Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-368
3«S országos Ülés márczius 22. 1878. 171 hoszszabbitást kért volna. így történt 1875-ben de akkor nagy kormányválság volt s ez mindenesetre mentheti ezt az eljárást. Az előzetes években is, midőn ily meghosszabbítás kívántatott a kormány részéről: felhatalmazásra való kérelem annak idejében terjesztetett be. Hogy nem a kellő sorrend tartatott fenn az előbbi kormányok által, ezt élesen fejtette ki több alkalommal a házban különösen a mostani kormánynak igen t. elnöke, ki mint azon időben az ellenzék vezére, igen sokszor támadta meg a kormányt azért, hogy a kellő sorrendet nem tartja meg s nincs meg a kellő helyes munkabeosztás. Igazsága volt akkor az igen t. ministerelnöknek, de még inkább igazsága volna annak, a ki ma a jelenlegi kormányt támadná meg azért, hogy a kellő sorrendet nem birja magának előre kitűzni, nincs tájékozva a teendőkről. Ennek eredménye az, hogy a t. ház tagjai sokszor itt vesztegelnek, heteken át minden munka nélkül, azután egyszerre jön a kormány a legfontosabb előterjesztésekkel, hogy azokat a legnagyobb sürgetéssel keresztül hajtsa. Hogy még eddig nem létezett kormány, a mely a teendőket rosszabbul osztotta volna be, mint a jelenlegi: azt mutatja ezen beterjesztett törvényjavaslat. De ezen törvényjavaslat még mást is mutat. A költségvetés meghosszabbitása ezen hónap végével lejár. Az előbbi kormányok, ha felhatalmazást kértek, azelőtt jó idővel, hetekkel, hónapokkal kértek. A jelenlegi kormány nem tartja méltónak, hogy azon tisztelettel viseltessék a képviselőház iránt, hogy annak idejében, nem pedig az utolsó perczben terjesszen elő oly törvényjavaslatot, melyet okvetlenül elintézni kell. Ezeket előre bocsátva megakarom jegyezni, hogy azok, a kik e meghosszabbítást nem szavazzák meg, nem akarják azt, hogy az országban költségvetés nélkül kezeltessenek az ügyek, mert nem az országnak szavaztatik meg a költségvetés, hanem a kormánynak adatik ezáltal mód és alkalom a kormányzat tovább vezetésére. Hogy e felfogás az előbbi időkben uralkodott, különösen akkor, midőn a t. ministerelnök ur az ellenzék padjain ült, ezt tanúsítja az, hogy volt idő, midőn a költségvetést az ellenzék átalában nem szavazta meg. Én tehát ezek folytán, miután ezt tökéletesen helyesnek tartom, nem látom be azt, hogy azok, kik e meghosszabbítást nem szavazzák meg, azt akarják, hogy költségvetés nélkül kezeltessenek az ország ügyei, mert ily képviselő — merem állítni — e házban nincs; hanem miután én, s azt hiszem többen is a kormánynak eljárását nem helyeseljük, nem akarjuk neki a módot és alkalmat adni, hogy az ország ügyeit tovább vezesse: ennek következtében a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el, Még csak egy kérelmet akarok a t. pénzügyministerhez intézni, s ez az, hogy a múlt év utolsó negyedének pénzügyi kimutatását mielőbb terjeszsze a ház elé, azért, hogy tájékozva legyünk, hogy az uj költségvetésnél mily alapon állapítsuk meg a bevételeket és mint szavazzuk meg a kiadást. Én óhajtom, hogy a költségvetés mielőbb tárgyalíassók, mert óhajtom, hogy legalább a mi ügyeink rendeztessenek, annál is inkább, mert most annyira előre haladt az idő, s az uj kiegyezéstől semmi esetre nagyobb jövedelmet várni nem lehet, hogy átalában szükséges tudni, miként rendezzük helyesen ügyeinket. Az előbb jelzett okoknál fogva a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. {Helyeslés bal/elől.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Magát a törvényjavaslatot nem szándékozom hosszasabban indokolni, mert az a nézetem e törvényjavaslatról, hogy annak védelmére, annak indokolására szót emelni nem is szükséges, egyszerűen csak rá kell mutatni arra, hogy azon felhatalmazás, melynek alapján a kormány az állam bevételeit szedi, s az állam kiadásait fedezi: a folyó hó végén lejárván, törvényes provisio szükséges a háztartás rendes vitelének folytatásához; de pár észrevételt kívánok tenni azokra, a miket az előttem szólott t. képviselő ur mondott. (Halljuk 1 ) Igen egyszerűek és rövidek lesznek azok is. A t. képviselő urnák azon felhívására, hogy a múlt év utolsó negyedének kezelési eredményei minél előbb közöltessenek, van szerencsém jelentem, hogy az igen is megtörténik a legközelebbi időben. Hogy ez eddig nem történt, s hogy most egy kissé később jönnek köztudomásra, mint az előtt, annak oka az, hogy ép az utolsó napokban és hetekben hivatalos okoknál fogva több alkalommal és sokkal hosszabb időn keresztül, mint előre gondoltam, távol kellett Budapestről lennem, s így nem foglalkozhattam ezen ügygyei, a legközelebbi időben azonban elő fognak a kérdéses kimutatások terjesztetni. A mi most már a t. képviselő urnák azt az argumentatioját illeti, a melylyel, ugy látszik, ellenzési — nem ellenzéki — álláspontját e törvényjavaslattal szemben indokolja, hogy t. i. az előbbi kormányok is jöttek abba a helyzetbe, hogy felhatalmazást kértek, de nem kérték azt az utolsó perczben, nem kérték kétszer, és mindig sokkal jobban meg tudták a sorrendet állapítani, mint e kormány, mert lám, ez már másodszor kéri a felhatalmazást! engedje meg a t. képviselő ur, hogy arra hívjam fel figyelmét, hogy e kormány három év óta négy, respective három költségvetést terjesztett elő, s két évben annak idején, rendesen megcsinálta a költségvetést, 1875-ben igen nehéz körülmények között még is létrejött.
