kérdésre és az ország által e kérdéssel szemben elfoglalt állás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom