Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-357
396 357. országos ülés Mert azon t. urak, — mint például a ministerelnök ur, — kik azt mondják, hogy ez a Lloydszerződés kérdésének somniikép sem praejudicál, csak kettőt mondhatnak. Vagy azt, hogy ez két külömböző kérdés, ha pedig ezek külömböző kérdések : akkor miért ellenzik azt, hogy e felett most döntsünk? — vagy azt mondják, hogy ekét kérdés egymással összefüggésben van, de az esetben lényegileg mégis praejudicálva van a dolognak; ha most e kérdésben dönteni nem akarnak. Ismétlem, hogy én itt két egészen különálló kérdést látok és részemről semmi okot nem tudok arra, hogy ezen kérdés most döntessék el, midőn az először kerül elénk, s azért azt hiszem, a t. ház elfogadhatja Lichtenstein t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső jobboldalon és balfelöl. Zajos felkiáltások: szavazzunk]) Várady Gábor: T. ház/ (Zaj. Halljuk \) Ürményi t. képviselőtársam azt mondotta, hogy alakilag igázok van ugy azoknak, a kik nem akarják e kérdést most tárgyalni, valamint azoknak, kik ezen két berendezést függőben kívánják hagyni. (Felkiáltások a jobb és baloldalon: Nem azt mondotta ty Ha ez alakilag igy áll, akkor Ürményi t. képviselőtársam az egész dologban igazat ad nekünk, mert hisz e pillanatban csak az alaki kérdésről vau szó. (Ellenmondások a balodalon.) Engedelmet kérek, midőn bizonyos §-nak függőben hagyása inditványoztatik, ez csak alaki kérdés, azaz a kérdés akörül forog : kíván-e a ház azon §. érdemleges tárgyalásába bocsátkozni. Ürményi t képviselőtársam azt is kérdezte, hogy miért r pártoljuk mi az előadó ur ez iránti indítványát. Én felelek rá. (Egy hang a baloldalon: Obligát.) igen, azon obligatióból, melyet a meggyőződés parancsol, és ha én tisztelem a közbeszólt képviselő ur meggyőződését és nem keresek nála más okot, mint saját lelkiismerete szavát, elvárom, hogy ő is respectálja a. mi meggyőződésünket és annak tisztaságát. (Elénk helyeslés a középen.) Mondom, én egyszerűen azért pártolom az előadó ur indítványát, mert én nern akarok két átalános tárgyalást a Lloyd-szerződés kérdésében s nem akarom, hogy ezen fontos kérdés incidentaliter döntessék el. Meg kell ismerkednünk magával a Lloyd-szerzödéssel is, és csak miután a t. ház ezen kérdés felett döntölt, csak akkor jön eldöntés alá másodsorban a kérdés, mely amannak folyománya, hogy ezen két alinea megtartassék-e, vagy pedig kihagyassék? (Helyeslés a középen.) Ez tehát egyszerű oka annak, a miért a t. előadó ur indítványát pártoljuk, hogy t. i. ki akarunk kerülni két átalános tárgyalást a Lloydkérdésben. Ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék a t. előadó ur indítványát elfogadni. (Elénk helyeslés a középen.) február 22, 1878, Pulszky ÁgOSt: (Zaj. Felkiáltások eláll \ Halljuk !) Legkevésbé sínes sem okom, sem szándékom kétségbevonni, hogy Várady Gábor t. képviselő ur, valamint azok, kik előtte Lichtenstein t. képviselőtársam indítványa ellen felszólaltak, nem a legteljesebb meggyőződés objectiv indoka által, vezéreltetnek ; hanem a meggyőződés, mint indokolás nem elegendő, (Helyeslés balfelöl.) mert arra, hogy a meggyőződés terjeszkedhessek és bennünket meggyőzzön, bocsánatot kérek, de szükséges tudni, hogy minő objectiv okokon alapszik ezen meggyőződés (Derültség.) Itt az, hogy egyszerűen kijelöltetik, hogy ez vagy amaz az illetőnek puszta meggyőződésén alapszik: (Zaj. Felkiáltások a középen: Eláll ! Halljuk \) semmi esetre sem elegendő ok arra, hogy bennünket oly okokkal szemben meggyőzzzön, melyek a jelenlegi többség igen t. tagjai nagy része által kifejtve és megállapítva vannak. Megtalálja a t. képviselő ur és a t. ház azon okokat, melyek bennünket Lichtenstein t képviselőrtársam indítványának pártolására vezetnek, azon jelentésben, a melyet a jelenlegi többség .... (Felkiáltások a középen: Eláll\ Halljuk\) Elhiszem, hogy ez észrevétel kellemetlen lehet, mert ezen alapszik meggyőződésünk. (Zaj.) Mondom, megtalálja azon jelentésben, melyet a jelenlegi többség tagjai e kérdésben a pénzügyi bizottságból a t. ház elé terjesztettek, hol directe ki van mondva, hogy a Lloyd-szerződés a vám- és kereskedelmi szerződéssel semmiféle közjogi kapcsolatban nem áll és soha nem állott, sem 1867-ben, sem midőn ezen szerződés megujjittatott. Elismerem, hogy azon, talán némi engedékenység tétetett a túlsó féllel szemben, melynek kellemetlen következményeit tapasztaljuk, hogy egy időre lett a két szerződés megállapítva. Maga ezen példa mutálja, mennyire óvatosaknak kell az ily dolgokban lennünk és hogy minden intentió nélküli egyszerű tényekből, utólag hogyan deducáltatik az intentió. Annál nagyobb súlylyal bir szerintem ennélfogva ezen kérdés akkor, midőn arról van szó, hogy ezen kérdés a vám- és kereskedelmi szerződéstől egészen elválasztassék. Itt nincs arról szó, hogy két átalános tárgyalás kikerültessék. Nézetem szerint nagyon tóved a t. képviselő ur, ha ezt hiszi, hogy a Lloydszerződésre vonatkozó átalános tárgyalás csak ezen keretben fogna mozogni. (Tetszés a baloldalon.) Fog az magának egészen más keretet, egészen más jelentőséget találni, a mint talált a pénzügyi bizottságban. S midőn egy kérdésre nézve a t. ház most érdemlegesen határozhat és mindennek birtokában van, a mi az érdemleges határozathozatalhoz szükséges : valóban nagyon súlyos okoknak kellene azoknak lenni, melyek a házat az érdemleges határozathozatalnak más időre való elhalasztására bírhatnék.
