Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-346

204 346 országos ülés nehézségekkel jár, és hogy megszerzésük módjai iránt tisztában nem vagyunk. De még foníosabb azon ellenvetés, hogy ha ezen forgalmi adatok megszerzésének módja már meg lenne is állapítva, ha az iránt tökéletesen tisztában lennénk is, miként szerezzük ezen adatokat: egy-két évi ilyen adatra nemzetközi megállapodást alapítani egyátalában lehetetlen volna. Több évi forgalom átlaga, kellene arra, hogy abból csak némileg jogosult következtetéseket is lenesen levonni. Ha tehát egy rövid provisorium azért, kell, — mert hiszen egy-két évről volt szó, — hogy ezen idő alatt forgalmi adatokat szerezzünk: ugy azt hiszem, eltekintve attól, hogy ezen forgalmi adatoknak milyen súlya lenne a másik szerződő féllel szemben, mondom, eltekintve ettől, — kétéves, vagy egyátalában rövid prjvisorium absolute czélra nem vezetne. De nem látom a provisoriuinot czélra vezetőn 3k azon másik szempontból sem, hogy t. i. uj alapokon uj tárgyalások indíttassanak meg. Azok, kik ezt javasolják, természetesen azon subjectiv meggyőződésből indulnak ki, hogy mások ezen tárgyalásokat kedvező eredményre fogják vezetni. Én azon meggyőződésben vagyok, — és őszintén bevallom, hogy ez is subjectiv felfogás, de bir annyi jogosultsággal, mint azoké, kik ellenkező véleményben vannak, — hogy ennek eredménye nem lenne. Mert mindaz, a mi gróf Apponyi különvéleményében más, nézete szerint, ezélszerübb kiindulási alapról mondatik, csak a kiindulásra nézve áll; —- az még nem egyezség; ahhoz a másik félnek is vau hozzászólója, (Ilelyeslés a középen.) és azért, hogy ha sikerül az egyezséget ugy megkötni, hogy teszem azt, a fogyasztási adóknak a közös kiadásokra fordítása által, a fogyasztási adók beszedésének ez időszerinti módozatából ránk háruló károk elhárittassanak: ebből még nem következik, hogy azon egyezség, mely ezen alapon fogna megköttetni, a mostaninál ránk nézve előnyösebb lesz. Hisz ott vannak a többi kérdések, ott van a közös költségekhez való hozzájárulási arány kérdése: vajon azon esetben ugy maradna-e az, a mint most van ? Ennélfogva abból, hogy mi egy kiindulási alapot felállítunk, mely ránk nézve kedvező, még nem következik az, hogy az ezen kiindulási alapon netalán elérendő egyezmény a maga teljességében kedvezőbb lesz, mint az előttünk fekvő. Mindez okoknál fogva, t. ház! ón a provisoriumot czélra vezetőnek nem tartom, és azért én is azon kérdés előtt látom magamat, melynek megfejtését a javaslat bírálatánál Kerkapoly t. képviselőtársam tűzött maga elé, hogy t. i, olyan hátrányos-e ezen egyezség, hogy ránk nézve előnyösebb, gazdasági ügyeinket önállóan rendezni V vajon biztosak vagyunk-e abban, hogy gazdasági ügyeink önálló rendezése mellett mindazon hátfebruár a. isis. rányokat, melyek reánk ezen egyezségből hárulnak, elkerülhetjük. Midőn e kérdésekre a feleletet keresem: nagyon természetes, t. ház, hogy elsőben is ugyanazon eredményre jutok, a melyre azok jutottak, kik ezen szempontból tárgyalták a kérdést, hogy t. i. azon adatok hiányában, melyekről az előbb szóltam, sem a mostani helyzetből, vagy a javasolt vámszövetség életbeléptetéséből eredő reánk nehezedő hátrányokat, sem pedig az önálló gazdasági berendezkedésből, az önálló vámterület mellett elérhető* előnyöket számszerűen még csak megközelítőleg sem tudjuk kimutatni. Mert tegyük id, hogy tényleg ismernők azon közbenső forgalmi adatokat, melyeknek, hogy birtokában lennénk, kívánatos volna: kitudnók-e akkor mutatni az önálló gazdasági berendezkedés esetleges eredményeit ? Hisz azon forgalmi adatok, melyeket a vámközösség viszonyai között szereznénk be, azon perezben, a mint a sorompók felállíttatnának, már nem bírnának érvénynyel, mert hisz a sorompók a dolog természete szerint a nemzetközi forgalmat köztünk és Ausztria között csökkenteni fognák; hogyan lehessen tehát azon adatokból, melyek ma a vámközösség viszonyai között szereztetnek be, biztos következtetést vonni oly eredményekre, melyek egészen más viszonyok között fognának beállani V (Tetszés a középen.) Természetes, hogy ezen állapotnak következménye az, hogy miután a javaslatba hozott vámés kereskedelmi szövetség, leglényegesebb pontjaiban azonos az 1867-ben megkötöttél, és az 1867-ben megkötött vám- és kereskedelmi szövetségnek előnyeit és hátrányait tiz évi tapasztalás után legalább megközelítőleg ismerjük, míg ellenben az önálló vámterületnek sem előnyeit, sem hátrányait még ily megközelítő módon sem tudjuk meghatározni: sokkal könnyebb kimutatni a javaslatba hozott szövetséir mellett bekövetkezhető hátrányokat, mint az önálló gazdasági berendezkedésnek ránk nézve esetleg veszedelmes erólyeit. Számszerű összehasonlítás e tekintetben meggyőződésein szerint teljes lehetetlen. Meg fogom tehát kísérelni azokat, mik a megkötendő vámés kereskedelmi szerződés ellen mint hátrányok felhozattak, mindig azon szempontból megvilágítani : vajon oly nagyok-e ezen hátrányok, hogy azokkal szemben előuyösebbé válnék gazdasági ügyeinket önállóan berendezni? Itt t. ház, minthogy azon gazdasági és kereskedelmi hátrányokat, melyek a javaslatba hozott vámszövetségből esetleg reánk háramolnak, Apponyi Albert gróf fejtette ki a legvilágosabban, főleg azon irányban akarok ezekre reflectálni, melyben ő ezt részint különvéleményében, részint elmondott beszédében kifejtette.