Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-372
372 országos ttlés márcrius 29. 1878. 209 szükséges. Engedelmet kérek a t. előadó úrtól, ha nézetét a jelenleg szőnyegen lévő kérdésre vonatkozólag helyesnek el nem ismerhetem. Magyarországnak az absoíut hatalom által elvállalt államadósságok iránti álláspontja az 18H7 : XII. t.-czikkben, mint tisztán és kizárólagos belügyi kérdés lelte megoldását. Magyarország kijelentette törvényében, hogy az absolut hatalom által elvállalt államadósság őt egyátalában nem terheli, s ezen jogi álláspont az, melyre a különvéleményben kijelentettük, hogy az Ausztria elismerésére egyátalában nem szorul: ha csak a magunk által megalkotott törvények erejét megingatni nem akarjuk. (Helyeslés a baloldalon.) Áttérve a szőnyegen levő kérdésre, mindenekelőtt igen szívesen constatálorn azt, hogy ugy a bankügyi bizottság minden tagja, valamint a kormány azon meggyőződéstől van áthatva, hogy a 80 millió forintos bankadósság Magyarországot nem terheli s az osztrák kormány által e tekintetben felállított követelés ellenkezik azon megállapodással, mely a két kormány között létesült ós mely ugy Magyarország mint Ausztria által elfogadtatván, törvényerőre emelkedett. Bár szívesen constatálorn a nézetek ezen találkozását: mégsem fojthatom el abbeli aggodalmamat, hogy a bankügyi bizottság által ajánlott módozat az általa is elfoglalt jogi álláspontot gyengíti a nélkül, hogy a kérdés megoldását csak egy hajszálnyira is előmozdítana. A beterjesztett javaslat vagy fölösleges, hacsak azt czólozza, a mi abban szószerint kifejezve van; vagy káros: ha megette más czélzatok ós intentiók rejlenek. Magyarország jogi álláspontja az absolut hatalom által elvállalt államadósságok iránt, mint említem, törvényeiben félreniagyarázhatlanul kifejezést nyert, e téren tehát a további capacitátiónak szüksége nincsen. A mi nem sikerült a magyar kormánynak, a magyar törvénynek, s még az osztrák törvénynek sem, annál kevésbbé fog sikerülni a quota-bizottságnak, miután osztrák részről ezen ügy az általa kiküldött quota-bizottsághoz, a, miénkkel merőben ellenkező határozattal utasíttatott. Jó szolgálatot teszünk-e mi az ügynek, midőn a cpiota bizottsághoz, mely sem a vám, sem a restitutió kérdésében megállapodásra jutni nem volt képes, még egy harmadik vita tárgyát képező kérdést utasítunk, s ez által a kibontakozásnak lehetőségét csak megnehezítjük ? jó szolgálatot tennénk-e az ügynek, ha a quota megállapodását, mely nélkül a monarchia legfontosabb érdeke úgyszólván a levegőben függnek, megnehezítjük az által, ha azzal oly kérdést hozunk kapcsolatba, mely a quota kérdésével sem ; tényleg, sem jogilag kapcsolatban nem áll ? Én azt hiszem, hogy ezzel nem tennénk jó szolgálatot KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVI. KÖTET. sem Magyarországnak, sem a monarchia érdekeinek, melyek sürgősen követelik azt, hogy a quota kérdése akár megállapodás utján, akár ő Felségének elhatározása által a lehető legrövidebb idő alatt megoldásra jusson. Nézetem szerint téved a jelentés, midőn azt állítja, hogy az 1867 : XII. t.-ez.-ben a quotabizottság hatásköre nincs oly szorosan kijelölve, hogy ahhoz más tárgyalandó kérdéseket utasítani nem volna jogában az országgyűlésnek. Az 1867 : XII. t.-cz. 19. és 20. §-ai határozottan kijelölik azon hatáskört, melynek betöltésére a quota-bizottság jogosítva van. Ezen törvény intézkedése értelmében e quota-bizottságnak csak az képezi feladatát, hogy a hányad kérdésében az osztrák törvényhozás által kiküldött bizottsággal érintkezve, érintkezésének eredményéről a törvényhozásnak jelentést tegyen ; oly kérdés tehát, mely a közösügyi járulékokkal sem jogi, sem tényleges kapcsolatban nem áll, nem utasítható a quotabizottsághoz, ha csak azt nem akarjuk, hogy a quota kérdésének méltányos megoldása az egyik fél által megtagadtassók mindaddig, inig az azzal semmi összefüggésben nem álló más praetensiói nézete szerint megoldásban nem részesülnek. A bankügyi bizottság többsége által javaslatba hozott megoldási módot tehát sem legálisnak, sem opportunusnak nem tekinthetem; más részről azonban nem lehet tagadnom, hogy ha a t. ház elfogadja a jelentésben foglalt határozati javaslatot, s a 80 millió bankadósság ügyét a quota-bizottsághoz utasítja, akkor ezen lépés kétségkívül annak látszatát viseli magán, mintha a képviselőház hajlandó volna a 80 millió ügyében alkudozásba bocsátkozni, mely törvényeink által véglegesen el lett intézve. {Igaz ! Ugy van ! balfelöli Én a magam részéről kijelentem, hogy a 80 millió bankadósság ügyét ugy a jogosság, mini a méltányosság szempontjából egyszer-mindenkorra eldöntöttnek tekintem, s nem volnék a magam részéről hajlandó ezen kérdést vásár s további alkudozás tárgyává tenni. (Helyeslés balfelöl.) Nézetein szerint alkudozni csak oly kérdések felett lehet, melyek még megoldandók; de ott, hol a törvény véglegesen intézkedett, az alkudozás egyenlő a törvény erejének megtámadásával, megingatásával, s a jelen esetben azon törvénynek megingatásával, melyre Magyarország közjogi helyzete fektetve van. (Igazi Uggvanl balfelöl.) Ezen ügyben mellettünk szól a törvény világos betűje, mellettünk a törvény meghozását megelőzött események, mellettünk azon nyilatkozatok, melyek kíséretében az államadósságokról szóló törvény úgy a magyar, mint az osztrák törvényhozásban meghozatott. Ezenkívül mellettünk szól a 27
