Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-344

344. orsíégos ülés február ?. 187S. Öl Azonban ezen adatokról a pénzügyminister ur hétfői nyilatkozata után most már nagyon ne­héz szólani. A t. pénzügyminister ur egyenesen kijelenté, hogy azon összes adatok, a melyek a törvényjavaslat megbirálása végett élőnkbe ter­jesztettek: nem megbízhatók és oly frappáns pél­dákat hozott fel, hogy ezt csakugyan valónak kell felvenni. De ha igy van a dolog, akkor csakugyan teljesen igazuk volna azoknak, kik azt akarják, hogy ne határozzon a ház, mig tökéletesen biztos adatai nem lesznek Magyarország Ausztriávali forgalmáról. Különben, t. képviselőház, ez sajátságos va­lami; — az ország éveken keresztül statistikai hivatalt tart, a kereskedelmi ministerium gyűjti az adatokat, azok nekünk alapul bemutattatnak, a kormány arra építi egész kiegyezési politikáját és mikor a fölött kell határozni : akkor kijelenti a minister ur maga, hogy az összes statistikai adatok nem érnek semmit. (Ugy van ! a balfelöl.) Eszembe jut, t. ház, itt, midőn az constatál­tatik, hogy a kereskedelmi statisíika nem jó, hogy e napokban egy fiatal iró kimutatta, hogy ama vastag kötetnek statistikai adatai, melyet a kép­viselőház t. tagjai között a közoktatási ministerium kiosztatott, hasonlókép nem érnek semmit, Ha ez igy megy —• én nem mondom, hogy ez csakugyan ugy van. — de ha igy menne, ak­kor végre az igazságügyi és a többi ministeriu­mok statistikai adatai is megbizhatlanok, pedig t. ház mindnyájan tudjuk, hogy a falusi jegyzőtől kezdve a tanfelügyelők és törvényszéki elnökökig a tisztviselők egy nagy perczentje folytonosan a statistika gyűjtésével küzd, ha e munkák nem érnek semmit, ugy legjobb lesz az egész statisti­kát abba hagyni. Azonban, t. képviselőház, talán még sem egé­szen oly alapnélküliek a beterjesztett adatok, mint a hogy azt a t. minister ur monda, mert én ugy emlékezem, hogy ott, a hol a statistikai adatokai a t. minister ur a törvényjavaslat érdekében fel­használhatta, ott azokat nem mondta megbizhat­lanoknak. És hogy csakugyan tetemesen nagyobb ér­ték az, a mit a kereskedelmi forgalomban mi Ausztriától veszünk, annál, a mit ő itt vesz, an­nak bebizonyítására, engedelmet kérek, ha hát egy pillanatra mellőzve a törvényjavaslat indoko­lásában felvett adatokat, én egy más alapból is teszek próbát. Itt van a kereskedelmi ministerium 1878-iki költségvetésének indokolása előttem. Ezen indo­kolás a posta-statistikát tartalmazza, Ezek már hivatalos adatok, és kérem, az Ausztria és Ma­gyarország közötti pénzforgalmat hogyan tünteti fel? Ezen statistika szerint utánvétellel annyi postaszállitmány jött l876djan például Ausztriá­ból, hogy azért a magyar postahivatalok 4 és fél millió frtot fizettek ki Magyarországból Austriába, ellenben csak annyi utánvételes postaszállitás kül­detett Ausztriába, hogy 1876-ban csak 236,000 forint fizettetett ki Ausztria részéről Magyaror­szágban. De mondhatná valaki, ez nem helyes eombi­natió, Austriából jön sok postacsomag, de Ma­gyarország vaspályán tömegekben szállít nyers terményt, ez tehát nem lehet combinatió alapja. Elfogadom ezt is. Hanem nézzük a postai utalványok statistikáját. — Postautalványt minden kisebb községből állithatunk ki itt is, Austriában is és ez a kölcsönös pénzforgalomnak okvetetlen egyik közvetítő útja. És ezen az utón postautal­ványban küldött például 1876-ban Magyarország Ausztriába 38 millió frtot, Ausztriából ugyanazon évben utalványban Magyarországba visszajött csak 16 millió forint; tehát csak fele annak, a mit mi kiküldtünk. Érdekes lett volna, ha a couvertekben tör­tént pénzküldeményeknek arányát is az osztrák­magyar forgalomban kimutatta volna a kereske­delmi ministerium. Ezt nem mutatja ki a posta­statisztika, holott az nem sok bajjal járt volna már; valószínűleg azon okból nem történik ez, mert ez esetben annak arányairól, hogy mennyi­vel több pénz megy Magyarországból Ausztriába évenként, bizonyosan még ijesztőbb eredmény tűnt volna elő. {Helyeslés.) Ha a ministeri indokolásban foglalt adatok nem bizonyítanák, hogy Magyarország tetemesen többet vesz Ausztriából, bizonyítja tehát ezen pénz­forgalmi arány is, de én, t, ház, visszatérek az indokolásban foglalt adatokhoz, és ismétlem, hogy feltehető, hogy Magyarország importál Ausztriá­ból 400 m. frtot áruban, Magyarország tart arra egy védett szabad piaezot, és ez által Ausztriának módot nyújt arra, hogy iparkésziíményeinek ke­letét minálunk ne rontsa a külföldi verseny. (Igazi) Es így, ha mi a visszonyok figyelembe véte­le folytán Ausztriának iparkészitményei számára tartunk egy védett szabad piaezot. ha a fejietebb osztrák iparral szemben saját zsenge iparunk vé­delmére és mezőgazdasági nyersterményeinknek nem tartunk fel külön védelmet, akkor azt hiszem, hogy jogoson kívánhatjuk, hogy ezen Ausztriá­nak adott előnyt Ausztria kedvezménynek tekint­se, és ha nem egészben, de legalább részben compensálja, En azon nézetben vagyok, hogy a mit egyik állam a másik államból behozott áruira vámot vet, azt a másik fél vagy directe, vagy indirecte visszafizeti: én tehát nem mennék tovább, mint hogy, miután a mi nyersterményeink nem védet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom