Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-347

140 347 országot ülés február 11. 18?$. kintetbe vesszük Magyarország forgalmi adatait, miknek hitelessége kétségbe vonatott ugyan, de a mire nézve még lesz szerencsém nézetemet elő­adni, — ha ez adatokat tekintetbe vesszük: mit látunk t. ház? Azt látjuk, hogy csupán csak az egy czukorból behozatalunk volt 1870-ben 188,000 métermázsa, s ezen behozatal évről-évre növeke­dett úgy, hogy már 75-ben 302,000 métermázsára emelkedett. Ha már most kiszámítjuk, hogy 302 ezer mázsának mennyi az adója, miután ez méter­mázsánkint 11 frt 18 krt tesz, — a 75-ben r behozott összeg után ez adó 3.300,000 frtot tesz. És miután e czikknól a behozatal növekedése a lehető legna­gyobb következetességgel történt, (a minek oka meg is vau, de a mit bővebben fejtegetni nem akarok), előrelátható, hogy már 77-ben bizonyára még nagyobb volt és 1878-ban még nagyobb ösz­szeg lesz a károsodás. Ha az eddigi emelkedési arányt vesszük a számítás alapjául: 10 év múlva károsodásunk kétszer akkora lehet, azaz miután csak a czukoradónál 7ő-ben 3,300,000 írttal meg voltunk Károsítva, előre látható, hogy 10 év múlva talán még egyszer ennyi, vagy talán épen még ennél is nagyobb összeggel leszünk megkárosítva. Hol van még t. ház, a szesznél, a sörnél szenve­dett megkárosításunk, hol az illetékeknél, a jöve­dékeknél, a bélyegnél, a dohánynál? Ha ezeket mind össze akarjuk számítani: az egész összeg, józan számítás mellett bátran 5—6 millióra tehető. {Helyeslés balfelöl.) A mi az indirect adók rendezését illeti, erre nézve megjegyzem, hogy a legnagyobb károsítást, a legnagyobb veszedelmet mint már más alkalom­mal is kifejtettem, abban látom, hogy ezen rende­zés oly viszonyokat idéz elő, miszerint Ausztriá­nak jóformán premiumot biztosítunk azon esetre, hogy ezen most érintett iparágainkat elnyomja és megsemmisíti. A második pont, melynél meg va­gyunk kárositva, az úgynevezett restitutió, vagyis az adó visszatérítése a kivitelnél. Erre nézve mél­tóztassék a t. ház figyelembe venni azt, hogy a magyar czukor-kivitel, a mely 1870-ben 165,000 métermázsa volt: 1875-ben 122,000 mótermázsára szállt alá; és ha igy haladunk, akkor ezen kivi­telünk apránként tökéletesen elenyészik. Egyébiránt, a mi a restitutió kérdését illeti, én elismerem, hogy a kormány javaslata valami­vel javítani fogja a helyzetet, ha ugyanis eifogad­tatik itt is, a Lajthán tul is. De hogy a Lajthán tul elfogadtatnék, az még biztosítva nincs, tehát ezt escomptiroznimégnem lehet. {Helyeslés.) Egyéb­iránt ha azon mód fogadtatik is el, a mi a kor­mány által javasolva van : én azt mondom, hogy még az sem elégítheti ki teljesen az ország érdekeit; mert ha Magyarország saját szükségletére sem termel elég czukrot, hanem szükségletének nagy részét Ausztriából kénytelen behozni: akkor a kivi­tel csak illusórius. (Helyeslés balfelől.) Ezekkel kapcsolatban áll még egy pont, me­lyen szintén meg vagyunk kárositva, s ez az, hogy az indirect adók ügyét és az azok által érintett iparágak ügyét nem szervezhetjük, nem rendez­hetjük be érdekeinknek megfelelő módon. A magyar nemzet azon kormánytól, amely kor­mányra lépte óta egész az utóbbi időkig osztat­lan bizalmában részesült, méltán várta és meg­követelte, hogy legyen neki elég bátorsága necsak lefelé, hanem fölfelé is egyaránt; megkövetelte a törvény vódpajzsa alatt, hogy férfias elszántsággal nézzen elébe azon akadályoknak, melyek a nemzet létérdekét veszélyeztetik ; megvárta és megköve­telte, hogy magyar ősi jelleméhez képest teljes nyíltsággal járuljon a magyar király szine elé, eloszlatván annak aggodalmait, ha netalán azok felmerültek volna, s őszintén feltárván előtte az ország jogosult kívánalmait azon határozott kije­lentés mellett, hogy azon minister, aki a nemzet közérzületével r szemhen áll: a korona tanácsosa nem lehet. (Élénk helyeslés a baloldalon,) Ezt vártam én. és hiszem, ezt várta az egész nemzet azon kormánytól, a melynek élén egy Tisza Kálmán áll. Én ezen károsodást minden más karosodásnál veszélyesebbnek tartom, mert amint a dolgok jelenleg állanak Magyarországon, épen ezen iparágak azok, a melyeknek fejlesztésére Magyarország a jelen pillanatban hivatva, sót utalva van. Ezen ipar­ágak fejlődése nélkül sem a mezőgazdaság nem emelkedhetik, sem a többi műves ipar nem fej­lődhetik, és ha meg van akaszt v a az, hogy ezen iparág fejlődjók: akkor meg van akasztva, hogy a mezőgazdaság, ós hogy az összes ipar fejlődhessék. (Helyeslés balfelöl.) Most t. ház áttérek a negyedik károsodásra és ez abban á!l, hogy mi a véd vámok által a megdrágított osztrák ipparezikkek fogyasztására vagyunk utalva. Ebben a tekintetben a károso­dásra nézve nincs véleményeltérés a házban. (Egy hány: De bizony vanl) Nincs, mert akik ezt el nem ismerik: azoknak véleménye számba nem vehető. (Derültség.) Elismeri a ministerelnök ur, elismeri a pénzügyminister ur, elismeri mindenki, akinek szava számot tesz. (ttgyhany: Hát Hege­dűs !) Hegedűs is elismeri (Derültség.) Csak az a kérdés, hogy menynyit tesz ki azon károsodás? E tekintetben én megvallom, itt sok mindenféle nézetet hallottam; de kénytelen vagyok kimondani, hogy azon nézetekkel szemben is kénytelen va­gyok bizonyos tekintetben határozott álláspontom mellett maradni. Legelsőben is, — nem a magam számításait akarom idézni, hanem a kormányhoz igen közel álló, jóformán hivatalos közegek számításait. (Halljuk! Az elnök leszáll és helyét Bánó József alelnök foglalja el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom