Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-344

344. orsíégos ülés február ?. 187S. Öl Azonban ezen adatokról a pénzügyminister ur hétfői nyilatkozata után most már nagyon nehéz szólani. A t. pénzügyminister ur egyenesen kijelenté, hogy azon összes adatok, a melyek a törvényjavaslat megbirálása végett élőnkbe terjesztettek: nem megbízhatók és oly frappáns példákat hozott fel, hogy ezt csakugyan valónak kell felvenni. De ha igy van a dolog, akkor csakugyan teljesen igazuk volna azoknak, kik azt akarják, hogy ne határozzon a ház, mig tökéletesen biztos adatai nem lesznek Magyarország Ausztriávali forgalmáról. Különben, t. képviselőház, ez sajátságos valami; — az ország éveken keresztül statistikai hivatalt tart, a kereskedelmi ministerium gyűjti az adatokat, azok nekünk alapul bemutattatnak, a kormány arra építi egész kiegyezési politikáját és mikor a fölött kell határozni : akkor kijelenti a minister ur maga, hogy az összes statistikai adatok nem érnek semmit. (Ugy van ! a balfelöl.) Eszembe jut, t. ház, itt, midőn az constatáltatik, hogy a kereskedelmi statisíika nem jó, hogy e napokban egy fiatal iró kimutatta, hogy ama vastag kötetnek statistikai adatai, melyet a képviselőház t. tagjai között a közoktatási ministerium kiosztatott, hasonlókép nem érnek semmit, Ha ez igy megy —• én nem mondom, hogy ez csakugyan ugy van. — de ha igy menne, akkor végre az igazságügyi és a többi ministeriumok statistikai adatai is megbizhatlanok, pedig t. ház mindnyájan tudjuk, hogy a falusi jegyzőtől kezdve a tanfelügyelők és törvényszéki elnökökig a tisztviselők egy nagy perczentje folytonosan a statistika gyűjtésével küzd, ha e munkák nem érnek semmit, ugy legjobb lesz az egész statistikát abba hagyni. Azonban, t. képviselőház, talán még sem egészen oly alapnélküliek a beterjesztett adatok, mint a hogy azt a t. minister ur monda, mert én ugy emlékezem, hogy ott, a hol a statistikai adatokai a t. minister ur a törvényjavaslat érdekében felhasználhatta, ott azokat nem mondta megbizhatlanoknak. És hogy csakugyan tetemesen nagyobb érték az, a mit a kereskedelmi forgalomban mi Ausztriától veszünk, annál, a mit ő itt vesz, annak bebizonyítására, engedelmet kérek, ha hát egy pillanatra mellőzve a törvényjavaslat indokolásában felvett adatokat, én egy más alapból is teszek próbát. Itt van a kereskedelmi ministerium 1878-iki költségvetésének indokolása előttem. Ezen indokolás a posta-statistikát tartalmazza, Ezek már hivatalos adatok, és kérem, az Ausztria és Magyarország közötti pénzforgalmat hogyan tünteti fel? Ezen statistika szerint utánvétellel annyi postaszállitmány jött l876djan például Ausztriából, hogy azért a magyar postahivatalok 4 és fél millió frtot fizettek ki Magyarországból Austriába, ellenben csak annyi utánvételes postaszállitás küldetett Ausztriába, hogy 1876-ban csak 236,000 forint fizettetett ki Ausztria részéről Magyarországban. De mondhatná valaki, ez nem helyes eombinatió, Austriából jön sok postacsomag, de Magyarország vaspályán tömegekben szállít nyers terményt, ez tehát nem lehet combinatió alapja. Elfogadom ezt is. Hanem nézzük a postai utalványok statistikáját. — Postautalványt minden kisebb községből állithatunk ki itt is, Austriában is és ez a kölcsönös pénzforgalomnak okvetetlen egyik közvetítő útja. És ezen az utón postautalványban küldött például 1876-ban Magyarország Ausztriába 38 millió frtot, Ausztriából ugyanazon évben utalványban Magyarországba visszajött csak 16 millió forint; tehát csak fele annak, a mit mi kiküldtünk. Érdekes lett volna, ha a couvertekben történt pénzküldeményeknek arányát is az osztrákmagyar forgalomban kimutatta volna a kereskedelmi ministerium. Ezt nem mutatja ki a postastatisztika, holott az nem sok bajjal járt volna már; valószínűleg azon okból nem történik ez, mert ez esetben annak arányairól, hogy mennyivel több pénz megy Magyarországból Ausztriába évenként, bizonyosan még ijesztőbb eredmény tűnt volna elő. {Helyeslés.) Ha a ministeri indokolásban foglalt adatok nem bizonyítanák, hogy Magyarország tetemesen többet vesz Ausztriából, bizonyítja tehát ezen pénzforgalmi arány is, de én, t, ház, visszatérek az indokolásban foglalt adatokhoz, és ismétlem, hogy feltehető, hogy Magyarország importál Ausztriából 400 m. frtot áruban, Magyarország tart arra egy védett szabad piaezot, és ez által Ausztriának módot nyújt arra, hogy iparkésziíményeinek keletét minálunk ne rontsa a külföldi verseny. (Igazi) Es így, ha mi a visszonyok figyelembe vétele folytán Ausztriának iparkészitményei számára tartunk egy védett szabad piaezot. ha a fejietebb osztrák iparral szemben saját zsenge iparunk védelmére és mezőgazdasági nyersterményeinknek nem tartunk fel külön védelmet, akkor azt hiszem, hogy jogoson kívánhatjuk, hogy ezen Ausztriának adott előnyt Ausztria kedvezménynek tekintse, és ha nem egészben, de legalább részben compensálja, En azon nézetben vagyok, hogy a mit egyik állam a másik államból behozott áruira vámot vet, azt a másik fél vagy directe, vagy indirecte visszafizeti: én tehát nem mennék tovább, mint hogy, miután a mi nyersterményeink nem védet-