Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-344

52 344. országos ül sége van, minél olcsóbban szerezhesse be, s hogy másrészről nyersterményei számára minél számosabb piaczot kapjon. Ausztriának azonban az az érdeke, hogy fogyasztóinak legnagyobb részét, a magyarországi piaczokat, minél inkább biztosítsa a maga részére, és hogy ezen piaczoktól minél távolabb tartsa a külföldi árakat, melyek itt Ausztriának gyártmányaival versenyeznének. Egységes vámterület mellett Magyarország természetszerűleg a szabad kereskedés felé hajlik; mig ellenben Ausztria érdeke az, hogy a magyarorsz-ígi piaczoko.n saját gyártmányainak kelendőséget biztosítson azáltal, hogy a külföldi áruk versenyét védvámok által nehezítse meg. Ezen ellentétek kiegyenlítése már egymagában lehetetlen, de még további ellentétekre vezet. A vámjövedelem igen nevezetes bevételi forrás a legtöbb államban s nem lehet tagadni, hogy Magyarországnak, tekintve a2 államháztartás viszonyait, tekintve a nagy deficitet, melylyel küzdenünk kell. érdekében lenne az, hogy a vámjövedelmek fokoztassanak. De Magyarország ezen fiscális érdeke mellett egységes vámterület mellett, szemben áll a nagyobb közgazdasági érdek, a melyet kiemeltem, t. i. az, hogy az áruknak minél olcsóbb beszerzését biztosítsuk számunkra, a mivel a nagy vámjövedelem nem fér össze. Ugy vagyok tehát meggyőződve t. képviselőház, hogy Magyarország egy, érdekeinek teljesen megfelelő közgazdasági politikát csak is akkor fog követhetni, ha az önálló vámsorompókat fölállítja, ugy vagyok meggyőződve, hogy az átmenetet hazánkban a fölclmivelő államból az iparos államra, mely fenállhatásunk egyik föltótele, csak is oly közgazdasági politika által érhetjük el, mely a hazai ipar érdekeit önálló vámsorompók által védi és oltalmazza. És ugy vagyok meggyőződve, hogy Magyarország egy modern állam minden szükségleteit ós kötelességeit csak ugy és csak akkor lesz képes teljesíteni, ha rendelkezik egyszersmind egy modern állam minden föltételeivel és jogaival. Gulturállamot játszani akarni, állami organismusunkat gazdag ós nagy államok mintájára berendezni, játszani egy nagyállam szerepót a megfelelő anyagi erők és pénzügyi föltételek nélkül: ez képtelenség. {Igazi balfelöl.) Kötelezettségeinknek Ausztria és a külföld irányában eleget tenni, fentartani egy nagy hadspreget és mellette a honvédséget is ; fentartani egy nagy bureaucratiát, mely gazdag államok mintájára van berendezve; építeni vasutakat, szabályozni folyóvízeket; fentartani egy jól díjazott birókart, mint igazságszolgáltatásunk egyik garantiáját, fentartani egy modern közigazgatást, áldozni a culturának és civilisátíónak ós lépést tartani a nyugoti népek haladásával, csak akkor és csak akkor leszünk képesek, ha az ország közgazdasági kincseit •s február 7. 1878. és a nemzetben szunnyadó productiv erőket egy öntudatos közgazdasági politika által életre ébresztjük, ós ha másrészről önállólag rendelkezhetünk pénzügyi bevételeink összes forrásai felett. (Élénk helyeslés balfelol.) De ha közgazdasági érdekeink önálló védelméről, a vámügynek önálló rendezéséről, a fogyasztási adók önálló szabályozásáról lemondunk : ezzel egyszersmind -kiadtuk kezünkből azon 1 eghatalinasabb eszközöket, melyek minden államban az állami czélok megvalósítására szolgálnak. (He lyeslés.) Igaz t. ház, hogy a Lajthántulról kaptunk erre vonatkozólag egy igen jó, egy igen kedélyes tanácsot. Az osztrák képviselők egyik értekezletén dr. Griskra azt mondotta: hogy mondjon le Magyarország a honvédségről, és akkor nem lesz szüksége kávévámra. Meglehet, hogy GHskrának e tanácsára rá fogunk még szorulni. Nekem legalább fájdalmas meggyőződésem az, hogy ha a javaslatok keresztülmennek, pénzügyi nehézségeink közt kénytelenek leszünk hozzányúlni és megnyirbálni azon egyedüli institutiót, mely azon kevesek közé tartozik, melyeket az 1867 alkotásai közül a nemzet rokonszenve és a népszerűség nimbusa környez. Óhajtom, hogy ez be ne következzék. De visszatérve Griskra tanácsára, azt hiszem, hogy a jó tanács ráférne az osztrákokra is és Griskra, valamint az osztrák képviselők is tekintetbe vehetnék azt, hogy követelni, vagy csak megtartani azt, a mi a másé: az nem tisztességes dolog. (Helyeslés.) Mi nem követelünk Ausztriától áldozatokat, mi csak azt követeljük, hogy a magyarországi fogyasztók ne adóztassanak meg az osztrák gyárosok javára ; mi csak azt követeljük, hogy a magyarországi fogyasztók ne adóztassanak meg az osztrák kincstár előnyére. (Helyeslés a jobb, bal és szélső bal felöl.) Meggyőződésem tehát az. hogy Magyarországra nézve az önálló vámterület a leghelyesebb, de mert az, aki politikai téren működik, gyakran kénytelen tekintetbe vermi a politikai és opportunitási szempontokat és gyakran kénytelen elfogadni a kevésbé czólszerüt, vagy kevésbé megfelelőt is azért, hogy érvényesíthesse azután magát a czéit, kijelentem a magam részéről : hogy lehetnek oly körülmények, melyek közt az önálló vámterület érvényesítéséről ideiglenesen egyelőre kénytelen lennék lemondani, de csakis azon föltétel alatt, hogy az egységes vámterület alapján létesített vámszerződés legalább eompensálja az országot azon előnyökért, melyekkel nézetem szerint az önálló vámterület határozottan jár. Es miután t. ház, a kormány által beterjesztett javaslat azon előnyökért, melyekkel az önálló vámterület jár, az országot nemcsak nem eompensálja,