Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-318

818. országos ülés deezember S. 1877. 59 iránt intézkedni akkor kellend, mikor a változtatást a t. ház megteszi, s akkor lenne helyén, ha a t. ház szükségesnek látja, — az igazságügyi bizottsághoz a kérdést visszautasítani; de hogy itt most arról szóljunk egy egészen más fejezetben, azt helyesnek nem látom. {Helyeslés.) Elnök: Maga a t. indítványozó képviselő ur ugy tette indítványát, hogy egyszersmind ezen indítvány tárgyalásának elhalasztását is kérte azon fejezet tárgyalásáig, a mely a párviadalról szól. En tehát ugy hiszem, hogy indítványa egyszerűen csak a jegyzőkönyvbe veendő, s annak idején lesz tárgyalandó. (Helyeslés.) Tombor Iván jegyző (olvassa a 262. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 263— 277. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: T. ház! Minthogy ministerelnök ur három interpellatióra fog ma válaszolni és minthogy most uj fejezet következik, a tárgyalást most félbeszakithatnók. (Helyeslés.) Ministerelnök uré a szó. Tisza Kálmán ministerelnök: Mindenekelőtt azon interpellatióra kivánok válaszolni, melyet Gmlner t. képviselő ur terjesztett be és melyben a kérdés a következő: „Kérdem a belügyminister úrtól, szándékozik-e a katonai beszállásolás ügyének rendezésére vonatkozó, habár ideiglenes jellegű törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé oly időben, hogy az még a jelen országgyűlés tartama alatt törvényerőre emelkedhessek." Mindenekelőtt azt kívánom constatálni, hogy válaszom a házszabályokban kitűzött napnál későbben adatik meg, de ennek oka az. mert szerettem volna magának a beszállásról szóló végleges törvényjavaslatnak beterjesztésével válaszolni. Ez még ma sem lehet; de válaszúi mégis azt adhatom, hogy biztos reményem van aziránt, hogy rövid idő alatt lehetővé lesz a beszállásolásra vonatkozó nem ideiglenes, de állandó törvényjavaslatot a ház asztalára letehetni, a midőn aztán a t ház akaratától és idejétől fog függeni, hogy az még ezen ülésszakban tárgyalható lesz-e vagy nem? Arról biztosithatom a t. képviselő urat, hogy sem ő, sem senki más jobban nem érezheti ezen törvény létrejöttének szükségét, mint én, s hogy én részemről nagyon óhajtom, hogy ezen nagy fontosságú kérdés mentül előbb törvónyhozásilag megoldassák. (Tetszés.) Kérem, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul vétetni. (Helyeslés.) Gulner Gyula: T. ház! Kezdem a ministerelnök urnák válaszára adandó válaszomat azon, hogy én a választ tudomásul veszem, mert megnyugtat a t. ministerelnök urnák azon nyilatkozata, hogy senki sem kívánja jobban, mint ő és a kormány, a katonai beszállásolás kérdésére vonatkozó fontos ügyet mielőbb rendeztetni. Csak egyet legyen szabad megjegyzenem a t. ministerelnök ur felszólalása következtében. Ha nincs a t. kormánynak bizonyossága a felől, — akár ne talán azon akadályok nincsenek még eléggé elhárítva, amelyek a törvényjavaslatnak mostani beterjesztését gátolják, akár pedig a ház ügyrendének, teendőinek beosztása folytán azt hinné a kormány és a t. ministerelnök ur, hogy ezen nagyobb mérvű átalános, a katonai beszállásolásokra vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlésnek még hátralévő tartama alatt már tárgyalható nem lenne: akkor azt kérném, hogy méltóztatnék legalább egy ideiglenes törvényjavaslatot a ház elé hozni. Mert megvallom, t. ház, hogy csak némi tartózkodással kell, hogy szóljak ezen dologról, azok után, amik a múlt országgyűlés végén, majdnem talán az országgyűlés berekesztése előtt, ugyanezen tárgyban történtek. — A t. kormány ugyanis felhivatott akkor is, és a ház több oldaláról sürgettetett egy erre vonatkozó ideiglenes jellegű törvényjavaslat benyújtására; e javaslat akkor csakugyan be is nyújtatott, amint ezt interpellatióm indokolásában emiitettem, —május elején, és május 11-én a közigazgatási bizottság be is adta jelentését e tárgyban; de a képviselőház nem vette azt elő, nem tűzte napirendre, és az országgyűlés működése május 24-én berekesztetett. Ma is közel állunk ahhoz, legalább nem messze vagyunk attól, hogy ezen országgyűlés működési köre megszorittassék és egy más országgyűlési cyclusba menjünk át és a törvényjavaslat még beadva nincs. Ezt azért kívánom felhozni, mert bár nem kételkedem a t. kormány szándokának őszinteségében, mintha nem kívánná beterjeszteni e törvényjavaslatot, de óhajtom és ismételve kérem, hogy az esetben, ha az átalános rendezésre vonatkozó törvényjavaslat nemcsak hogy be nem terjesztethetik, de nem is lenne kilátás arra, hogy az tárgyalható legyen, és törvényerőre emeltessék: akkor méltóztassék ezen rég sürgetett s az ország sok vidékén szükségessé vált ideiglenes jellegű törvényjavaslatot hozni be a házba, a melyet a t. kormány a múlt ülésszak végén hozott be. Ismétlem tehát, hogy miután interpellatióm czélja csak az volt, hogy megtudjam a kormány szándékát: vajon ezen ülésszak alatt egy erre vonatkozó törvényjavaslat a ház elé fog-e terjesztetni, s miután erre nézve a t. ministerelnök úrtól azon határozott választ nyertem, hogy a kormány a kérdéses törvényjavaslatot benyújtani akarja, a ministerelnök ur válaszában megnyugszom. (Helyeslés.) Elnök: Tudomásul vétetik. Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház! Báró Simonyi Lajos igen t. képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám, illetőleg az összes kormányhoz: „Szándékozik-e ezen állítólag czélba vett betörés kellő kipuhatolása szempontjából történt elfő-