Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-347

130 347 országos ülés február 11.1878. názott jute-fonalak vámja pedig 12 írtról 5-re szállíttatik. A gyapjú-fonalaknál csak a szállfona­lak vámja emeltetik 1 frt 50 krról 8 írtra; de még ez emelés után is mérsékelt a vám : mert nem megy többre az érték 3%-ánál. A selyem­fonal vámja 12 írtról 22-re emelkedik ugyan, de a vám így is csak l°/„-ára rúg az áru értékének. A mi a tulajdonkéj)]' szöveteket illeti: con­statálnom kell mindenek előtt, hogy lényeges emelések, védelmi szempontból, itt is csak a gyapjú-áruknál fordulnak elő. Ugyanis a len­áruknál tulajdonkép az eddigi vámok tartatnak fenn, majdnem minden változtatás nélkül ; pedig e vámok igen mérsékeltek, alig haladják meg az áru értékének 4 —8%-át. Mellőzve másokat, — hogy minden egyes tétellel a t. házat ne fáraszszam, — a selyem­áruknál tervezett vámemelések első sorban pénz­ügyi czélból hozatnak javaslatba és a tervezett magasságban sem nagyok, mert az érték 3—5°/ 0­ának felelnek meg. A pamut-áruknál pedig, az eddigi állapotnál kedvezőbb vámok, az angol pót­conventio vámjai, sőt némely tételnél ennél is kisebbek javasoltatnak; és csupán a finomabb, legalább fényűzési czéfokra szolgáló kelméknél hozatnak magasabb vámok be, hogy így a vám­tételek az áruk magasabb értékével aráuylagosan emelkedjenek. A gyapjú-áruknál hasonlókép több tételnél föntartatnak az angol eonventio vámjai. Vámemelés van főleg a ruházatra szolgáló gyapjú­áruknál ; és épen a váintariffa ezen pontja az, mely miatt maga a tariffa oly védvámosuak kiál­tatlk ki. Nézzük tehát ezt a tételt is. Kallott áru, jelesen angol, behozatott az osztrák-magyar monar­chiába évenként 18.000 méter-mázsa; ebből körül­belül 1800 métermázsa tiszia gyapju-áru, lő,200 mrnázsa pedig pamuttal vegyes angol áru. Ebből legfölebb 9720 mmázsa jő Magyarországba, a mi az eddigi 40 forintos vám mellett, az ezüst ágio­val együtt 402,408 forintoí tizetett. Ezen áruk, az aj tariffa szerint, arany-ágióval együtt 774,198 frt vámot fognak fizetni, és igy a vámemelés 371,790 forintot teszem Ez a 371 ezer forint azon összeg. melyet gróf Apponyi szerint Magyarország Ausz­triának tributiim gyanánt fog fizetni: azon adó, melyet gróf Lónyay szeri irt a magyar szegény földmivelő a brünni és reichenbergi gyárosnak fizetend. (Ellenmondás balfd'ől.) Felfogásom szerint azonban ez sem nem tri­butum, sem nem adó. Ha a compensatiók theo­riája némelyek fülében oly kellemetlenül nem hang­zanék : azt lehetne mondanunk, hogy a mi ezik­kcink némelyike számát a javasolt vámokkal való megvédése, kárpótlást szerez nekünk amaz összeg­ért. De ettől eltekintve mondjuk: hogy amaz ösz­szeg áldozat, melyet saját, jól felfogott érdekünk­ben hozunk viszonyaink rendezése végett, s mely­nek eredményeiben bő kárpótlást fogunk találni; mert hiszen, ha csak az arany rente egy pár szá­zalékkal jobban el fog kelni, ha rendezett viszo­nyok folytán vasútaink jobban fognak jövedel­mezni, — más előnyöket nem is említve: — e veszteség — ezen 370.000 forint — ki lesz egyenlítve. Tiszteit barátom Somssich Pál fényesen plaidirozott a napirenden levő törvényjavaslatok ellen, s két évi provisoríumot hozott javaslatba. Nézetét főleg azzal indokolta, hogy nincsenek hite­les adataink e javaslatok megbirálásához s megíté­léséhez. De hiszen ily adatokat, a minőket ő kivánt, melyekből számokban egész precisióval lássuk ki­fejezve, minő hasznot nyújt nekünk a vámszövet­sóg s mit adunk mi Ausztriának: lehetetlen meg­szerezni, ha csak oly roppant költséges apparátust fel nem állítunk, csupa kísérletként, melynek költ­! ségei sokkal nagyobbak volnának, mint a vesz­j teség az angol kaJlott-szöveteknél. És vajon lehet-e egy év alatt megbízható adatokat szerezni be; holott ily adatok mindig több év átlagából vonau­dók le"? — De ezektől eltekintve is, veszélyes a j provisoriinn, mert vannak a kiegyezésben elha­laszthatatlan ügyek, melyekkel nem várhatunk. A I bankkérdést két évig függőben nem hagyhatjuk, | mert mi a provisoriuniban az okvetetlenül szük­j séges pénzoperatiókat nem vihetjük keresztül; ; mert mi a vámtarifát, két évig in status quo, ! pénzügyi tekintetekből nem hagyhatjuk. Én tehát kérem a tisztelt házat, méltóztassék a napi renden levő javaslatokat elfogadni, hogy véget vessünk annak a bizonytalanságnak, mely összes közgazdasági viszonyainkat paralysálja. S annál bátrabban kérem erre: inert e tariffa teljes­séggel nem zárja ki a kereskedelmi szerződések megkötését, s nem tartalmaz magas védvámokat. A vámtariffa elfogadása nagy előhaladás köz­gazdasági viszonyaink rendezésére ; ellenben a | provisorium visszaesés volna abba a régi modorba, í mikor mindig tárgyaltunk, de soha sem végez­tünk ad normám: büntető törvénykönyv, melyet 1790. óta tárgyalunk s még ma sem tudtunk a szentesítés .stádiumáig vinni. Kérem tehát, méltóztassék a beterjesztett ja­vaslatot a részletes vita alapjául elfogadni. (Hosz­szas élénk helyeslés a középen ) Mudrony Soma: T. ház! Azokra, a miket az előttem szóló t. minister ur a tariffára vonat­kozólag elmondott, nem akarok kiterjeszkedni, nem pedig azon oknál fogva, mivel a vámszerző­désről szóló törvényjavaslat oly halmazt képez, hogy azt alig lehet egy beszéd keretébe befoglalni. Ugyanazon oknál fogva nem is reflectálok az előt­I tem szólott t képviselő ur érveléseire. Azonban ! kettőt mégis vagyok bátor azokra nézve megje­! gyeznh

Next

/
Oldalképek
Tartalom